A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Wass Albert: Elvész a nyom

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
1248
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-11 Küldd tovább
  Letöltés

Csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom eme kiemelkedő alakját. Wass Albert 1908-ban született Kolozsvár mellett, nemesi nagybirtokos családban. Gazdasági Akadémiát végzett, Németországban majd Párizsban tanult. A II. világháború alatt katonai szolgálatot látott el, végül az USA-ba emigrált.

Romániában halálra ítélték, de Amerika megtagadta a kiadatási kérelmet. 1998-ban öngyilkosságot követett el. Wass történelmi témájú regényeket írt, leginkább Erdélyről, s az ott élők sorsáról (nem véletlenül próbálták meg elhallgattatni). Szemlélete azonban más: az értékválság közepette, a személyes tragédiák és a világban dúló szörnyűségek ellenére is értékrendje van, melyhez tartja magát, s melyet sokszor megjelenít szereplői által. A farkasverem című regénye hozta meg számára az irodalmi sikereket, megkapta érte a Baumgarten-díjat.

Az Elvész a nyom párhuzamos szerkesztésű: hat élettörténetet bemutatva jut el a regénynyitó jelenettől a záró fejezetig, ráadásul a szálak több alkalommal érintik is egymást, hogy aztán ismét külön utakon fussanak tovább. (pl bankár-művész). A különböző társadalmi rétegek bemutatása által – a szereplők közt találhatunk arisztokratát, értelmiségit, kispolgárt – megtudhatjuk, hogy milyen a háborúba sodródó Európa apokalipszise, hogyan borul fel a rend és pusztulnak el a hagyományos értékek. Az író ezúttal kilép műveinek megszokott teréből – a hat élettörténet közül csak az egyik játszódik Erdélyben, de Németország, Lengyelország, Prága vagy épp Párizs egyaránt a történetének helyszínéül szolgál.

Egy kis székely faluban a Monarchia legkülönbözőbb tájékairól verbuválódott cserkészek közül hatan elkötnek egy csónakot. A tákolmányt elragadja az ár, azonban mielőtt alázuhanna a zúgóba, megáll a víztömeg fölött, s csak akkor bukik a mélységbe, amikor a gyermekeket a helybéliek mind kimenekítették. A falubeliek csodát emlegetnek, és a hitét vesztett halász, Hiribi úgy dönt: ő is a víz szeszélyére bízza magát, megtapasztalandó, van-e Isten. Ha megmenekül, akkor bizonyára földi erő akasztotta meg a cserkészek csónakját is, azonban ha nem, akkor Isten csodája óvta meg a gyermekeket. Végül Hiribi belevész a zuhatagba – és élete utolsó pillanataiban felülkerekedik kétségein az Isten létéről szóló bizonyosság. Ezzel a történettel indul Wass Albert Elvész a nyom című regénye, s természetesen ennek a hat gyermeknek az élettörténetével ismerkedhetünk meg. A történetek szövevényes szálait a szerző a székelyföldi pap, Baradlay tiszteletes alakjának segítségével fogja össze, aki egy darabig még követi a csodás módon életben maradt fiatalok sorsát, majd csak az ötvenes évek derekán, amerikai emigránsként dönt úgy: visszatér Európába, és felkutatja az egykori cserkészeket, bizonyságot szerzendő a felől, valóban volt-e valami célja az Úrnak megmenekítésükkel.

A regény mondanivalójában ott van Wass Albert istenkeresése is nem csak a szereplőké: nyom: szimbóluma a szereplők életútjának -> az út-toposz jelenik meg benne, s ez az út a szereplők sorsának, az azt kísérő választási lehetőségeknek a metaforája. Ez esetben pedig a nyom elveszett: bizonytalanságot sugall, s valóban: ez a bizonytalanság jellemzi mindannyiuk életét. Wass egyfajta teológiai magyarázattal szolgál: Istennel hozza párhuzamba a békességet, a boldogságot, magát az életet. Hiribi halász az életét áldozta azért, hogy megbizonyosodjon róla, van Isten. És Baradlay tiszteletes, ahogy beteljesíti feladatát, meghal. De holtában ő is gazdagabb lesz azzal a bizonysággal, hogy Istennek valóban célja van az emberi sorsokkal. Így a regény mottója akár Hiribi sírfelirata is lehet: „Belehalt istenbe, akit nem hitt, de megtalált. ’’ Hat életutat ismerhetünk meg, összesen nyolc fejezetben, az első és az utolsó keretet alkot. Az elsőben Hiribi, az utolsóban a pap nyer bizonyosságot Isten létezéséről, szándékairól. Az író pedig azáltal, hogy keretbe foglalja az ő felfedezésüket, nyomatékosítja az üzenetet: mintha a saját maga megbizonyosodását erősítené meg.

Megismerhetjük többek között annak az Eperjes mellett született magyar birtokosnak a hányattatásait, aki gazdálkodóként a „minőség forradalmát” végrehajtva próbálja állni az idők viharát, s akinek sorsában a felvidéki magyarság huszadik századi történelmének minden tragédiája benne foglaltatik, s aki örökké hű maradt elveihez, erkölcseihez, s így a borzadalmak nem tudták megtörni méltóságát. A prágai boltos, Vrana Basil története pedig a mindig a többségbe simulni próbáló kispolgár kisszerűségének szimbóluma. Wass Albert azt a bravúrt is sikeresen viszi véghez a műben, hogy egy kisebb ikerregényt is belecsempész a nagyregénybe, ugyanis egyfolytában egymásra reflektál az elegánsan bohém, ám a későbbiekben magánéleti tragédiáktól sújtott lengyel festőművész, valamint a vélt ifjúkori sérelmek okán rajta rögeszmésen bosszút venni vágyó bankár története. A regény főhősei között találhatunk még román politikust is, aki csak súlyos sorscsapások árán tapasztalja meg, hogy nemzetünket szeretni más nemzetek kárára csak ideig-óráig lehet.

Wass Albert a regény utolsó fejezetében annak a német tudósnak a fiktív alakját is megrajzolja, aki felfedezi az atombomba működési elvét, azonban a világ sorsára való tekintettel nem adja ki titkát a hatalomnak – és a háború alatti és utáni pokoljárását megtapasztalva a legkevésbé sem biztos abban, hogy jól tette ezt. Wass Albert hús-vér emberek sorsát kíséri végig a regényben, nem mellőzve a mindennapokat, valamint a szerelmi szálakat sem – hiszen a tudós történetét leszámítva, mindegyik fejezetben – kisebb vagy nagyobb- szerepet kap a szerelem is. Van egy közös vonás a szereplőkben: a történelmi változások hatással vannak életükre, a háború áldozataivá válnak, elbizonytalanodnak az értékeikben. És így felmerülhet a kérdés, hogy a szörnyűségek között sikerül-e megvalósítaniuk a normális életet. Azonban nekik nem sikerül – legalábbis a regény ezt sugallja: tönkre megy az életük, s így nem meglepő, hogy végül mind igent mondanak a tiszteletesnek, aki Amerikába hívja őket. A regény zárlatában egy németországi vonat fülkéjében találkozik a tengerentúli új élet felé tartó hat egykori cserkész. Ezáltal Amerika egyfajta menedékhelyként jelenik meg, az író ide menti át az értékeket. (Életrajzi párhuzam: Wass is emigrált)

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Tolkien: A Gyűrűk Ura

Dél-Afrikában született, de az Egyesült Királyságban élt. Szüleit-, akik német...

Close