A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kormányzati rendszerek, demokratikus és diktatórikus rezsimek

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2011
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-18 Küldd tovább
  Letöltés

-A kormányzati rendszerek osztályozásában a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyainak van döntő szerepe

- Rezsim: egy társadalom intézményesen kialakult uralmi rendje

- A demokratikus rezsimek: típusait az államhatalmi ágak egymáshoz fűződő viszonya, a végrehajtó hatalom egységes vagy összetett jellege különbözteti meg

  • Parlamenti demokrácia:
    • Az államfői és kormányzati hatalom elkülönül
    • Államfő: örökletes uralkodó vagy választott köztársasági elnök
    • Az államfő jogköre csekély, döntései miniszteri ellenjegyzéshez vannak kötve; ceremoniális feladatok, a hadsereg főparancsnokai
    • A kormányt a törvényhozás nevezi ki és tevékenységéért neki tartozik felelősséggel
    • A végrehajtó hatalom önállósodhat; súlyának növekedését a kancellári típusú demokrácia kifejlődése jelzi
    • Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a parlament nem hívhatja vissza egyenként a minisztereket, hanem csak a kormány egésze ellen nyújthat be bizalmatlansági indítványt és a képviselők csak úgy tehetnek erre javaslatot, ha új kormányfőt és kormányt is előterjesztenek

 

  • Elnöki rendszer (klasszikus példája az USA)
  • A végrehajtó hatalom monisztikus, azaz a kormány feje és az államfő személye azonos
  • Élesen elkülönül a törvényhozó és a végrehajtó hatalom: az elnök megvétózhatja a parlament döntéseit, nem felelős a kongresszusnak, az elnök leváltására csak nagyon súlyos esetben kezdeményezhető bírói eljárás; a törvényeket a képviselők hozzák, a képviselőháznak nincs interpellációs joga
  • A hatalommal való visszaélés korlátozó elemei:

1. a hatalom decentralizáltsága
2. erős nyilvánosság
3. demokratikus politikai kultúra
4. alkotmánybíráskodás
5. az elnök újraválaszthatóságának korlátozása

        • Vegyes (félig elnöki, félig parlamenti) rendszer:
          -> Egyesítik egymással az elnöki és a parlamenti hatalom előnyeit
           -> A végrehajtó hatalom dualisztikus, azaz egyensúlyban vannak a köztársasági elnök és a kormány kompetenciái
           -> Az elnöki hatalom erős, nem szükséges intézkedéseihez miniszteri ellenjegyzés, hosszabb időre választják, mint a parlamentet, amelynek politikai összetétele így gyorsabban változik, mint az elnöki hatalom
           -> Az államelnök nem felelős a parlamentnek, vétójoggal rendelkezik vele szemben és fel is oszlathatja, kinevezi a kormányt és a miniszterelnököt

           

          Direktoriális rendszer
          -> Ma már csak Svájcra jellemző
          -> A végrehajtó hatalom a szövetségi tanács kezében van
          -> A sz. t. hét tagját a kantonok, azaz a tartományok küldötteiből álló szövetségi gyűlés választja meg, nem tartozik felelősséggel a parlamentnek, nem váltható le
          -> A szövetségi elnök a hétfős testület tagjaiból évenként rotációs alapon változik
          -> A szövetségi tanács mellett ügyvezető kormány is működik

 

A diktatórikus rezsimek: a diktatúrák két fő típusa az autoritárius és a totalitárius diktatúra, amelyeken belül a hatalomgyakorlás módszere szerint további különbségek is léteznek

  • Az autoritárius diktatúrák a tekintélyuralom rendszerei
  • A hatalom alapja a tekintély, amely sokféle forrásból származhat
  • A tekintélyuralom többféle kormányzati rendszerben valósulhat meg:
    • Hagyományos monarchiák, pl. az Arab-öböl sejkségei
    • Teokratikus rezsimek, pl. Irán
    • Oligarchikus rezsimek, pl. néhány dél-amerikai államban
    • Ellenforradalmi konzervatív tekintélyuralom, pl. Horthy-rezsim
    • Katonai diktatúrák, pl. az ezredesek diktatúrája Görögországban
    • Hatalmuk elsősorban a közéleti-politikai szférára korlátozódik
    • Korlátozzák a polgárok politikai részvételi jogait
    • Meggátolják egy erős ellenzék kifejlődését
    • Elutasítják a forradalmi átalakulást

     

     

  • Totalitárius diktatúrák
    • A hatalom a társadalom totális ellenőrzésének igényével lép fel
    • Az államhatalom az élet minden területére kiterjed
    • Az uralkodó párt az egész társadalmat igyekszik átformálni
    • A totalitárius diktatúrák közös vonásai: totalitárius szindróma
    • -> Egyetlen ideológia uralkodó
    • -> Egyetlen tömegpárt monopóliuma jellemzi, amelyet egyetlen diktátor vezet
    • -> Terrorszervezet
    • -> Hatékony tömegkommunikáció a párt és az állam kezében
    • -> Fegyveres harc eszközei     – ”  -
    • -> A gazdaság egésze központi felügyelet és irányítás alatt áll
    • a totalitárius rezsimek baloldali koncepciója
      • nyilvánosság szférájának felszámolása
      • a magán és a köz különbségének felszámolása
      • erőszakuralom eszközeinek alkalmazása

       

     


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A politika rendszere, modellek, tipológiák

- A politikai rendszer tartalmazza a politika kapcsolatát a külső...

Close