A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
10733
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-16 Küldd tovább
  Letöltés

1. kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

A kommunikáció szó latin eredetű. A communicare ige  jelentése: közössé tesz, a communicatio főnév amely közzététel, teljesítés, megadás, illetve a gondolat közlése a hallgatóval jelentésben használatos. Maga a kommunikáció tehát tájékoztatást, információk cseréjét jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz segítségével. Kommunikációnak (közlésfolyamatnak) nevezzük bármely jelrendszernek, elsősorban a nyelvnek, az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználását. A jó kommunikációs készség és a helyes, igényes nyelvhasználat a társadalmi érvényesülés alapja.

 

Az Idegen szavak és kifejezések szótárában a kommunikáció négy jelentését találjuk:  

1. tájékoztatás, (hír)közlés;  

2. hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján;

3. ritkán: közlemény;

4. régiesen: összeköttetés, közlekedés, érintkezés.

 

2. A kommunikáció értelme, használati köre

 - nagyon gyakran leszűkül a nyelvi kommunikáció fogalmára. Ha csak második jelentését vesszük figyelembe, akkor is világossá válik: a lényeg az, hogy valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egy- mással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal.

- „Jel az, ami az érzékelésnek önmagát,a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe” (Augustinus: Vallomások)

- így eredetük alapján megkülönböztetjük:

 - a természetes jeleket, (pl. a füst a tűz jeleként), és a

- mesterséges jeleket, (pl. a nyelvek, a jelképek). Az, hogy egy-egy jel mire utal, megegyezés kérdése. A jelekkel foglalkozó tudományág, a szemiotika fejlődése, kutatási eredményei nagyban elősegítették a nyelvi kommunikációs folyamat feltárását, leírását.

 

3. A nyelvészetben a kommunikációs folyamat tényezőinek meghatározása

- Jakobson nevéhez kötődik. Rendszerében 6 tényezőt különített el: a feladót, a címzettet, az üzenetet, a kódot, a kontextust és a kontaktust:

1. Közlő vagy feladó (aki beszél).

2. A címzett vagy vevő (akinek beszélnek).   

- A feladó és a címzett állandó kölcsönhatásban vannak.

3. A közlemény, az üzenet (részben vagy egészben közös ismeretekre van szükség)

4. Kód. A közleményt kifejező nyelv, vagy jelrendszer. Ennek elemei és szabályai, amelyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.

5. A kontextus, beszédhelyzet, vagy szituáció. Az a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését.

6. A közvetítő közeg, vagy csatorna – kontaktus. Az információ továbbításának az eszköze (telefonvonal, internet, levegő stb.).

- a feladó mindig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. Ahhoz, hogy ez az üzenet mind a két fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra, amely hatékonyan akkor tud működni, ha létezik egy kontextus, egy összefüggés, a valóság (az, amiről szó van). A kontaktus a fizikai csatornát (auditív, vizuális stb. csatornák) jelenti, a pszichológiai kapcsolatot feltételezi feladó és címzett között. Ezek teszik lehetővé az interakciót.

- Jakobson e tényezők mellett a nyelvi kommunikáció alapfunkcióit is meghatározta. Ezek a funkciók a beszédben nem választhatók mereven szét, de a megnyilatkozás típusától függően egyik vagy másik előtérbe kerülhet.

- A referenciális (közlő, tájékoztató) funkció a kontextussal van kapcsolatban. Nyelvi formái   lehetnek az útbaigazítás, hirdetés, üzenetközvetítés, előadás stb.

- Az emotív (érzelmi) funkció a beszélőnek az üzenettel kapcsolatos érzelmeit, indulatait, hangulatait fejezi ki. Nyelvi kifejezőeszközei gyakran az indulatszavak lehetnek.

- A konatív (felhívó) funkció a címzettre irányul, annak befolyásolására szolgál. Nyelvi formái   lehetnek a megszólítás, felszólítás, meghívás, tudakozódás stb. – A fatikus funkció a kommunikáció létrehozására, fenntartására, meghosszabbítására vonatkozik. Nyelvi megnyilvánulásai lehetnek a köszönés, megszólítás, bemutatás stb.

- A metanyelvi funkció a kódra utal, a nyelv segítségével magáról a nyelvről szól a kommunikáció.

- A poétikai funkciót az üzenet hordozza, amennyiben a nyelvi megformáltsággal esztétikai   hatást is érünk el.

A nyelvi kommunikáció Jakobson által leírt folyamata és funkciói a mindennapi használatban azonban nem választhatók így szét, s nem is működik ez a folyamat mindig ilyen egyértelműen. Többször megfigyelhetjük a szélsőséges hiányos kommunikáció eseteit is (pl. a névtelen levél feladója ismeretlen).

 

4. Összefoglalva:

- A kommunikáció folyamata alatt a beszélő (feladó) továbbítani akar egy információt (üzenet) a hallgatónak (címzett). Közöttük létrejön valamilyen kapcsolat, ami befolyásolja az üzenet megformálását. A szöveg egy bizonyos kontextusban hangzik el. Az üzenet mindkét fél számára ismert nyelv vagy kód segítségével hangzik el. Az üzenetet mindig valamilyen közegben továbbítjuk. Ez lehet a levegő is. Előfordulhat, hogy valamilyen mesterséges eszközzel történik meg az információ csere.

- A tömegkommunikáció széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma. A tömegkommunikációs eszközöknek számos funkciójuk van. Elsősorban tájékoztatnak minket, de felhívó szerepük is fontos és ennek következtében nem mentesek az érzelemkifejező elemektől sem. Az írásbeli sajtóműfajokban és az igényesebb hangos műsorokban fontos az esztétikai szerepnek való megfelelés is.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Diakrónia és szinkrónia a nyelvben

1. Diakrónia és szinkrónia a nyelvben Az emberiség  3-6 ezer...

Close