Hirdetés

A kommunikáció funkciói és tényezői

4 perc olvasás
A kommunikáció funkciói és tényezői

Alapvető fogalmak

  • Kommunikáció: Bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
    Pl: mimika, gesztusok, jelbeszéd
  • Közlésfolyamat: A nyelvnek mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
  • Információ: Egyoldalú tájékoztatás ill. tájékozódás. Visszajelzés nincs. Emberek közötti beszédet jelenti.
    Pl: újságot olvasás, rádió hallgatás, tv nézés
Hirdetés

A kommunikáció tényezői

A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként szerepcserét is feltételez, amikor a feladóból címzett, a vevőből pedig közlő válik. Bármelyik tényező hiánya sikertelenné teszi a kommunikációt.

  • Az információ elindítója, adója vagy feladója, aki vagy ami beszél vagy közöl valamit.
  • A címzett vagy vevő az, akinek az információt szánták
  • A közvetítő közeg vagy csatorna, az információ továbbításának eszköze: levegő, telefondrót, elektromágneses hullám stb.
  • A közlemény vagy üzenet, a továbbított információ tárgya
  • Kódnak nevezzük azt a közleményt kifejező nyelvi vagy jelrendszer elemeit és szabályait, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.
  • Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására.

A kommunikáció funkciói

Alapvető funkciók

1. Tájékoztató funkció

  • Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról.
  • Pl.: Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik.

2. Érzelemkifejező funkció

  • Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása
  • Pl.: szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire
Hirdetés

3. Felszólító funkció

  • A hallgató befolyásolására való törekvés
  • Pl.: kérés, felszólítás, kívánság

Másodlagos, kifejező funkciók

1. Kapcsolatfenntartó funkció

  • A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák
  • Pl.: Szép időnk van, ugye?

2. Értelmező vagy metanyelvi funkció

  • A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést
  • Pl.: Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam?

3. Esztétikai vagy művészeti funkció

  • Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú
  • Pl.: bármelyik műalkotás

Az állati és az emberi kommunikáció különbségei és közös vonásai

Állati kommunikáció

  • Zárt (bizonyos helyhez kötött )
  • Meghatározott számú közlést tesz lehetővé
  • Tagolatlan
  • Öröklött, ösztönös
  • Biológiai indíttatású (veszélyérzet, éhség, fajfenntartás)
  • Információátadás
Hirdetés

Emberi kommunikáció

  • Nyitott (végtelen számú beszédbeli jelzésre képes)
  • Tanult (csak a beszéd képessége öröklődött)
  • Mondatalkotásra is alkalmas
  • Általában tagolt
  • Az ábrázolás a domináns
  • Segítségével jellemezni lehet valóságos vagy elképzelt eseményt, helyzetet, személyt, dolgot
  • Információcserére szolgál

Közös vonások

  • A jeladás, illetve a jelek vételének képessége;
  • jelzés ;
  • információátadás.

A verbális és a nem verbális kommunikáció

Verbális kommunikáció

  • A természetes emberi nyelven megvalósult közlés

Nem verbális kommunikáció/Nonverbális kommunikáció

  • A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelek összessége, vagyis a testbeszéd.

A verbális és nem verbális kommunikáció közös jellemzői

  • Mindkettő közlésfolyamat, kommunikáció
  • A nyelv- és a testbeszéd is jelrendszert alkot
  • A gesztusoknak is van értelmezhető jelentésük
  • A testbeszéd sem izolált gesztusokból, hanem gesztuscsoportokból, „mondatokból” áll.
Hirdetés

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!