A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Nyelvünk főbb rétegződései, főbb nyelvváltozatok

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7296
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-18 Küldd tovább
  Letöltés

A főbb nyelvváltozatok

 

1. Nyelvünk rétegei

Nyelvünk egészét, azaz minden magyarul beszélő ember minden nyelvi meg­nyilatkozásának összes elemét nemzeti nyelvünk foglalja magába. A magyar nyelvterület a Kárpát-medencén belül húzódik. Az itt élő magyarok tájanként sokféle nyelvjárást beszélnek, de jól megértik egymást.

A nemzeti nyelv: történelmileg kialakult tartós emberi közösség közös nyelve (közös eredet, közös hagyományok). A nemzeti nyelv kialakulását szükségessé tették és előmozdították: a társa­dalmi-gazdasági változások (polgárosodás, nemzetté válás, szabadabb helyváltoz­tatás, városiasodás). Az egységes nemzeti nyelv – vidékenként, foglalkozási áganként stb. – bizonyos fokú eltéréseket is mutat: a nemzeti nyelv rétegeződik, különféle változatokban él. A nemzeti nyelv rétegeződése a nyelvet használó közösség tagolódásával függ össze (az emberek kisebb-nagyobb közösségeknek tagjai; eltérőek a szokásaik, nor­máik, más a nyelvhasználatuk is). A nyelvi rétegek (nyelvváltozatok) nem különül­nek el mereven egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak. Minden ember több nyelvváltozatot használ a kommunikáció körülményei­től függően. (Az egyén válogat a nyelvi eszközökből a tudása, kora, ismeretei, ér­deklődési köre alapján.)

A nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jön létre a regionális köznyelv.

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozatának  nemcsak magától, természetes módon kialakult normája, hanem mesterségesen létrehozott, kodifikált (vagyis általános és helyesírási szótárakban, nyelvtanokban, nyelvhelyességi kézikönyvekben rögzített, „törvényesített”) normája is van. A sztenderd dialektust többnyire az írott szövegekben használják, a művelt anyanyelvi beszélők beszélik, ezt tanítják az iskolákban és az adott nyelvet tanuló nem anyanyelvi beszélőknek is.

 

2. A magyar sztenderd jellemzői

nem épül valamely regionális változatra

ötvöződéses jellegű

az északkeleti-keleti területek nyelvváltozata és a protestantizmus hatása jelentős

sokáig inkább írott volt (a reformkorig nem volt jellemző a beszélt változat – köznyelv)

nem távolodott el a regionális nyelvváltozatoktól

 

 

3. Normatív nyelvváltozatok:

a) Az irodalmi nyelv - amelyet legnagyobb íróink, költőink, politikusaink ala­kítottak ki – a nemzeti nyelvünk legigényesebb, csiszolt, országszerte legegy­ségesebb változata. Ma is merít a nyelvjárásokból és a csoportnyelvekből.

b) A köznyelv: a magyarul beszélők közös nyelve. A mai magyar nyelv legszé­lesebb rétege. A korábbi területi változatok egységesüléséből vált a nemzeti nyelv központi változatává és ezzel együtt követendő mintává, normává.

Az alacsonyabb szintű köznyelvet, a bizalmas társalgási stílust szlengnek ne­vezzük. Napjainkban szinte minden korosztály nyelvhasználatában megfi­gyelhető.

 

3.1 A nyelvi vízszintes (horizontális) tagozódása

A nyelv vízszintes tagozódása: földrajzi tagozódás – nyelvjárások -egy adott földrajzi területen élő társadalmi csoport sajátos nyelvhasználata; beszélt változat, nem írott (ugyanúgy írnak)

Területi, földrajzi tagolódás szerint nyelvjárásokat (dialektusokat) kü­lönböztetünk meg.

A nyelvjárásoknak csak a nyelvterület egy-egy részére jellemző sajátos­ságaik vannak. A magyar nyelvjárások a köznyelvtől különböznek: – hangzókészletükben, szókincsükben (részben), nyelvtani rendszerükben (kis mértékben).

A mai magyar nyelv nagyobb nyelvjárási egységei: nyugati, dunántúli, dél­-alföldi, tiszai,északi (palóc), észak-keleti, mezőségi, székely és csángó nyelv­járásterület.

 

3.2 A nyelvi függőleges (vertikális) tagozódása

A nyelv függőleges tagozódása: társadalmi/szociológiai tagozódás -szóhasználatban, szókincsben tér el; egy-egy társadalmi csoport sajátos nyelvhasználata

Társadalmi rétegzettség (életmód, foglalkozás stb.) szerint csoport­nyelvekről beszélhetünk.

a) szaknyelvek (főleg foglalkozások szerinti, írott és beszélt változatok)

b) hobbinyelvek (sportágak nyelve, játékok nyelve stb.)

c) életkori nyelvváltozatok (gyermeknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb.)

d) argó (tolvajnyelv, jassznyelv)

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Nyelvújítás

1. A nyelvújítás  A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek...

Close