A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A képszerűség elemei, stíluseszközei #2

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3230
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-22 Küldd tovább
  Letöltés

A szépirodalom sajátos kommunikáció. Tartalma mélyebb, sűrítettebb, eredetibb, mint a köznapi közlésfolyamaté.

Sajátos eszközök kellenek hozzá, melyek alapja a mindennapokban használt nyelv, de alkalmazása, vagyis a szépirodalmi stílus minden más nyelvhasználati módtól eltér. Művészi felhasználással egyénit fejez ki. Tartalma gyakran többrétegű, többértelmű.

Sokszor az adja a stílusértéket, hogy a művész eltér a köznyelvben megszokottól.

 

két alapvető törekvés:

- képszerűség,
– feszültségkeltés és oldás.

 

Metafora:

két jel egymásra vonatkoztatása.

- a kifejezendő elem (vagy szerepel a szövegben [szokásos formájában], vagy nem): egytagú vagy teljes metafora,
– a kifejező elem, amely általában képi jellegű.

A szokásos fogalmi síkot összehozza az alkalmi képi síkkal valamilyen közös jegy, hasonlóság alapján.
A metafora nem egyirányú kép, mert a 2 kép azonosul, de különbözik is.

A stilisztikai érték függ a jelentésbeli távolságtól, és attól, hogy az elemek milyen jelentésosztályba tartoznak.

- érzékletesség, szemléletesség szempontjából,

- érzelmi, hangulati, indulati többlettartalom.

 

A szövegbe épülés szempontjából lehet

- egyes különálló kép,
– képek sorozata,
– alapmetaforából szétágazó komplex kép.

 

Megszemélyesítés:

Az olyan metaforát, amelyben a kifejezendő nem élőlény, kifejezendő pedig élőlény tulajdonságára utal: megszemélyesítés.

 

Hasonlat:

A metaforával rokon. Kibontott hasonlat: több megfelelés.

 

Három tag:

- hasonlított, fogalmi sík,
– hasonló, képi sík,
– közös vonás (kimaradhat a szövegből).

A különállás jobban kirajzolódik, csak hasonlóság, nem azonosítás.

 

Nyelvtani megvalósulás szerint:

- összetett mondat,
– egyszerű mondat (.ként, gyanánt),

 

Metonímia:

A fogalmi és képi sík összekapcsolása nem hasonlóságon, hanem a fogalmak érintkezésén alapul (ok-okozati viszony, rész-egész).
Jellegzetes szerkezeti megoldása az egytagúság.

 

Szinesztézia:

Többnyire hangulati hasonlóságon, ritkábban érintkezésen alapuló kép.
Valamely érzékterület körébe vágó fogalmat kapcsolunk össze egy más érzékterületről vett szóval.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A magyar nyelv eredete és rokonsága

2 nyelvvizsgálati módszer létezik: -szinkron ( szün = együtt, kronosz...

Close