A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A magyar nyelv eredete, rokonsága, bizonyítékai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
10028
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-17 Küldd tovább
  Letöltés

1. A nyelvrokonság, a nyelvek eredete

Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata.

Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja.

A nyelvek közös származás alapján nyelvcsaládokra oszthatók. Egy-egy nyelvcsalád valamikor közös nyelvet beszélt, ezt nevezzük alapnyelvnek. A nyelvrokonság azt jelenti, hogy egy „nyelvcsaládba” tartozó nyelvek közös ős- vagy alapnyelvből származnak. Ebből az alapnyelvből az idők folyamán – a történelmi és társadalmi változások, a térbeli eltávolodás eredményeként – önálló nyelvek fejlődtek ki, ám ősi vonatkozásokat is megőriztek. A világ nyelveinek rokonságrendszerét az összehasonlító nyelvtudomány ma már megállapította, s a nyelveket genetikus (származási) alapon felosztotta nyelvcsaládokra. A legfontosabb nyelvcsaládok: indoeurópai, sémi-hámi, kaukázusi, uráli, altáji, régi kis-ázsiai és mediterrán, paleoszibériai, dravida, sino-tibeti, munda, mon-khmer, maláj-polinéz, amerikai indián, afrikai.

A magyar nyelv a finnugor eredetű, s mint ilyen az uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik. A finnugor őshaza hollétére vonatkozóan különféle elméletek születtek. Az ősi együttélés helyét valahova az Ural-hegység délnyugati lejtőjére teszik, a többi ággal (pl. a szamojédekkel) való még ősibb együttélését Nyugat-Szibériába. Az ősi uráli alap- nyelvből fejlődtek a nyelvcsalád tagjai. A magyar nyelv finnugor eredetét az összehasonlító nyelvtudomány vizsgálatai igazolták. Összehasonlító nyelvészet segédtudományai: történelemtudomány, néprajz, régészet, ezeknek köszönhetően tudjuk, hogy az ugor nyelvcsalád az i.e. I. évezred közepéig élt együtt, majd a magyarság az Urál déli részére költözött, számos más néppel találkozik, innen kezdődik a magyar nyelv külön fejlődése.

 

2. A magyar nyelv eredete

 

Az uráli nyelvek családfája Gáspár Róbert humángenetika

Az uráli nyelvek családfája Gáspár Róbert humángenetika

 

3. Finnugor rokonaink élete ma:

Vogulok: Ural, Ob mentén kb. 6 ezer fő

Osztjákok: Obdorszk – Ob alsó lefolyásáig; 19 e fő Votjákok: 650 ezer fő

Cseremiszek: Volga balpartja (népdalaik sok rokon vonást őriznek mieinkkel)

Mordvinok: 1,5 millió fő Oroszo. (földművelés, állattenyésztés)

Finnek: 5 millió fő – “az ezer tó országa”. Tagolt nyelvjárás. Kalevala: nemzeti eposz

Észtek: 1 mill. fő. Gazdag dalkultúra

Lappok: Norvégia, Finnország, Svédország – nem államalkotó nép. 31 ezer fő. Sámánizmusra emlékeztető ősi hitvilág.

 

4. A magyar nyelv nyelvtörténeti korszakai:

Előmagyar kor (ie. 4. évezred – ie. 500) a magyar nyelv még nem különül el

Ősmagyar kor (ie. 500 – 896) nyelvünk önálló fejlődésének nyelvemléktelen korszaka

Ómagyar kor (896 – 1526) megjelennek írott szórványemlékek, pl. a tihanyi apátság alapítólevele, valamint Bíborban- született Konstantin A birodalom kormányzásáról c. művében néhány magyar szó, néhány szövegemlék, leghíresebb a Halotti Beszéd és Könyörgés

Középmagyar kor (1526 – 1772) 1527-ben első magyar nyomtatvány: Sylvester János latin nyelvtanában levő értelmezések az első teljes bibliafordítás – Károli Gáspár, Vizsoly, 1590 magyar költészet gyökerei (Tinódi, Balassi) a kor Sajnovics János nyelvtörténeti munkájával zárul

Újmagyar kor (1772 – napjainkig) megjelenik a magyar nyelvtudomány, a nyelv tudatos ápolása Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma (ortológusok és neológusok) az első helyesírási szabályzat és magyar—német szótár (Vörösmarty)

 

5. A finnugor rokonságkutatás története:

Sajnovics János (1770) – magyar és lapp nyelv összehasonlítása Gyarmathy Sámuel (XIX. sz. eleje) – több finnugor nyelv elemzése Reguly Antal – külföldi tanulmányút, anyaggyűjtés (reformkor) Budenz JózsefVámbéry Ármin az 1870 körüli „ugor-török háború” élharcosai

5.1. A nyelvrokonság bizonyítékai; őshazakutatás módszerei

-  szótan: alapszókincs (kb. ezer szó) hasonlósága

-  összehasonlító nyelvészet

-  növényföldrajz

-  nyelvtörténet

-  régészet

-  néprajz

szabályos hangmegfeleltetések: az ősi örökség szavaiban az azonos helyzetben levő hangok egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos módon változnak meg

nyelvtani eszközkészlet: birtokosnak a birtokszóhoz kapcsolt toldalékkal való kifejezése

Tudjuk, hogy a nyelvrokonság nem jelent okvetlen faji rokonságot is. Már maga a finnugor alapnyelvet beszélő népcsoport számos faj ötvözete lehetett. Szétvándorlásuk után pedig folyamatosan keveredhettek más, velük érintkező népekkel. A magyarsághoz nyelvi rokonság szempontjából a vogulok  állnak a legközelebb. Antropológiai szempontból azonban e két nép felettébb elütő képet mutat. A magyar nyelv finnugor rokonságát a XVIII. század végén fedezték fel (Sajnovics János: A magyar és a lapp nyelv azonosságának kimutatása – 1770.). A nemzetközi hírű turkológus (török nyelvekkel foglalkozó tudós) Vámbéry Ármin a magyar nyelv török jövevényszavait vélte eredetieknek a török-magyar rokonságot hangoztatta. Mivel a honfoglaló magyarság társadalmi szerződése a törökökéhez volt hasonlatos, az összehasonlító nyelvtudomány bizonyítékai ugyanakkor a finnugor rokonságot támasztották alá, a magyar–török rokonság hívei később azt hangoztatták, hogy a magyar nép eredete török, a magyar nyelvé pedig finnugor, s a magyarság ehhez nyelvcsere, nyelvátvétel útján jutott. Ezt a múlt század végén zajló vitát nevezzük a nyelvtudományban „ugor-török háborúnak”.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

I. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei Az emberi...

Close