A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A törvényhozó hatalom

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1954
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-18 Küldd tovább
  Letöltés

- a parlamentek a népképviselet szervei, a modern demokráciák legfontosabb intézményei

- kezdetben a kollektív döntéshozatal a népgyűlés formájában zajlott, de a parlament nem közvetlenül ezekből alakult ki, hanem a rendi jellegű kollektív képviseleten alapuló középkori gyűlésekből

- a polgári forradalmakból létrejövő parlamentek már egyéni képviseleten nyugszanak: azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazzák őket arra, hogy az ő érdekükben, helyettük és a nevükben cselekedjenek

- hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás elve, a közvetlen demokrácia ill. az önkormányzatok jogai

 

A parlament struktúrája: 

  • a parlamentek többsége átvette az angol parlament felépítését
  • felsőház (a meritokratikus kiválasztási elvet 1958-ban a Life Peerage Act törölte el):
  • 3 típus (Brunner)
    • Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselőt küldenek a felsőházba (pl. USA, Ausztrália, Svájc)
    • Az egyes tartományok parlamentjei a lakosság arányában delegálhatnak képviselőket a szövetségi kamarába (pl. Ausztria és India)
    • Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (pl. a Német Szövetségi Köztársaságban 3-5 képviselőt küldenek a tartományi kormányok a Bundesratba
    • Alsóház: dominánsabb a felsőháznál
    • Törvények kezdeményezése, megvitatása, első fokon való eldöntése
    • Költségvetés elfogadása
    • Megválasztja a végrehajtó hatalom fő tisztségviselőit
    • Véleménynyilvánítás, panaszok, sérelmek fő fóruma

 

Fő szervei:

  • Elnökség: tagjai a házelnök, helyettesei és a jegyzők; a parlament belső eljárásainak rendjét biztosítja
  • Bizottságok: a törvényhozás munkáját készítik elő; állandó bizottságok: meghallgatják a törvényeket, szakértőket, kormánytisztviselőket, ajánlásokat dolgoznak ki a plenáris ülés számára; ad hoc jellegű bizottságok az aktuális ügyek feltárására hivatottak; működésük szabályait a házszabály rögzíti
  • Frakciók: a parlament pártpolitikai tagoltságát tükrözik; az elnyert mandátumok bizonyos száma szükséges létrehozásukhoz; belső szervezetükről önállóan döntenek; frakcióelnökséget választanak helyettesekkel és ügyvezető igazgatókkal

 

A törvényhozás folyamata:

1) Törvényeket kezdeményezhetnek az egyes képviselők, képviselőcsoportok, a kormány és a köztársasági elnök

2) Benyújtás bejelentése

3) Törvényjavaslat az illetékes bizottsághoz kerül, ami megvizsgálja tartalmát, szakértőket és érdekképviseleteket hallgat meg

4) Jogi bizottság vizsgálja meg a törvény összeférhetőségét az alkotmánnyal és más törvényekkel

5) A törvényjavaslat a plénum elé kerül: két szakasz: általános vita és részletes vita

6) Végszavazás

7) Törvény szövegének jegyzőkönyvi pontossággal való véglegesítése

8) Törvény nyilvános kihirdetése

9) Közzé teszik a közlönyben, meghatározott időpontban lép érvénybe

 

  • Törvények elfogadásához a szavazatok egyszerű többsége szükséges (fontos törvények esetében a szavazatok abszolút többsége szükséges: összes képviselők fele plusz egy szavazat
  • Éves költségvetés elfogadása (a költségvetési vita egyfajta bizalmi szavazás a kormány mellett vagy ellen)

 

 

A végrehajtó hatalom ellenőrzése sokféle formában történhet:

  • A képviselők a kormányhoz intézett kérdésekkel és interpellációval ellenőrizhetik a végrehajtó hatalmat
  • Vizsgálatokat indíthat egyes ügyekben, vizsgálóbizottságokat állíthat fel erre a célra
  • Petíciós jog: a polgárok panaszainak és kezdeményezéseinek benyújtása
  • Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben
  • Bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet: pl. hadsereg felhasználása, háború és béke kérdése

 

A politikai hivatalviselők kiválasztása:

  • Végrehajtó hatalom csúcsposztjai: köztársasági elnök/kormányfő
  • Legfelsőbb Bíróság elnöke
  • Alkotmánybíróság tagjai
  • Állami Számvevőszék elnöke
  • Ombudsmanok (állampolgári jogok biztosai
  • Magyarországon ezen kívül: ORTT, médiakuratóriumok elnökségének tagjai

 

Parlamentek osztályozása:

  • Munkaparlamentek: törvényhozói, bizottsági munka
  • Beszédparlamentek: nyílt színi vitákat előtérbe állító parlamentek

 

A képviselők jogállása:

  • A parlamenti képviselőket az országgyűlési választásokon választják
  • Mindegyikük jogállása egyenlő
  • Mentelmi joggal rendelkeznek: két fontos eleme van: képviselő nem vonható felelősségre bíróság előtt azért, hogy képviselőként milyen álláspontot foglalt el; képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni
  • Régi munkahelyüktől fizetésnélküli szabadságot kapnak és nem bocsáthatók el
  • Fizetésüket saját maguk állapítják meg
  • Összeférhetetlenség
  • Szabad mandátum

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Kormányzati rendszerek, demokratikus és diktatórikus rezsimek

-A kormányzati rendszerek osztályozásában a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyainak...

Close