A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


1848-49-es forradalom és szabadságharc

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
13956
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-11 Küldd tovább
  Letöltés

Az utolsó rendi gyűlés – Pozsony

Az 1847 őszére meghirdetett pozsonyi diétáKossuth Lajos követté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormány minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A rendi gyűlésen a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése az ő feladat lett.

Mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót[1], de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elhalasztották a kötelező örökváltságot[2].

Kossuth 1848. február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is.

Radikális Demokraták – Pest

Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire (Táncsics Mihály[3], Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vidats János).

A párizsi forradalom hatása

párizsi forradalom (1848. február) híre március 1-jén érkezett PozsonybaKossuth az alsótábla március 3-i ülésén fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságotközös teherviseléstfüggetlen nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fönntartása, de új, polgári tartalommal.

Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek, István nádort (József főherceg fiát) és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja.

A bécsi forradalom hatása

bécsi forradalom (március 13.) új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap (március 15-én) Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal.

Március 15-e – Pest-Budán

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével vér nélkül fogadtatták el a 12 pontot, amit Jókai szövegezett meg.

A forradalom törvényesítése – Áprilisi törvények

Április 11-én V. Ferdinánd a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyta, mely elsőnek az úrbéri terhek, és a papi tized eltörlését iktatta be, majd megvalósult a kötelező örökváltság. A választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték, és megszűnt az előzetes cenzúra. Az országgyűlésen nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait.                                                              ↓

Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, győzött a forradalom.

 

Áprilisi törvények

Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:

1.        A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:

·        jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással,

·        az ősiség eltörlése,

·        közteherviselés,

·        származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén

2.        Az új politikai berendezkedést megteremtő törvények:

·        választójog vagyoni cenzus alapján,

·        a végrehajtó hatalom a felelős magyar minisztérium,

·        sajtószabadság,

·        Erdély uniója,

·        az új országgyűlés népképviseleti alapon való felépítése,

·        az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

3.        A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül:

·        a király távollétében jogköre a nádorra száll

·        a külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak.

Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzetiségi jogok külön biztosításával.

Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány

Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányátProgramja a forradalom vívmányainak konszolidálása, melyhez pénzre és hadseregre volt szükség.

 

A parasztmozgalmak és a nemzetiségi kérdés

Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt parasztmozgalmak bontakoztak ki. Ezekben eleinte nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt a parasztok.

nemzetiségek mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.

1848 nyár-ősz

1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak.

A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg.

Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött.

Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokbaszeptember 4-én Jellasics pedig királyi megerősítést kapott.

Bizonyossá vált, hogy nem a kormány intézkedésein múlt a béke; a tárgyalásokkal most már a magyar kormány is csak időt akart nyerni. Mindeközben folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak. Kossuth utasítást adott a szabadcsapatok toborzására. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátásátSzeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát.

Az új végrehajtó hatalom - OHB

A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott (IX. 10-én). Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth.

 

SZABADSÁGHARC

● Szeptember 11-én Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávátmajd Pest felé indultKossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre.

● Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk.

 

A Bécs elleni magyar támadás kudarca

● Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották.

● Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték.

 

Az OHB legfontosabb feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése. Leküzdhetetlen nehézséget jelentett a fegyverek, a lőszer, és az egyenruhák előteremtése.

V. Ferdinándot a kamarilla[4] (1848. dec. 2-án) lemondattahelyette Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen.

 

TÉLI HADJÁRAT – 1848. december – 1849. március

A császári fősereg 44.000 sorkatonájával 25.000 honvéd nézett szembe Görgei Artúr parancsnoksága alatt. (É-on: Klapka György, Ny-on: Görgei, K-en: Bem, D-en: Damjanich János védekezett, az ország belsejében aktív védekezés folyt, főleg a Dunántúlon, hogy Windi ne érje el a fővárost).

 Délvidéken már nyár óta folytak a harcok. Galíciából betört Schlick hadteste, elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegetteEkkorra már Erdély is elveszett.

● Kossuth kérésére Görgei Pozsony térségéből, Perczel pedig a Muraközből húzódott, még a főváros előtt egyesülniük kellett volna Windi feltartóztatására. Görgei a túlerő elől visszavonult, Perczel tábornok Mórnál veszített (dec. 30).

● Dec. 31-én a törvényhozó hatalom (OHB) + az ogy. átköltözött Debrecenbe.

● Január 5-én Batthyány Lajos és Deák Ferenc békeküldöttséggel fölkereste az akkor már Pesten tartózkodó Windischgrätzet. A császári főparancsnok feltétlen megadást követelt, a visszautasítás után Batthyányt letartóztatta.

● Görgei január 5-én Vácott kiáltványt bocsátott ki, amelyben a 48-as alkotmány védelme mellett tört lándzsát, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát (belső megosztottság). I. 24-én Lipótvár felmentése helyett a bányavárosokba vonult téli pihenőre, ott beszorult.

● Perczel január 22-én győz Szolnoknál.

● Január 31-én Klapka Tokajnál megállította Schlicket.

● Február 5-én Guyon Richárd áttört a jeges Branyiszkói-hágón. Ezzel a fel-dunai hadtest (Görgei) előtt megnyílt az út a Tiszához.

 Az országgyűlés ismét működőképessé vált. A baloldal követelésére a hazaárulókat törvényen kívül helyeztékFölállították a vésztörvényszéket. Dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, működött a bankópréslétrejött az egészségügyi és a postaszolgálat. A szabadságharc anyagi és katonai ereje tovább nőtt.

● Kossuth Dembinski Henriket nevezte fővezérré, aki Kápolna térségében ellentámadást indított, de vereséget szenvedett, majd a honvédcsapatokat a tiszti tiltakozások ellenére a Tisza mögé vonta vissza. (febr. 26-27.)

