Hirdetés

Politológiai fogalmak (állam, hatalom, stb.)

4 perc olvasás
Politológiai fogalmak (állam, hatalom, stb.)

1. Állam

  • fogalma: olyan tartós uralmi képződmény, amelyet hagyományosan három ismérvvel definiálnak: a határolt államterülettel, a fennhatóság alá tartozó államnépességgel és az állami erőszakhatalommal;
  • polgárai számára kényszertagságot jelent;
  • szuverén, ha az államhatalom kizárólagos ellenőrzést gyakorol polgárai és a többi társulás felett;
  • Hegel szerint az állam közvetítő kapocs, amely összefogja az állam központi erőt;
  • Marx az államot a társadalom szervezett erejét elidegenítő szervezetnek tekinti, amely az osztályuralom fenntartását szolgálja és nem pártatlan;
  • két fontos ismérve: tartósan fennálló igazgatási és jogrend ill. a legitim erőszak monopóliuma
Hirdetés

2. Hatalom

  • Fogalma: a hatalom azaz esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély (Max Weber).
  • Jellemzői: cselekvésen alapul, két fél kölcsönös viszonyában realizálódik, sohasem abszolút, az alávetettek is bizonyos hatalommal rendelkeznek, többféle forrása lehet (pl. befolyás, rábeszélés, manipuláció, nyers erőszak.
  • Három fajtája: akcióhatalom, szimbolikus hatalom, instrumentális hatalom, információs hatalom.
  • Nem pusztán hierarchikus struktúra, hanem interakciós viszony.
  • A hatalom nemcsak a döntések birtoklásában játszik fontos szerepet, hanem a döntések megakadályozásában is.
  • Az információknak és a tanulásnak nagy szerepe van.
  • A hatalom elkerülhetetlen jelensége a társadalom rendezett életének és a társadalmi rend fenntartásának.

3. Uralom

  • Fogalma: a hatalom tartós intézményesülése politikai, szervezeti és kulturális eszközök révén;
  • Max Weber: az uralom az az esély, hogy egy társadalmi kapcsolatban vagy viszonyban megadható személyek köre meghatározott tartalmú parancsoknak engedelmeskedni fog;
  • Konkrétabban a társadalom szervezetéhez kapcsolódik, például a tulajdoni rendelkezési jogokhoz, illetve a politikai intézményekhez.

4. Befolyás

  • Sohasem az akarat teljes érvényesítését jelenti, szükség szerint jelentkezik; azon alapul, hogy valaki úgy érvényesítheti érdekét, ha részlegesen alárendelődik másoknak.
  • A befolyás általában eszköz bizonyos politikai célok elérésére.
  • A befolyást mindig realitásként kell kezelni, nem pedig puszta esélyként, hiszen csak a ténylegesen gyakorolt befolyás létezik.
  • A befolyásolási helyzet szimmetrikus és aszimmetrikus egyaránt lehet.
  • Mértéke azon múlik, hogy milyen fenyegetést képvisel a befolyásoló fél, milyen ösztönzéssel tud élni ill. mennyire képes megszabni mások tájékozódását.
  • A befolyás övezetei: média, társadalmi nyilvánosság intézményei, közéleti politizálás.

5. Konfliktus és konszenzus

  • A konfliktus olyan társadalmi ellentét, amely egymást kizáró törekvésekhez kapcsolódik és igen gyakran a társadalom struktúrájában gyökerezik.
  • A konfliktusok nagy kérdések köré csoportosulnak, mint például a pártok és érdekszervezetek létrejötte.
  • A konfliktus minden társadalom természetes velejárója, a konfliktusmentes társadalom ugyanis csak az egyéni szabadság korlátozásával jöhet létre.
  • A konfliktus ellenpárja a konszenzus: két jelentése van: ’consent’, a beleegyezés valamibe, a hozzájárulás egy politikához, melyet a mi aktív közreműködésünk nélkül határoztak el; ’consensus’, a megegyezés, amely két tárgyaló, egyformám aktív fél között jött létre.
  • A konszenzus alapvető körét az alkotmány rögzíti.
  • Soha nem fordul elő, hogy egy társadalomban minden kérdés konfliktusos lenne, illetve hogy teljes lehetne az egyetértés.
Hirdetés

 

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!