A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A feudalizmus virágkora és hanyatlásának kezdetei a 14-16. sz-ban

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
4554
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

I. A feudalizmus virágkorának kialakulása

1. A 11-13. sz-ban a feudalizmus virágkorát élte:

  • kialakult az árutermelés
  • megjelent a pénzgazdálkodás
  • fejlődött a kézműipar
  • létrejöttek és elszaporodtak a városok
  • urbanizáció ment végbe (városiasodás)
  • kialakult a céhes árutermelés

 

2. A társadalomra gyakorolt hatása:

  • a jobbágyság differenciálódott: gazdag paraszt vagy zsellér lett
  • földesúri réteg is differenciálódott: ahol sok zsellér volt ő is tönkrement, ahol a jobbágy gazdagodott, ő is gazdagodott
  • hospesek

 

3. Az egyház megerősödött, de:

  • az invesztitúra háborúkban meggyengült
  • a keresztes hadjáratok is kudarccal végződtek, így tekintélye csökkent (eretnek mozgalmak)

 

4. Megindult a rendi fejlődés:

  • Angliában
  • Franciaországban

 

II. A gazdasági élet változásai a 14. sz-ra

1. A megnövekedett kereskedelem arra ösztönzött, hogy még többet és többet termeljenek
2. Egy idő után túltermelési válság alakult ki, nem volt megfelelő fizetőképes kereslet a megtermelt javak iránt, mindenki ugyanazt termelte, Európán belül megszűnt a piac
3. Az itáliai városállamok gazdag polgárai voltak olyan helyzetben, hogy el tudták volna vinni a felesleges árut távolabbi piacokra, pl. Indiába
4. Ehhez azonban több és olyan áru kellett volna, amire ott is kereslet van
5. Európában megnőtt a kereslet a fehérnemű iránt, s ez Indiában is eladhatónak bizonyult
6. A firenzei kereskedő patríciusoknak volt pénzük megvették az alapanyagot és a késztermék előállítását kiadták bérmunkába a plebejusoknak és zselléreknek, ezt a rendszert nevezzük kiadási és bedolgozási rendszernek
7. Az új rendszernek köszönhetően az itáliai polgárság tovább gazdagodott Itália, Firenze, Velence, Genova – a patrícius kereskedők kezében van a hatalom, zsarnok módon uralkodtak, legjellemzőbb volt a velencei dózse A Medicsiek mecénáskodtak is, a polgárság újfajta ideológiát kezdett vallani, a humanizmust, ennek formája volt a reneszánsz:

  • emberközpontúság
  • az egyházi dogmák ellen
  • főleg az egyházzal és az uralkodóval szemben
  • a politikai részvétel érdekében

 

III. Közép- és Kelet-Európa változásai

1. Válságjelenségek Nyugat-Európában:

  • éhínségek
  • járványok (tüdőpestis)
  • a lakosság megfogyatkozott

 

A társadalom változásai a válság hatására:

  • a megfogyatkozott parasztság elfoglalhatta a néptelenné vált jobb földeket
  • a jobbágyság lazított kötöttségein, a munkaerőhiány miatt a földesurak engedékenyebbek lettek
  • a birtokosok jövedelmei csökkentek, mert a termelés kisebb területekre szorult vissza
  • egyre szaporodtak a parasztfelkelések, például:

 

- Flandria 1323
– 1358 Franciaországban a Jacquerie-felkelés

 

A válság a városokat sem kímélte:

  • főleg a városi luxusipar szenvedett veszteségeket
  • nagy itáliai bankok mentek csődbe
  • megjelent a kiadási-bedolgozási rendszer a textilipar területén

 

2. A Német-Római császárság válságjelenségei:

  • a lakosság száma a 14. sz. végére egyharmadával csökkent
  • szabadparasztok mellett megjelent a töredéktelken vagy föld nélküli jobbágyság
  • szaporodtak a parasztfelkelések, melyek a feudális elnyomás mellett a városiuzsora ellen is irányultak
  • a pápaság elleni harcban a birodalom egysége széthullott

 

1273-ban Habsburg Rudolf lett a császár:

  • nem próbálta meg visszaállítani az egységet
  • minél több német tartományt akart megszerezni
  • a 14-15. sz-ban további területi nyereségeket hozott a Habsburg-dinasztia

 

Ellenfelük a Luxemburg-család lett:

