A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Molekulák

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4072
Nyomtasd
Dátum: 2012-10-06 Küldd tovább
  Letöltés

ALAPFOGALMAK

 

Kovalens kötés:

közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés.

Létrejötte:

  1. kolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spinű) elektronjából jön létre a kötés. Pl.1
  2. datív módon: ha a kötést létesítő egyik atomból (donor) származik mindkét elektron (a másik atom az akceptor). Pl.:2

 

Molekulapálya:

az a térrész, amelyen belül a molekulában 90%-os valószínűséggel tartózkodik az elektronpár. A Pauli-elv a molekulapályára is érvényes, tehát egy molekulapályán legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat.

 

Kötő elektronpár:

olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe tartozik (ezek jönnek létre kolligációval vagy datív módon).

 

Nemkötő elektronpár: 

az az elektronpár, amely kémiai kötést nem létesít, tehát a molekulában is csupán egy atomtörzshöz tartozik.

Mind a kötő-, mind a nemkötő elektronpárok a kötést létesítő atomok vegyértékelektronjaiból jönnek létre.

 

A kötő molekulapályák típusai

  1. Szigma-kötés: tengely-szimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
  2. Pi-kötés: sík-szimmetrikus molekulapálya, a szimmetriasíkján – mely egyben a pálya csomósíkja is – rajta van a szigma-kötés tengelye.

 

A kötések száma

  1. egyszeres kötés: mindig szigma-kötés.
  2. többszörös kötés: egy szigma- és egy vagy két pi-kötés, ahol a két pi-kötés csomósíkja egymásra merőleges.

 

A kovalens kötés jellemzői

  1. Kötési energia: 1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését vagy felszakítását kísérő energiaváltozás. (A kötési energia mértékegysége kJ/mol, előjele a

    definíciótól függ: ha kötés felszakítási energiáról van szó, akkor pozitív, ha képződésiről, akkor negatív előjelű). Értéke függ:

    - az atomok méretétől

    - az atomtörzs töltésétől

    - az EN-tól

    - a kötéseket létesítő elektronpárok számától (attól, hogy egyszeres, kétszeres vagy háromszoros kötésről van-e szó).

  2. Kötéshossz: A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság. Értéke függ:
    - az atomok méretétől
    - a kötéseket létesítő elektronpárok számától.

    Általában igaz, hogy minél nagyobbak a kötést létesítő atomok, annál kisebb a kötésfelszakítási energia és nagyobb a kötéshossz.

    A pi-kötés energetikailag kedvezőtlenebb helyet foglal el az atomtörzsek erőterében, ezért kisebb energiával lehet megbontani, mint a szigma-kötést.

  3. Kötéspolaritás

- Apoláris kötés: ha két atom EN-különbsége 0, tehát a kötő elektronpárok egyforma mértékben tartózkodnak a két atommag erőterében.

[EN= elektronegativitás]

- Poláris kötés: ha a két atom EN-különbsége nem 0. Ekkor a kötést létesítő elektronok többet tartózkodnak a nagyobb EN-ú atomtörzs környezetében. Ez a nagyobb EN-ú atom a kötés részleges negatív pólusa.

 

Kovalens vegyérték:

A molekula egy-egy atomjára vonatkozik. Azt adja meg, hogy hány kötő elektronpár tartozik az adott atomhoz.

Hány kovalens kötést létesíthetnek a különböző elemek atomjai ?

A kisebb atomoknál (az 1. és 2. periódus nagyobb EN-ú elemei) általában legfeljebb a nemesgázszerkezet alakulhat ki az atomtörzs körül, ami azt jelenti, hogy legfeljebb négy elektronpár tartózkodhat az atomtörzs körül. A 3. vagy annál nagyobb sorszámú periódusba tartozó, nagyobb elektronegativitású elemek atomjainak mérete elég nagy ahhoz, hogy nyolcnál több elektron is tartózkodhat körülötte. Ezen elemek atomjainál a maximális lehetőséget a vegyértékelektronok száma adja meg [kivéve, ha még datív kötéssel is képesek megkötni például anionokat ([SiF6]2-)].

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Nukleáris kölcsönhatás kötési energia, a csepp modell. Az a- és a b-bomlás értelmezése

Nukleáris kölcsönhatás kötési energia, a csepp modell. Az a- és...

Close