A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A szavak szerkezete

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2652
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-22 Küldd tovább
  Letöltés

1. A szavak szerkezet

A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű egy szóból, az összetett szó két szóból áll. Az összetett szavaknak van előtagja és utótagja.

Két fajtája van, a mellérendelt összetett és az alárendelt összetett szó.

 

A) S z e r v  e s   s z ó ö s s z  e t é t e l

1.1 Az alárendelt összetett szavak

Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért az utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van amennyi mondatrész (A, Á, T, H, J).

Az összetett szavakat mindig egybe írjuk, pl.:

húsdaráló – tárgyas

kislány – minőségjelző (jelzős szerkezetnél a jelzőt hangsúlyozzuk)

nyaklánc – birtokos jelző

háromszög – mennyiségjelző

nagyravágyó – képes helyhatározó

földalatti – alanyi

messzelátó – helyhatározó

délután – alanyi

 

1.2 Többszörösen összetett szavak

Többszörösen összetett szó: kettőnél több szóból alkotott. Hat szótagig egybe írjuk, hat szótag felett – a toldalék nem számít bele a szótagszámba – értelemszerűen kötőjellel írjuk, pl.: rendőrfőkapitány, rendőr-főkapitányság, tehergépkocsi-vezető, nyersvastermelésekről.

Jelentéssűrítő szó: több összetett alárendelt szó, pl.: üvegcipő, viharlámpa, fénysorompó. Nem lehet egy szóval válaszolni a kérdésre.

 

1.3 Mellérendelt összetett szavak

Mellérendelt összetett szavak: előtag és az utótag egyenlő értékű, nem lehet kérdezni az egyik tagra a másikkal. Egyrészt kötőjellel írjuk, másrészt nem.

Fajtái:

— szóismétlés (mindig kötőjellel írjuk): egy-egy, néha-néha;

— ellentétes jelentésű szavak (mindig kötőjellel írjuk): kisebb-nagyobb, le-fel, ki-be;

— hasonló jelentésű szavak (az előtag is toldalékot kap, ezért mindig kötőjellel írjuk): éhen-szomjan, ázva-fázva;

— ikerszavak, hasonló hangzású szavakat kapcsoltak egybe, gyakran csak az egyik szónak van jelentése, a másiknak nem: icipici, icike-picike (ha raggal írjuk, akkor mindig kötőjellel írjuk), ákom-bákom, sete-suta;

Mellérendeltnél az előtag és az utótag mindig egyforma szófajú, az alárendeltnél nem feltétlenül szükséges.

 

Két nagy csoportba osztjuk:

1., Határozatlan (kevés, rengeteg).

2., Határozott.

Ennek újabb három fajtája van:

1., Tőszámnév (ötven)

2., Sorszámnév (hatvanadik), mindig pontot írunk utána, ha számjegy.

 3., Törtszámnév (fél, negyed)

 

B) S z e r v  e t  l e n   s z ó ö s s z  e t é t e l

1. elő- és utótagjuk között nincs semmiféle értelmi vagy grammatikai összefüggés:

pl.: hiszekegy, egyszeregy

2. grammatikai, mondattani okok miatt kerültek kapcsolatba egymással:

pl.: összetett kötőszók, módosítószók, névmások: mégis, dehogy, csaknem, bárki

egész mondatból vagy mondatrészből alakult főnevek, melléknevek:

pl.: nefelejcs, haddelhadd, “Lesz nemulass!”, nemtörődöm, adjonisten

 

3. A számnevek helyesírása

Számnév helyesírása: 2000-ig minden számot egybe írunk. Pl.: 1532 – ezerötszázharminckettő. 2000 felett három helyértékenként tagoljuk, és ezeket kötőjellel kötjük egymáshoz.   Pl.: ötvennégymillió- kilencszázhatvanhétezer-nyolcszázhetvennégy Az egész számokat egybeírjuk. Pl.: hatvanhétezer.

 

4. Dátumok helyesírása

Dátumozás: 1998. IX. 10., 1998. november 10-én, okt. 3-ra, 1-jén, 1-jei. 6-tal, 8-cal.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Valóságos határozószó és határozói igenév

A határozószók kifejezik a cselekvés helyét, idejét és módját általában...

Close