A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4972
Nyomtasd
Dátum: 2011-12-11 Küldd tovább
  Letöltés

„Az etnikai egység kérdésében mindenekelőtt a nyelvhez kell felvilágosításért fordulni; ennek vallomása minden másnál döntőbb.”

(Ferdinand de Saussure)

A kisebbség fogalma

A nem anyanyelvi területen élő népcsoportokat hívjuk kisebbségnek. Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek kulturális autonómiára törekednek (kultúrájuk, művészetük, vallásuk szabad, anyanyelven való gyakorlása; anyanyelvi oktatás az óvodában, iskolában, esetleg egyetemen; az anyanyelv használatának joga a közéletben, anyanyelvi névhasználathoz való jog, anyanyelvi tömegtájékoztatás stb.).

 

A határon túli magyarok csoportjai

A világon kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Magyarország határain túl kb. 4 millió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén élnek.

A magyar nyelv anyanyelvi beszélőinek számát tekintve a világ közel 6000 nyelve közül a negyvenedik hely körül áll, a 67 európai nyelv sorában a tizenkettedik helyet foglalja el. A magyar anyanyelvűek ma két nagyobb tömbben élnek. Magyar népesség lakja a mai Magyarország területét és a magyar-német illetve magyar-horvát nyelvhatárnak a kivételével a határral érintkező keskenyebb-szélesebb sávot is. Ezen a területen hozzávetőlegesen 12-12,5 millió magyar él. A másik összefüggő magyar nyelvterület a Székelyföld, ahol mintegy 900 ezer magyar anyanyelvű (túlnyomórészt székely) él.

A magyarországi és a székelyföldi összefüggő magyar nyelvterületek mellett kisebb nyelvszigeteken, azaz szórványokban él a magyarság Ausztriában [Burgenland-ban], Szlovákiában [Felvidék], Ukrajnában [Kárpátalja], Romániában [Erdélyben] és Jugoszláviában [a Vajdaságban]. A történelmi Magyarországon kívül is élnek magyar anyanyelvűek, legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban. Jelentős magyarlakta települések vannak Kanadában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában. Sokan pedig más európai államokban élnek, pl. Németországban, Franciaországban, Svédországban, Nagy-Britanniában.

 

TÖRTÉNELMI KISEBBSÉG BEVÁNDORLÓ MAGYAROK SZÓRVÁNYMAGYARSÁG
A történelmi Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyar kisebbség a Kárpát-medence területén. Őshonos magyarság, évszázadok óta eredeti lakóhelyükön élnek, pl. Erdélyben, Burgenlandban. A Kárpát-medencén kívül élő magyarok. Gazdasági, politikai vagy egyéb okokból hagyták itt lakóhelyüket. Sokan 1956-ban vándoroltak el. Legrégebben elvándorolt csoportjuk a moldvai csángók, akik a 13.század végén hagyták el Közép-Erdélyt. Nem magyar anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben élő magyar közössége.

 

A kisebbségi helyzetben lévő nyelvcsoportok jellemzője:

Az egyik nyelvet inkább a családi, köznapi, személyes kapcsolataikban használják, míg a másikat a munkahelyen, az iskolában és a közéletben. Ha a két nyelv ismerete nem azonos szintű, úgy megindul a szókölcsönzés az erősebből a gyengébbe. Olykor a nyelvtani rendszerre és a kiejtésre is hat (pl. moldvai csángók – román és magyar).

 

A határon túli magyar nyelvhasználat típusai

A határainkon kívüli magyarság döntő többsége kétnyelvű, az emigráns (bevándorló) magyarok a saját nyelvükkel nem is boldogulnának. Ez azt jelenti, hogy a magyar nyelvközösség harmada kétnyelvűnek tekinthető, egy statisztika szerint az 1980-as évek elején 4,5 millió volt a kétnyelvű magyarok száma. A magyarul is beszélő két- és többnyelvűek nyelvpárok szerinti gyakorisági listáján a magyart az első öt helyen a román, a szlovák, az angol, a szerb és a német nyelvekkel beszélik együtt. A kétnyelvűség természetes velejárója, hogy a mindenkori második nyelv hatással van a kétnyelvűek anyanyelvi nyelvhasználatára is, azaz a másik nyelvből szavakat, szerkezeteket stb. vesznek át.

 

Kettőnyelvűség Egy nyelvnek két különböző változatát sajátítjuk el.(pl. a köznyelvet és egy nyelvjárást).
Kétnyelvűség(Két különböző

nyelvet használ

valaki.)

Egyéni kétnyelvűségKétnyelvű lesz az a gyerek, akihez más nyelven beszél az anyja és az apja.
Közösségi [kollektív] kétnyelvűségA kisebbségi helyzetben lévő nyelvcsoportok jellemzője. Az egyik nyelvet inkább családi, köznapi, személyes kapcsolataikban használják, míg a másikat a munkahelyen, az iskolában és a közéletben.

Ha a két nyel ismerete nem azonos szintű, úgy megindul a szókölcsönzés az erősebbtől a gyengébbe. Olykor a nyelvtani rendszerre és a kiejtésre is hat.

Kevertnyelvűség Nem állapítható meg, hogy a két nyelv közül melyiknek a nyelvtani rendszerét, szókincsét stb. használja valaki, annyira összeolvadt használatuk az illető nyelvhasználatában. (Kevert nyelvet használ.)

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az egyszerű mondat részei, felépítése

A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A...

Close