A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A hangok találkozásának törvényszerűségei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9649
Nyomtasd
Dátum: 2012-04-18 Küldd tovább
  Letöltés

 1. Beszédhangok és hangképzés

A  beszéd legkisebb eleme a beszédhang. Minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, amelyben meghatározott számú hang található. Ezek a hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat. Így a beszédhang is szerves része a kommunikációs folyamatnak.  A beszédhangok képzésében részt vesz: a tüdő a légcső a gégefő a hang- szalagokkal a garatüreg a nyelvcsap az orrüreg és a szájüreg. Ezeket közös néven beszélő szerveknek nevezzük. A két hangszalag különféle helyzetei befolyásolják a hangképzést.

 

2. A fonémák

Amikor beszélünk, szavainkat különböző beszédhangokból építjük fel. Írásban ezeket a hangokat betűkkel jelöljük. A betűk nem mindig azonosak a hangokkal. A betűk tehát a beszédhangok írásban megjelenő jelei. Ugyanaz a beszédhang nem egyformán hangzik különböző szavakban, más-más helyzetekben, hiszen a szomszédos hangok képzési sajátosságai hatnak egymásra. Ahhoz, hogy egy hang jellemzőit meg tudjuk fogalmazni, el kell vonatkoztatnunk a hangnak a beszédben megfigyelhető kiejtési változataitól, és a hangról való tudásunkat kell általánosítani. Ekkor kapjuk meg a beszédhang nyelvi formáját, a fonémát. A beszédhang és a fonéma ugyanannak a jelenségnek két különböző oldalát jelenti. Egy-egy fonémának a magyarban több ejtésváltozata van.

 

3. A hangok találkozásának törvényei

Hangrend: nyelvünknek azt az ősi sajátosságát, hogy a szavakban szabályosan rendeződ- nek hangrendnek nevezzük.

Törvények: egy-egy mondatban (részletesen lejjebb)

Illeszkedés: a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra. Az illeszkedés törvényét az teszi lehetővé, hogy a toldalékok jelentős része többalakú – nincs illeszkedés az egyalakú toldalékoknál. A háromalakú toldalékoknál ajakműködés szerinti illeszkedés van.

Hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül, az egyik oly módon változtatja meg a másikat, hogy helyette új fonéma keletkezik.

Részleges hasonulás: a két msh közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. A részleges hasonulás írásban mindig jelöletlen!

Teljes hasonulás: az egymás mellé kerülő msh-k közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat.

Összeolvadás: akkor következik be ha két szomszédos msh. ellentétét úgy oldjuk fel,hogy helyettük egy új hosszú hangot ejtünk

Rövidülés: akkor történik, ha egy hosszú és egy rövid msh. kerül egymás mellé, ilyenkor a hosszút röviden ejtjük.

Kiesés: egymást követő három különböző mássalhangzó közül egy kiesik.

 

4. Magánhangzótörvények

1.Hangrend

Magas hangrendű: csak magas magánhangzókat tartalmaz (pl.: kilenc, este, fehér)

Mély hangrendű: csak mély magánhangzókat tartalmaz (pl.: autó, anya, álom, falu)

Vegyes hangrendű: mély magánhangzó + i, í, é, e (pl.: fiú, leány, béka)

 

2.Illeszkedés: toldalékolás

Magas hangrendű szóhoz magas magánhangzó (pl.: levélről, emelnek)

Mély hangrendű szóhoz mély magánhangzó (pl.: olvasnak, padról)

Vegyes hangrendű szavakhoz

 I.       Ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, mély magánhangzósat (pl.: békáról)

 II.      Ha az utolsó szótagban é, i van, általában mély magánhangzósat (pl.: kávéja)

 III.     Ha az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű van, akkor magas (pl.: sofőrrel)

 IV.      Ha az utolsó szótagban e van, akkor ingadozó, de általában magas (pl.: fotelbe-fotelba, balettet, parlamentnek)

Az összetett szavaknál az utótag határozza meg (pl.: látképről)

 

3.Többalakúság a toldalékoknál

a.      Egyalakú: -ig, -ért, -kor, -ít

b.      Kétalakú: -ban/-ben, -ság/-ség, -ról/-ről, -nak/-nek stb.

c.       Háromalakú: -szor/-szer/-ször, -tok/-tek/-tök, -dos/-des/-dös

 

5. Mássalhangzótörvények

1. Hasonulás: két egymás mellé kerülő msh közül az egyik más hanggá változik kiejtéskor

Részleges hasonulás

I.      Zöngésség szerinti részleges hasonulás (pl.: zöngésedés – vasgolyó, szavakban; zöngétlenedés – dobtam, hívtam) Nem hasonul: m, n, ny, l, r, j – nincs zöngétlen párjuk

          II.    Képzés helye szerinti részleges hasonulás: az n kiejtésben m lesz (pl.: színpad, különben)

 

Teljes hasonulás

I.      Hangtani kötöttségű (z + s = község; sz + s = egészség)

II.      Nyelvtani kötöttségű

1.      Írásban jelölt

a.       mássalhangzó + -val/-vel; -vá/-vé (pl.: karddal, széppé)

b.      az, ez + mássalhangzós toldalék (pl.: ettől, azzal, abból)

c.       –s, -sz, -z, -dz végű ige + j-vel kezdődő toldalék (pl.: mossa, rázzuk)

2.      Írásban nem jelölt

a.       –gy, -ty, -ny végű névszók + a birtokos személyjel –j-je (pl.: anyja)

b.      –gy, -ny, -l végű igék + j (pl.: hányja, éljen, hagyja)

 

2. Összeolvadás:

- két különböző mássalhangzónak egy harmadik hanggá való átalakulása pl.: barátság, botja, adja, lásson, tiltsa, nádja, tudsz, kínja, vádja, tudsz, látsz, barátság

 

3. Rövidülés:

- egy hosszú és egy rövid mássalhangzó közvetlenül egymás mellett van pl.: hallgat, jobbra

 

4. Kiesés:

- három különböző mássalhangzó közül egy kiesik pl.: röntgen, ajánlkozik, mindnyájan

 

6. A magán- és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk

Beszédhang:

- konkrét, az adott szövegben hallható nyelvi elem, fizikai, akusztikai jelenség

Fonéma:

- a nyelv legkisebb eleme, amelynek jelalkotó, jelentésmegkülönböztető szerepe van

- nyelvünknek 39 fonémája van, s ezek jelölésére 40 betűt használunk Hangképző szervek: tüdő ” gégefő ” toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg)

 

7. A magánhangzók

 

A magánhangzók rendszere  a magyar nyelvben

A magánhangzók rendszere a magyar nyelvben

 

8. A mássalhangzók

 

A mássalhangzók rendszere a magyar nyelvben

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

1. Információs társadalom: - szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors...

Close