A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2797
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-11 Küldd tovább
  Letöltés

Kémiai elemek

Azonos rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük. A jelenleg ismert elemek száma is folyamatos növekedést mutat az újabb, mesterségesen előállított elemek hatására. Az elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget.

Az elemek előfordulhatnak:

  • szabadon (nemesgázok);
  • kötött állapotban:
    • fémes elemek (ezek fémes kötésűek), vegyérték elektronjuk száma kevés, elektronaktivitásuk kicsi (0,9 – 1,5), elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak. Tulajdonságuk: szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a hidrogén), az áramot vezetik.
    • nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk száma háromnál több, elektronaktivitásuk 2,5-nél nagyobb, inkább felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Például: gázok – H2, O2, N2, F2, Cl2, folyadék – Br2 , szilárd – I2
    • átmeneti elemek, elektronegativitásuk 1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi molekulát alkotnak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagy keménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4, S8), a B P vonal két oldalán található elemek, például a szén gyémánt allotróp változata, Si, Te, Po.

     

Vegyületek

Különböző rendszámú atomokból épülnek fel.

 

 

 

Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek:

  • ionkötésű vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés), szilárdak, olvadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az áramot.
  • kovalens kötésű vegyületek, szilárd fázisban rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:
    • molekularácsosak, például víz, cukrok. Tulajdonságuk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi, az áramot nem vezetik.
    • atomrácsosak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagy keménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.

 

Atomok mérete: az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:

  • szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;
  • kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele. Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m), értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A periódusos rendszerben balról jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az elektron héjak száma.

 

Ionsugár:

  • pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;
  • negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a protonok gyengébben vonzzák.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Széncsoport fémes elemei: ón és ólom

Ón (Sn) Vegyérték 2 vagy 4, ezüstfehér, jól megmunkálható fém,...

Close