  • egymást váltották a trónon
  • a Luxemburgok a cseh korona országait szerezték meg 1356-ban kiadták a német aranybullát, mely a császárválasztást 7 választófejedelemre bízta

 

IV. Központosított hatalmak Franciaországban, Angliában és Spanyolországban

1. Anglia és Franciaország között lefolyt a százéves háború
2. A hadi kiadások súlyos pénzügyi zavarokat okoztak
3. A háború Fro. számára 1420 táján vált válságossá, ebben a helyzetben a francia erők összefogtak:

  • a mozgalom élére Jeanne d’Arc állt
  • VII. Károly ünnepélyes királlyá koronázása, fontos várak bevétele az angol hódítók vereségét jelentette

 

4. A francia központosítás:

  • a győzelem lehetőséget adott a központi királyi hatalom megerősítésére
  • állandó zsoldossereget teremtettek, felszámolták a főúri magánsereget
  • növelték az állam bevételeit
  • XI. Lajos fontos tartományokkal növelte országa területét

 

5. Az angol központosítás:

  • belső feszültségek
  • felkelések az adóterhek miatt
  • trónviszály a York- és Lancaster-család között
  • 1485-ben Tudor Henrik lett a király, neki sikerült megszilárdítani a hatalmat

 

6. A központosított Spanyol Királyság:

  • Aragónia jelentős hódításokat tett a Földközi-tengere, Kasztília jelentős juhtenyésztéssel és gyapjúkivitellel rendelkezett
  • Kasztília és Aragónia egyesülésével 1479-ben jött létre a Spanyol Királyság
  • Izabella kasztíliai királynő férje, Ferdinánd lett Aragónia királya
  • központosító politikát folytattak
  • 1492-ben felszámolták a mór uralmat Granadában

 

V. Kelet- és Délkelet-Európa népei a 13-15. sz-ban

  • kapták, azonban nem örökíthettékés a szultán bármikor visszavehette
  • ez a rendszer a szultánhoz feltétlenül hű hivatalrendszert és hadsereget teremtett
  • egyre nagyobb mértékben támaszkodott a renegátokra és rabszolgákra
  • ennek a rendszernek a háború és hódítás létszükséglete volt, s a háborúkat vallása, az iszlám szentesítette mint szent háborúkat

 

A leigázott országok sorsa:

  • a hazai földesúri osztály megsemmisült
  • a parasztok és városlakók török közigazgatás alá kerültek, iszlám jog szerint ítélkeztek felettük
  • állandó volt a jelképes katonai jelenlét
  • nagy számban települtek be mohamedánok
  • az őslakosságot óriási adóterhek és egyéb szolgáltatások nyomták
  • az itten társadalmak fejlődése 500 évre megállt

 

VI. A magyar, cseh és lengyel állam fejlődése a 13-15. sz-ban

1. Ezen kelet-közép-európai országokban jelentős mezőgazdasági fejlődés ment végbe:

  • német jogú telepítések később minden paraszt terhe enyhült. A mongol uralom alatt álló orosz fejedelemségekben III. Iván 1480-ban kivívta a Moszkvai Nagyfejedelemség teljes függetlenségét, s bekebelezte a még független fejedelemségeket is, hatalma megnőtt a mongol kán nem mert csatát vállalni a hatalmas orosz sereggel szemben

 

 

2. A mongol hódítóktól megszabadult orosz társadalom feudális társadalom volt:

  • nagybirtokos arisztokrácia az egykori részfejedelmekből, a bojárok
  • a cár igyekezett hatalmukat korlátozni
  • államügyeket hivatalnokokkal intézett
  • katonáskodásért földet juttatott a pomescsikoknak
  • a parasztság egy része jobbággyá vált, másik része szabad maradt

 

3. Az orosz uralkodók központosított hatalmat teremtettek

4. A Bizánci Császárság már a keresztes háborúk során elvesztette nagyhatalmi helyzetét, belső ellentétei miatt folyamatosan hanyatlott

 

5. Délkelet-Európa országai török függésbe kerültek:

  • a meghódított földek egy része a szultán által megtestesített államé lett, másikrészét a szultánhoz hű hivatalnokok és katonák
  • egysége, szabad költözésű jobbágyság
  • szaporodtak a városok, bár jelentőségük csökkent

 

6. A főnemesség hatalmas birtokokat kapott, kialakult a köznemesség (adómentesség, jobbágyai feletti szabad ítélkezés jogilag egyenlővé váltak a főnemesekkel)
Rendi országgyűlések

