A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Betűrendszer

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2301
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-22 Küldd tovább
  Letöltés

A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé.

A föníciai írás kb i.e. VIII. században jutott el a görögökhöz, ők alkották meg a korábban csak mássalhangzókat jelölő ábécéből a teljes hangírást, tehát a magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölő ábécét. A görög ábécé etruszk közvetítéssel jutott el a latinokhoz, és tőlük igen sok néphez, közöttük hozzánk is.

Kezdetben függőlegesen vagy vízszintesen jobbról balfelé írtak, majd az oda-vissza írás szakaszán át a görög írásgyakorlatban alakult ki véglegesen a balról jobbra irány.

Az írás – különösen a hangjelölő írás – története egyidős a helyesírás történetével. A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása volt a magyar hangrendszerre.

Néhány hangunk írásmódja 900 éve változatlan, pl.: b, m, n, l stb. Más hangok írása századokig ingadozott – ilyenek: s, sz, z, zs, c, cs, k, v; gy, ty, ny, ly; ö, ü – , nem egységes a hangok hosszúságának jelölése sem.

A magánhangzók minőségét és hosszúságát ún. mellékjelekkel (a betű fölé tett ékezettel) jelöljük. A latintól eltérő mássalhangzókat pedig betűkapcsolattal különböztetjük meg, és ugyanezt az elvet követjük a mássalhangzók hosszúságának jeleként is a betűk megkettőzésével. A magyar helyesírási rendszer értéke, hogy minden beszédhangnak külön jele van, de csak egy jele (ez alól kivétel a ly és j, amelyek mai köznyelvünknek ugyanazt a hangját jelölik).

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Nyelvtani rendszerünk kialakulásának néhány kérdése

Egy nyelv nyelvtani rendszere állandóan változik (összeszerkesztés módja és eszközkészlet)....

Close