A szóösszetétel

A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával.

Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag.

A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl.: vasútállomás = vasút + állomás = vas + út + állomás.

A szóösszetételnek két típusa van (az elő és utótag közötti viszony alapján):

Alárendelő összetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős

Mellérendelő összetétel: kettőzések, ikerítések, valódi összetétel

A szóösszetétel a szóképzés mellett a szóalkotás legtermékenyebb módja. Az összetett szó úgy keletkezik, hogy két szót egyetlen szóvá illesztünk össze. A szóösszetétel eredménye egy új szó, melynek jelentéstartalma más, mint tagjainak külön-külön. Az összetett szó tagjai maguk is lehetnek összetett szavak (rendőr + kapitány), ilyenkor többszörösen összetett szóról beszélünk.

Összetett szó létrejöhet

• mondatban: szerkezeti okból (ajtókilincs) egymás mellett szereplők szórendi kapcsolatában. (mennydörög, jólesik)
• mondaton kívül: tudatos összekapcsolással (szerelőcsarnok, főosztály)

Mai nyelvünkben mondaton kívül keletkeznek az összetett szavak. Az elő- és utótag kapcsolatát a mondatban keletkezett szavak analógiájára állapítjuk meg. Ezzel az összetételi móddal korlátlan számban hozhatunk létre új szavakat.

Az összetett szavak fajtái: az előtag és utótag viszonya alapján vizsgáljuk, osztályozzuk.

1. mellérendelő: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. A mondatban külön-külön ugyanolyan mondatrészek szerepelnek.

• kettőztetés (egy-egy, olykor-olykor, már-már)
• ikerszó (icike-picike, izeg-mozog, gizgaz)
• valódi összetétel (jön-megy, süt-főz, híresneves)

2. alárendelő: Tagjai nem egyenrangúak. Az előtag az utótagnak valamilyen mondatrésze, tehát az előtag alá van rendelve az utótagnak.

• alanyos összetétel (porlepte, madárlátta)
• tárgyas összetétel (földművelő, villanyszerelő)
• határozós összetétel (bérbeadás, idevaló)
• jelzős összetétel (hidegvérű, főhős)
• minőség (jószívű)
• mennyiség (háromszög)
• birtokos (faág)

Jelentéstömörítő összetételnek nevezzük az olyan alárendelő összetett szavakat, amelyeknek elő- és utótagja között valamilyen bonyolultabb összefüggés van. Értelmezése több irányból is megközelíthető. (vámvizsgálat, lépcsőház, éjfekete)

Legtöbbjük hasonlatot tömörít: vérvörös, kénsárga, kőkemény. Ezek összevont hasonlatok, a szépirodalmi stílusban metaforák.

Összetett szavak helyesírása

• A különírás és az egybeírás szabálya vonatkozik írásukra. Sok összetett szó szókapcsolással keletkezett, a szándékos összekapcsolással keletkezetekkel pedig fellazították szókapcsolatokra (mennydörög, ápolónő).
• A szókapcsolatokat külön írjuk, az összetett szavakat egybe, egyes esetekben kötőjellel. Ha a két tag jelentését figyeljük, megállapíthatjuk, hogy szószerkezettel vagy összetett szóval van dolgunk.
• Pl.: betegápolónő = beteget ápoló személy
• négyszög = mértani fogalom, síkidom
• négy szög = négy darab szög
• Ha mindkét taghoz járul toldalék, akkor kötőjellel írjuk.
• Pl.:jött-ment, jövő-menő
• Ha csak az utótag toldalékolható, akkor egybe írjuk.
• Pl.: irkafirka, búbánatra