● Görgei az elégedetlenek élére állt, és megtagadta az engedelmességet DembinskinekKossuth Görgeit haditörvényszék elé akarta állítani. A táborban azonban maga is meggyőződött arról, hogy az OHB tagjai is alkalmatlannak tartják Dembinskit, így Görgeire bízta a fősereget.

● Windischgrätz és az udvar 1849. március 4-én Olmützben kiadott egy nyilatkozatot, melyben megszüntette Magyarország függetlenségét (túlértékelték a kápolnai győzelmet).

Téli hadjárat - Erdélyben

● Bem karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt.

● 1849. március 21-ére egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. A levert nemzetiségi fölkelőknek büntetlenséget adott.

 

A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT – 1849. IV. 1 – V. 21.

● 1849. március végén, a Tiszánál összevont 50.000 honvéd támadásba lendült és alig 4 hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzte az ellenséget (IV. 2. Hatvan, IV. 4. Tápióbicske, IV. 6. Isaszeg, IV. 10. Vác, IV. 19 Nagysalló).

● Gerillák szabadították föl a bányavárosokat, és a Szepességet.

 Bácskát és a Temesközt Perczel és az Erdélyből odasiető Bem tisztította meg az ellenségtől.

● Május közepére Magyarország egész területe, május 21-ére Pest-Buda is fölszabadult!

 

A Habsburg-ház trónfosztása

Kossuth április 14-én a képviselőháznak debreceni nagytemplomban tartott nyilvános ülésén kimondatta a Habsburg-ház 2. trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A Függetlenségi Nyilatkozat nem szólt az államformáról, így Magyarország király nélküli királysággá vált, ezért kapott Kossuth kormányzó-elnöki címet.

 

Új kormány létrehozása

Debrecenben létrehozzák az új kormányt Szemere Bertalan elnökletévelKossuth kormányzó-elnöki tisztségének hatásköre csökkent. Rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek, és nem volt joga a képviselőház feloszlatásához sem.

 

Az orosz beavatkozás

Bécs április elején I. Miklós cárhoz fordult. Az orosz önkényuralkodó május 9-én kiáltványban tudatta a világgal, hogy Ausztria segítségére siet. Ezzel a magyar szabadságharc végzetesen elszigetelődött, sorsa eldőlt.

● Június elején megindult a császári és cári hadsereg (200 ezer orosz + 170 ezer osztrák katona 132 ezer magyarral szemben) összehangolt támadása. A császári hadsereg új főparancsnokot kapott: Haynaut.

 A magyar kormány általános népfölkelést hirdetett, de a gerillaakciókat az orosz hadvezetés kegyetlenül megtorolta.

 Kézzelfogható eredmény született a nemzetiségi megbékélésben: legtöbb helyen beszüntették a harcot, az országgyűlés pedig megszavazta az Európában sokáig egyetlen nemzetiségi törvényt.

 

Magyar részről két terv volt a védelemre:

1. Komáromnál összpontosítani minden erőt (Görgei) az utolsó percig várta, h kedvező ajánlatot kapjon és túl későn vette fel a harcot, túl későn indult el Komáromból.

2. Perczel + Dembinszki terve: Szeged felé vonulni (korm + hads) előnye, hogy veszély esetén közel van a semleges török terület a menekülésre. Megindultak SZEGEDRE!

 1849. VI végére a Dunántúl elveszett → utolsó remény: összpontosított támadás az oroszok ellen a Tisza-Maros szögénél, még Haynau oda nem ér → DE Görgey nem ért oda időben, VII. 2-án Komáromnál súlyos vereséget szenvedett és csak ezután indult D-K Mo felé, hogy egyesüljön a Dembinski vezette fősereggel Aradon.

● A szabadságharc utolsó győzelmét Guyon Richárd tábornok aratta Délvidéken: Jellasicsot júl. 14-én a Dunától délre kergette.

● 1849. VIII. 9-én ért Aradra Görgei. Dembinszkinek a fősereggel Szeged feladása után szintén Aradra kellett volna mennie, de helyette az ellenség kezében lévő Temesvárra indult (Erdélybe akart jutni, hogy segítsen Bemnek, 1849. VIII-ig tartotta Bem Erdélyt). A kormány az engedetlen Dembinskit leváltottahelyére kinevezte Bemet, aki augusztus 9-én csatát vállalt Haynau ellen. A szabadságharc utolsó nagy csatája a honvédsereg vereségével végződött.

● 1849. VIII. 11. Kossuth és Szemere lemondtakGörgei teljhatalmat kapott, az utolsó ütőképes sereg parancsnoka volt, kizsarolta tőlük, megígérte, hogy tisztes feltételekkel köt majd békét.

● 1849. VIII. 13-án Világosnál az orosz csapatok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert.

● 1849. X. 2-ig csak Komárom maradt meg (Klapkával) – az utolsó ellenálló erőd.

 

A bosszú

Anglia és Oroszország kegyelmet és mérsékletet javasoltak, de a 19 éves Ferenc József és Haynau a megtorlást választották:

-         Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.

Pesten agyonlőtték Batthyány Lajost.

 


[1] Stádium 7. pontja: „a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek.”

[2] A jobbágyok pénzzel örökre megváltják szolgáltatásaikat és telküket, melyeket az állam támogatásával törleszt.

[3] Táncsics írásai miatt 1847-ben került börtönbe.

[4] Császári tanácsadó testület

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Földrajzi felfedezések következményei és a világgazdaság kialakulásának folyamata a “hosszú” 16. században

I. Okai: ·  Az 1300-as évektől válság jellemezte Európát, majd...

Close