Szóösszetételek keletkezése és fajtái
Összetett szavak kétféleképpen keletkezhetnek: mondatbeli összefüggés alapján vagy pedig mondatbeli előzmény nélkül. Az első esetben a mondatban egymás mellett álló,egymással szorosan összetartozó szavak forrtak össze; így keletkezett például a nagy üzem, a hét vége, a szabad idő jelzős szerkezetekből a nagyüzem, hétvége, szabadidő szóösszetétel. Az összetett szavak többsége azonban mondatbeli kapcsolat nélkül keletkezett olyan módon, hogy nyelvünk felhasználta a szóalkotásnak ezt a termékeny lehetőségét egy-egy új fogalom megjelölésére; így született – sok egyéb között -a golyóstoll, műanyag, hűtőszekrény, porszívó, mosógép, lemezjátszó is.
A szóösszetételek fajtáit – keletkezésükre való tekintet nélkül -az előtag és az utótag viszonya alapján jellemezhetjük.
Vannak olyan üdülők, amelyek télen is, nyáron is nyitva vannak: télen-nyáron fogadják a vendégeket.
A télen-nyáron szóösszetétel úgy keletkezett,hogy a mondat két időhatározója összekapcsolódott.Ha azonos (egynemű) mondatrészek forranak össze, akkor mellérendelő szóösszetétel keletkezik.
Az ötnapos munkarend bevezetésével a hétvége szabadidejében több lehetőség adódott az országjáró kirándulásokra.
Ezeknek az összetett szavaknak a szerkezete abban hasonlít egymáshoz, hogy az előtag az utótagnak valamilyen bővítménye.
Milyen bővítmény az előtag ?
| ötnapos | hány napos ? | mennyiségjelző |
Azokat az összetett szavakat, amelyekben az előtag az utótagnak valamilyen bővítménye, alárendelő szóösszetételnek nevezzük.
A következő mondatban olyan alárendelő szóösszetételek fordulnak elő, amelyekben az előtag nem mondatrészként bővíti az utótagot.
A fejhallgató vagy fülhallgató hasznos tartozéka a zsebrádiónak és a táskarádiónak.
Ezekben az összetett szavakban az előtag és az utótag kapcsolatát részletesebb kifejtéssel értelmezhetjük: a fejhallgató fémpánttal a fejre helyezhető, a fülhallgató pedig a fülbe illeszthető hallgatókészülék; a zsebrádió zsebben (is) hordható, a táskarádió pedig táskához hasonló méretű és alakú rádió. Az ilyenfajta összetett szavak egy-egy terjedelmesebb kifejezés jelentését sűrítik egy-egy szóba: jelentéssűrítő szóösszetételek.