7. A magyar és a lengyel állam elhárította a Német Császárság hódító törekvéseit, de Csehország a birodalom részévé vált, de ténylegesen ő is megőrizte függetlenségét

8. A 14-15. sz-ban kiéleződtek a csehországi belső ellentétek:

  • a városi szegénység és a jobbágyság elsősorban az egyházi terhek ellen lázadt
  • német-cseh szembenállás: egyházi és világi hatalmasságok, városi patríciusok közt sok volt a német és sok német bányatulajdonos és gazdagparaszt is volt

 

9. Csehországban kibontakozott a Husz János által vezetett antifeudális, antiklerikális és németellenes törekvésű huszita mozgalom, melynek követői Husz János halála után még sokáig vívták harcukat Luxemburgi Zsigmond császár és a katolikus egyház ellen

Két csoportra oszlottak:

  • kelyhesek
  • taboriták

A nemesek nem szerették a német papságot, mert ők szedték az adókat, nem szerették a jobbágyok sem, mert két helyre kellett adózniuk s nem szerették a polgárok sem a huszita háború antiklerikális és antifeudális volt (a jobbágyok a német papok és cseh földesurak földjét is el akarták venni)
A mozgalom megosztásával sikerült legyőzni, sőt kiűzni őket Csehországból egész Európában szétszéledtek

 

VII. A kultúra fejlődése és az egyház térvesztése

1. A humanista gondolkodás és a matematikai ismeretek hatására Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus (napközpontú) világképet

2. A művelődés, az iskolák az egyház kezéből részben áttevődtek a polgárság kezébe:

  • kialakultak az egyetemek a 12. sz. második felében
  • valójában céh jellegű érdekvédelmi szervezet volt, ahol a magiszter és a tanulók jelentős autonómiával rendelkeztek
  • az egyház elvesztette monopóliumát, ezért próbálta befolyásolni az egyetemeket
  • az uralkodó is próbálta korlátozni az egyetemek autonómiáját
  • a 13. sz-ra érték el függetlenségüket
  • azon városok, ahol egyetem létesült, fejlődésnek indultak

 

VIII. A felfedezések okai és kora

1. A felfedezések okai:

  • pénzgazdálkodás nyomán pénzfelhalmozás történt elsősorban Itáliában
  • fejlődött a technika – hajóépítés, feltalálták az iránytűt
  • ideológiai változás (Galileo, Kepler, Kopernikusz)
  • kelet felé nem mehettek, mert ott lezárták az utat a törökök
  • Nyugaton kiűzték az arabokat, akik kalózkodással fenyegettek
  • felmerült az igény az új jövedelemforrásokra az uralkodók és a nemesség részérőlegyaránt, mert csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek
  • az új piacok és útvonalak növelhették a kereskedők hasznát

 

Az itáliai városállamok olyan gazdagok voltak, hogy nem voltak rákényszerítve, ezért egy kevésbé gazdag ország kellett, mint Spanyolország és Portugália:

  • a felfedezéseket abszolút uralkodók finanszírozták, Izabella és Ferdinánd
  • segítette őket a Velencével versengő és náluk megtelepedett genovai kereskedők tőkéje és szakértelme
  • kedvező földrajzi adottságok (nyitott tengerpart, jó széljárás)

 

2. A portugálok fölénye az Indiai-óceánon:

  • kisajátították a fő hajózási útvonalakat
  • szárazföldön Kína, Japán és az indiai államok erősebbek voltak ugyan, de a tengeri kereskedelem óriási hasznot hozott

 

3. Spanyol gyarmatosítás Közép- és Dél-Amerikában

  • spanyol behatolás, nagy területek gyarmattá szervezése, az itteni kultúrák tönkretétele
  • a közvetlen kifosztás után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot
  • az ültetvényes gazdálkodást és a bányászatot kényszermunkára alapozták
  • az emberveszteségek, a kieső munkaerő pótlására kezdték meg a gyarmatosítók a néger rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából

 

IX. A tőkés gazdálkodás kialakulása

1. A kereskedelmi útvonalak átrendeződtek:

  • közfogyasztású árucikkek iránt nőtt a kereslet
  • a forgalom fő lebonyolítói egyre inkább a Hanzát leváltó németalföldi kereskedőkvoltak, melynek központja Antwerpen lett
  • az atlanti-parti kereskedelem fellendülésével hanyatlott a földközi-tengeri kereskedelem, így Velence és Genova is
  • a spanyol és portugál hajóutak még sokáig fűszereket és nemesfémet szállítottak

