A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Állam, szuverenitás, hatalom, uralom, befolyás, konfliktus, konszenzus

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1931
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-18 Küldd tovább
  Letöltés

1)      Állam

  • fogalma: olyan tartós uralmi képződmény, amelyet hagyományosan három ismérvvel definiálnak: a határolt államterülettel, a fennhatóság alá tartozó államnépességgel és az állami erőszakhatalommal;
  • polgárai számára kényszertagságot jelent;
  • szuverén, ha az államhatalom kizárólagos ellenőrzést gyakorol polgárai és a többi társulás felett;
  • Hegel szerint az állam közvetítő kapocs, amely összefogja az állam központi erőt;
  • Marx az államot a társadalom szervezett erejét elidegenítő szervezetnek tekinti, amely az osztályuralom fenntartását szolgálja és nem pártatlan;
  • két fontos ismérve: tartósan fennálló igazgatási és jogrend ill. a legitim erőszak monopóliuma

 

2)      Hatalom

  • Fogalma: a hatalom azaz esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély (Max Weber)
  • Jellemzői: cselekvésen alapul, két fél kölcsönös viszonyában realizálódik, sohasem abszolút, az alávetettek is bizonyos hatalommal rendelkeznek, többféle forrása lehet (pl. befolyás, rábeszélés, manipuláció, nyers erőszak
  • Három fajtája: akcióhatalom, szimbolikus hatalom, instrumentális hatalom, információs hatalom
  • Nem pusztán hierarchikus struktúra, hanem interakciós viszony
  • A hatalom nemcsak a döntések birtoklásában játszik fontos szerepet, hanem a döntések megakadályozásában is
  • Az információknak és a tanulásnak nagy szerepe van
  • A hatalom elkerülhetetlen jelensége a társadalom rendezett életének és a társadalmi rend fenntartásának

 

3)      Uralom

  • Fogalma: a hatalom tartós intézményesülése politikai, szervezeti és kulturális eszközök révén
  • Max Weber: az uralom az az esély, hogy egy társadalmi kapcsolatban vagy viszonyban megadható személyek köre meghatározott tartalmú parancsoknak engedelmeskedni fog
  • Konkrétabban a társadalom szervezetéhez kapcsolódik, például a tulajdoni rendelkezési jogokhoz, illetve a politikai intézményekhez

 

4)      Befolyás

  • Sohasem az akarat teljes érvényesítését jelenti, szükség szerint jelentkezik; azon alapul, hogy valaki úgy érvényesítheti érdekét, ha részlegesen alárendelődik másoknak
  • A befolyás általában eszköz bizonyos politikai célok elérésére
  • A befolyást mindig realitásként kell kezelni, nem pedig puszta esélyként, hiszen csak a ténylegesen gyakorolt befolyás létezik
  • A befolyásolási helyzet szimmetrikus és aszimmetrikus egyaránt lehet
  • Mértéke azon múlik, hogy milyen fenyegetést képvisel a befolyásoló fél, milyen ösztönzéssel tud élni ill. mennyire képes megszabni mások tájékozódását
  • A befolyás övezetei: média, társadalmi nyilvánosság intézményei, közéleti politizálás

 

5)      Konfliktus és konszenzus

  • A konfliktus olyan társadalmi ellentét, amely egymást kizáró törekvésekhez kapcsolódik és igen gyakran a társadalom struktúrájában gyökerezik
  • A konfliktusok nagy kérdések köré csoportosulnak, mint például a pártok és érdekszervezetek létrejötte
  • A konfliktus minden társadalom természetes velejárója, a konfliktusmentes társadalom ugyanis csak az egyéni szabadság korlátozásával jöhet létre
  • A konfliktus ellenpárja a konszenzus: két jelentése van: ’consent’, a beleegyezés valamibe, a hozzájárulás egy politikához, melyet a mi aktív közreműködésünk nélkül határoztak el; ’consensus’, a megegyezés, amely két tárgyaló, egyformám aktív fél között jött létre
  • A konszenzus alapvető körét az alkotmány rögzíti
  • Soha nem fordul elő, hogy egy társadalomban minden kérdés konfliktusos lenne, illetve hogy teljes lehetne az egyetértés

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Politikai filozófiától a politikatudományig, a politológia újraszületése Kelet-Európában

- a politikatudomány a legrégibb és legfiatalabb tudomány egyben -...

Close