A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Szövegtan: a szövegkohézió fajtái és eszközei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3942
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-19 Küldd tovább
  Letöltés

1. A szövegkohézió fajtái, eszközei

A szöveg a nyelv és a beszéd legfelső szintje legnagyobb egysége, nyelvtanilag és   tartalmilag egymással összefüggő (koherens) mondatok sorából álló szerkesztett (strukturális) egész. A szövegek megértése az irodalomelmélet központi problémájának számít, a gondolkodók fő kérdése az, hogy hol és miként képződik a jelentés. A mondatok sorozatát akkor tekinthetjük szövegnek, ha a részek szerves rendszert alkotnak benne, és együttesükben megvan a szövegszerűség legnagyobb követelménye: a tartalom egysége, előre- haladás és lezártság.

A mondatok sorának ahhoz, hogy szöveggé váljon, kohézióra van szüksége, a szöveget a mondatok véletlen sorától a szövegösszefüggés különbözteti meg. A kohéziót szemantikai (azaz jelentésbeli) és grammatikai, (azaz nyelvtani eszközök, kapcsolóelemek) biztosítják.

 

 2. A kohézió

Kohézió: szövegösszetartó erő; az egyes részek, elemek szoros összetartozása, egybeszövődése

Globális kohézió: a szöveg egészére kiterjedő tartalmi – jelentésbeli kapcsolat, a jelentésbeli összetartó erő; a szövegstilisztika foglalkozik vele

Lineáris kohézió: a szövegben való folyamatos előrehaladás; a szöveggrammatika vizsgálja

Kontextus: szövegösszefüggés; a nyelvi elemeknek értelmet biztosító összefüggéshálózat; mindazon jelek összessége, amelyek valamely szöveg környezetét adják

2.1. A kohéziót a kontextus három síkja adja:

1.   nyelvtani (grammatikai)

2.   jelentésbeli (szemantikai)

3.   a nyelven kívüli valósághoz (szituációhoz) kapcsolódó elemek

 

2.2 A kohéziónak két fajtája van:

1. a globális, szemantikai kohézió, amely a szöveg egészére vagy nagyobb egységére vonatkozik, és az alkotóelemek tartalmi-logikai és jelentésbeli szerkesztettségét, összefonódását jelenti, valamint

2. a lineáris (egyenes vonalú) vagy szerkezeti-grammatikai kohézió, amely a kisebb szövegegységek, a szöveg mondatainak egymáshoz kapcsolódását, belső összefüggését biztosítja és az alkotóelemek grammatikai (nyelvtani) megszerkesztettségét jelenti.

 

2.3. A kohézió hatósugara szerint:

2.3.1 globális kohézió (makrokohézió)

- a nagyobb rész, akár a teljes szöveg együvé tartozását teremti meg

- jelentésbeli kapcsolatok biztosítják

- egységei: bevezetés, tárgyalás, befejezés

- témamegjelölés:

- téma-réma, hely-, tér-, időviszonyok, szereplők, cselekmény, oksági viszonyok, műfaj, cím, a szöveg stílusa, stilisztika  jellemzők (alakzatok, szóképek), szövegfonetikai eszközök (hangmagasság, hangszín, tempó stb.)

- legjellemzőbb formája az írásműveknek adott cím:

- előreutal a teljes szövegre

- amikor már elolvastuk a szöveget, segít fölidézni azt

 

2.3.2 lineáris kohézió (mikrokohézió)

- a kisebb elemek összefüggése, az elemi egységek egymásra következése adja

- a szövegfolytonosságban mutatkozik meg

- alkotóelemei a grammatikai kapcsolóelemek

- legnagyobb egysége a bekezdés

- forikus elemek, hiány, ellipszis, szórend, névmásítás, kötőszók

 

3. Mikroszerkezet

- a kisebb egységek strukturális elrendeződése; minimális egysége a mondat; a megszerkesztettség (grammatikailag megformált) és a beszerkesztettség (a szövegbe illeszkedés) jellemzi; műfajonként különböző lehet (pl.: dráma: jelenet, felvonás; vers: versszak)

 

4. Makroszerkezet

Bevezetés:

- Feladata a kapcsolatteremtés a beszélő és a közönség, ill. a beszéd témája és a közönség között. Tartalmazhatja: a téma megjelölését, a közlés céljának kitűzését, a tárgyalás rövid vázlatát, szerkezeti tagolását.

Tárgyalás:

- A szerkezet legfontosabb, legterjedelmesebb része. Általában tartalmazza a téma részletes kifejtését és az erre következő bizonyítást.

Befejezés:

- Tartalma lehet a témáról mondottak összefoglalása; az érzelmi nyomatéko- sítás; esetleges célkitűzések, személyes elemek.

A szöveg minden szintjén hatnak a grammatikai kapcsolóelemek és a jelentésbeliek is. Arányuk és jelentőségük az egyes szinteken azonban nem azonos. A szöveg egy mondatán belül, vagy két egymást követő, egymással összefüggő helyzetben lévő mondat kapcsolatában általában erősebb a grammatikai elemek kapcsoló szerepe, a szöveg egészében és nagyobb egységeiben vagy ezek között megnő a jelentésbeli összetartó erők súlya.

 

5. Jelentésbeli kapcsolóelemek

 Azonosság

- ugyanazokra a valóságelemekre vonatkozó nyelvi jelek; a szöveg egy megha- tározható dologról szól, amelyet sokféle nyelvi formában tár elénk; az azonosságot nem mindig ugyanazzal a szóval jelöljük

 

Az ismétlődés formái

·     ismétlés

·     az ismétlés további formái: részleges ismétlés, változat, párhuzam, ellentét

·     rokonértelműség

·     felsorolás

·     feloszlás

·     nemfogalom – fajfogalom (pl.: az élőlény nemfogalma az embernek, ebben az esetben az ember fajfogalom; ám az ember is nemfogalma a férfinak, ebben az esetben a férfi fajfogalom)

·     logikai-tartalmi elrendeződés: rész-egész, alá- és fölérendeltség, ok-okozat, általános-konkrét, figyelem felkeltése oldása

 

6. Nyelvtani kapcsolóelemek

 - névelő

 - utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel

 -  a szövegbeli utalás fő fajtái:

- visszautalás (anafora)

- már említettre, ismertre való utalás; idézetek beszédhelyzetre való utalás (deixis) – rámutatás, kiutalás a szövegből

- előreutalás (katafora)

- még nem említettre, ismeretlenre, várt dologra való utalás, tartalomvárás; az érdeklődés felkeltése az első sorban, vagy a címben

- hiányosság

- kötőszó

- egyeztetés szórend

- új közléselem-ismert rész

- téma-réma; topik-komment / arányukat a kommunikáció tényezői és funkciói szabják meg

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A magyar helyesírás alapelvei

1. Az írás Az írás: az emberi beszéd rögzítése grafikai...

Close