Szövegtípusok a munka világában

1. A munka világában használatos szövegtípusok

A szövegek típusokba sorolásának sokféle szempontja lehet, még nincs olyan tipológia, amely maradéktalanul meg tudná oldani az egyértelmű osztályozást. A munka világában használatos hivatalos stílus a közélet érintkezési formáiban jelentkezik: a törvényalkotás, a rendeletek, a közlemények és mindenfajta hivatalos érintkezéshez szükséges írásbeli megnyilvánulás nyelvi megformálásában.

Szóhasználat jellemzői:

– sajátos műszók és hivatali kifejezések

– idegen nyelvek hatása a szavak összefűzésében

– elavult formákhoz, fordulatokhoz való ragaszkodás

Mondatszerkesztés jellemzői:

– bonyolultság, mely nehezíti a megértést

– pontos, tömör

– nagyfokú tartalmi és formai tagoltság

2. A munkánk során használt szövegtípusok:

Névjegy

Napjainkban ismét fénykorát éli a névjegy használata. Meghatározott munkakörben, helyzetekben ma már elengedhetetlen, hogy a bemutatkozáskor partnerünkkel névjegyet cseréljünk. Fontos hogy névjegyünkön az adatok jól olvashatóak legyenek. A névjegyen klasszikus elrendezésben a név mindig középre kerül, a cím pedig a jobb vagy jobb és baloldalon alulra.

Típusai: magáncélú, hivatalos, kombinált, diplomáciai.

magáncélú

–     van, hogy csak a teljes név szerepel rajta

–     kiegészítheti a végzettség, a lakcím, a telefon és az e-mail cím is

hivatalos

–     teljes név, rang, beosztás, mely a név alatt áll

–     ezenkívül szerepelhet a munkahely, az iskola megnevezése is

–     az intézmény pontos nevét, címét, telefon-, faxszámát is feltüntetjük

–     gyakran rajta van az intézmény emblémája, logója is

kombinált (magáncélú és hivatalos)

–     egyéni adatok (lakcím, telefon) mellett hivatalos adatokat is tartalmaz

diplomáciai

–     csak a név szerepel

–     a házastársaknak közös névjegyük van

a névjegy:

– anyaga általában fehér, vagy pasztell színű, jó minőségű kartonlap

– külsejét mindig a jó ízlés szabályai határozzák meg

– idegen nyelvű névjegynél célszerű a kártya egyik oldalát magyarul, a másik oldalát az idegen nyelven nyomtatni

3. Önéletrajz

Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik.

Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai:

az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai formában.

Hagyományos önéletrajz

összefüggő mondatokban tudósít

tartalmi vázlata

személyi adatok (születési hely, idő, család adatai)

iskolák adatai (iskolák neve, időtartama, szaktárgyak iránti vonzalom, elért eredmények)

elért szakképzettségek (hol, mit, mikor)

munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések

nyelvismeret (nyelv megnevezése, nyelvismeret szintje, elért hivatalos minősítés)

szakmai munkásság (elért eredmények, tanulmányutak)

szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés

cél kiemelése (miért készült az életrajz, a hivatásválasztást, a pályázást indokoló tényezők)

Amerikai típusú önéletrajz

rövidség, áttekinthetőség, tagolt, vázlatszerű elrendezés

nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok

fő célja: az adatok tényszerű, rövid közlése

fehér, A/4-es lapra illik írni

kézzel vagy géppel írt

személyesen is alá kell írni

keltezés

ha csak két oldalra fér el, akkor a második oldalt külön lapra kell írni, a lapokat meg kell számozni és összefűzni őket

részei:

fejléc : lap elején jobb oldalt; életrajzíró neve, lakcíme, telefonszáma e-mail cím, cím : önéletrajz mint a cím,  középre;

cél:

– tanulmányok – szakismeret, gyakorlatok, képzettségek, eddigi munkahelyek – nyelvismeret, tisztségek – referenciaszemélyek – személyes rész zárja (név, születési idő, hely; család legszükségesebb adatainak bemutatása)

4. Hivatalos levél

Levélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, amelyek valamilyen közvetítő útján jutnak el a címzetthez. A 20. században elkülönült egymástól a magánlevél és a hivatalos levél. A hivatalos levelekre külön tartalmi és formai szabályok vonatkoznak.