 

2. Az iparcikkek iránti megnövekedett keresletet a céhek nem tudták kielégíteni, így egyre több manufaktúra alakult, melyeket tőkés vállalkozók irányítottak

3. A mezőgazdaságban is kialakult a piacra termelő gazdaság, így a társadalmi szerkezet is átalakult:

  • Németalföldön a szabad parasztok birtokai váltak tőkés jellegűvé
  • Angliában a gazdagparasztság és a nemesi birtokosok egy része is tőkéssé vált
  • megkezdődtek a bekerítések

 

4. Árforradalom következett be:

  • a behozott nemesfémmel a pénz mennyisége nőtt, tehát elértéktelenedett
  • a spanyolok és portugálok a behozott nemesfémmel nem termeltek, így az árumennyisége csökkent
  • a mezőgazdasági termékek iránti kereslet nagyon megnőtt

 

Az árforradalom hatására Spanyolország a 17. sz-ra elszegényedett mert nem termelt, viszont felélte a pénzét A luxuscikkeket termelő országok, mint Anglia és Németalföld meggazdagodott az árforradalom hatására

5. A felfedezések társadalomra gyakorolt hatása

  • földesúr megmaradt feudálisnak
  • jobbágyságon belül gazdag paraszt tőkés vállalkozó próbált lennizsellér elment a manufaktúrába bérmunkásnak
  • a patríciusból tőkés vállalkozó lett
  • a kézműves vagy tőkés vállalkozó, vagy bérmunkás lett
  • plebejus bérmunkásnak ment

 

X. A reformáció

1. Oka: az egyház elvilágiasodott, pénzt kezdett gyűjteni és elfordult az emberektől (búcsúcédulák árusítása)

2. Az első lázadó Wittenbergben Luther Márton volt:

  • vissza kell térni a szegény egyházhoz
  • ha minden ember eredendően bűnös, a papoknak miért van ekkora vagyona
  • a nemesség érdekében támadta az egyházat
  • a feudalizmusban a nemeseknek van földbirtoka

 

3. Svájcban Kálvin János a polgárság érdekeit figyelembe véve hirdette meg tanait:

  • predesztináció (eleve elrendelés)
  • zsarnokölés (aki a vagyon ellen fellép – uralkodó – az megölhető)
  • presbiteri egyházszervezet (világi egyházszervezet): az egyházat 6 pap és 12 polgár vezesse

 

4. A parasztok tovább vitték Luther gondolatát, Münzer Tamással az élen:

  • a nemesek is bűnösök, nekik miért van földjük
  • a földeket el kell venni a papoktól és a nemesektől és el kell osztani a parasztokközött
  • esetleg kommunákban termelni

 

XI. Az átalakulások eredménye

1. A 16. sz-tól kialakult a kapitalizmus, melynek következménye:

  • manufaktúra ipar váltotta fel a céhes ipart
  • a társadalmi szerkezet átalakul, megjelentek a tőkések
  • a gazdasági fejlődést nem követte a politikai fejlődés mely továbbra is feudálismaradt
  • az egyensúlyi helyzet megbomlása újabb polgári forradalom érlelődött
  • A polgári forradalom egyik központja a gyorsan fejlődő Németalföld volt

 

2. Kelet felé haladva egyre több feudális maradvánnyal illetve feudális berendezkedéssel találkozhatunk, ennek egyik oka a török terjeszkedés is volt, mely 500 évre megbénította a leigázott országok fejlődését

3. A reformáció elleni fellépésre a pápaság csak a reformáció jelentkezése után évtizedekkel tett lépéseket:

  • 1545 és 1563 között háromszor ülésező tridenti zsinat döntéseivel vette kezdetétaz ellenreformáció, a római katolikus egyház megújulása:
  • megszilárdították az egyház tekintélyét
  • szerzetesrendeket alapítottak gyógyításra, oktatásra
  • a jezsuita rend lett az ellenreformáció élharcosa katonás fegyelmével
  • újjászervezték az inkvizíciót

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A nemhez kötött öröklődés törvényszerűségei példákkal

A megtermékenyítés pillanatában a haploid ivarsejtek kromoszómakészleteiket a diploid zigótában...

Close