A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A stílus

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7715
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-22 Küldd tovább
  Letöltés

A stílus az a sajátos mód, ahogyan gondolatainkat, közölnivalóinkat a nyelvi eszközök megválogatásával kifejezzük. A stílust a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezésük módja alakítja ki. A stílust befolyásolja a kommunikáció minden tényezője: a közlő egyénisége, a közlési csatorna, a nyelvi kód, a közlemény tárgya, célja, műfaja, formája, a közlési körülmények, a beszédtársak egymáshoz való viszonya, a korízlés, a korstílus változása.

Bármely nyelvi elem stíluselemmé válhat. Egy adott nyelvi jelsort különböző tényező(k) tesznek egyedivé, sajátossá. Állandósult stílusértéknek nevezzük a szó jelentésének azt a részét, amelyet a nyelvben szokásos felhasználási lehetőségként ismerünk és többnyire használunk. Ha egy szó jelentése az idézett szövegrészletben egyéni és lakalmi felhasználás révén jelentéstöbbletet nyer, akkor a jelentéstöbbletet alakalmi stílusértéknek nevezzük .

Stiláris zérófokúságnak nevezzük azt a semleges stílust, amely stiláris szempontból közömbös nyelvi eszközöket tartalmaz (nyelv-stilisztikai szempontból nincs benne semmi , aminek stílushatást tulajdoníthatnánk). Stíluseszköz minden olyan nyelvi eszköz, amely a stiláris zérófokúságtól való eltérést, stíluserényt vagy stílushibát eredményez. A stíluseszközök akkor eredményeznek stíluserényt, ha az adott szövegösszefüggésben vagy beszédhelyzetben elérik a kívánt hatást és stílushibákat okoznak akkor, ha az elérendő hatást a kifejezésmód fogyatékossága akadályozza.

 

Néhány fontosabb stilisztikai fogalom, kategória

A nyelv és a stílus szorosan összefügg, a nyelv eszköztára a stílusnak. A nyelv változásával a stílus is megváltozik. A változás koronként következik be. Ezeket nevezzük stíluskorszakoknak, stílusáramlatoknak. A nyelv és a stílus normatív. A stílusnak kifejező ereje, szemléletessége, expresszivitása van. Stílusosnak nevezzük az alkalomhoz illő, megfelelő közlést, amelynek ellenkezője a stílustalan. A stílusrétegek olyan kifejezésmódok, amelyek nyelvváltozatokhoz, a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez kapcsolódnak. Ennek tipikus nyelvi – stilisztikai eszközei és szabályai vannak.

Az egyes stílusrétegek nyelvi és esztétikai igényességük és stiláris zérófokúságuktól való eltérésük tekintetében nagyon különböznek egymástól. A stílusárnyalat vagy hangnem stílusrétegeken belül kialakuló, nyelvváltozattól függő minősítő megnevezés , amely utal a beszédhelyzetre, a beszélő lelki állapotára, viszonyára a témához, a címzetthez, kifejezheti a nyelvi igényesség mértékét, utalhat a műfajra, a mű keletkezésének idejére.

 

Szövegtípusok és stílusnormáik

A kommunikációt célja szerint tudjuk osztályozni. A kommunikáció megvalósulásának módja szerint léteznek magán és nyilvános szövegek szóbeli vagy írott formái. Az egyes szövegtípusok stílusnormáit illemszabályok , hagyomány , szokások alakítják ki. A tényszerű közlések csak akkor informatív értékűek , ha a szöveg kifejtettsége a befogadó számára szükséges és elégséges mértékű. A kodifikálás többek között a jogi iratok megreformálását szövegezését jelenti, szerkesztésüknek szigorú szabályai vannak.

 

A szépirodalmi stílus

A szépirodalmi stílus a legválasztékosabb nyelvi és esztétikai szempontból legigényesebb művészi célú stílusréteg. A szépirodalmi stílus íróira jellemző a sűrített kifejezésmód és az újítás, képszerűség. Műveik szerkezete megreformáltabb a köznyelvinél. A stílus megválasztásában nagy szerepe van az egyéniségnek, az eredetiségnek. A költők, írók általában sok motivált szót használnak, ezeknek kettős a jelentése. Poétikai funkciónak nevezzük a művészi közlés megreformáltságát , esztétikai funkcióját. A szépírói szövegeket többféleképpen is értelmezhetjük. A stíluselemzésnek sokféle módszere és lehetősége van.

 

A képszerűség elemei, stíluseszközei

A szemléletesség és hatásosság fontos eszköze a képszerűség. Költői képnek azt a szövegelemet tekintjük, amely csak az adott szövegbe épülve funkcionál képként. A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek vagy trópusok. (A trópus görög eredetű szó , fordulatot jelent). Nem tartozik a szóképek közé, de a képszerű beszéd jelenségének tartjuk a hasonlatot, a körülírást és az eufemizmust. Ezeket a stílusjelenségeket szóképekhez csatlakozó stiláris eszközöknek nevezzük.

A metafora (átvitel) a leggyakrabban használt szókép, két egymásra vonatkoztatott jel kapcsolata. Két fogalmat vetít egymásra úgy, hogy egy szimbolizáló terminus és egy szimbolizált tárgy, jelenség közös jegyére, hasonlóságra utal. A metafora hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben az azonosító és az azonosított a két elem. A metafora alakja aszerint lehet teljes, amikor kitesszük azt is, amit azonosítunk, és azt is, amivel azonosítjuk .

Egyszerű és összetett metaforával akkor találkozunk, ha csak az van kitéve, amivel azonosítjuk, s az azonosítottat hozzá kell érteni.

A megszemélyesítés a metafora egyik fajtája, hasonlósági névátvitel. Elvont dolgot, élettelen tárgyat, természeti jelenséget emberként cselekedtet, emberi érzéssel, tulajdonsággal ruház fel. Az allegória (képletes beszéd, átvitt értelmű gondolatsor) a metafora származéka, amely rokon a megszemélyesítéssel is. Egy elvont fogalomnak, erkölcsi eszmének egyszerű megszemélyesítése vagy érzékelhető képben való ábrázolása. Allegória csak gondolati és érzéki fogalom között létesülhet. Az allegóriának a szépirodalomban előforduló gyakoribb formája a hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt folyamatosan kifejtett, mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora, vagy egy képnek egész történetté való kiszélesítése. Az allagórikus képnek önmagában is van értelme, de van mélyebb , rejtettebb jelentése is. Ehhez a jelentéshez a legtöbbször a költő adja meg a kulcsot.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
A képszerűség elemei, stíluseszközei

Költői képek: - az a szövegelem, ami csak a szövegbe...

Close