A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Vörösmarty Mihály: Szózat II. elemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5812
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

Szózat II.

Keletkezési körülmények: a reformellenzék vezetőinek bebörtönzése, felkorbácsolt közhangulat, rettegés és felháborodás.

A cím: beszédhelyzetet jelöl meg: felhívás, kiáltvány ember- tömeghez szóló buzdító, lelkesítő beszéd. Az egész magyar nemzethez szól, ugyanakkor közvetlenül, egyenként is megszólítja az embereket. Így a hazához való hűséget az egyén személyes ügyévé tesz.

Műfaja: közösségi óda
Felépítése retorikus (szónoki). A szónoki beszédek szokásos szerkezetét követi; Keretes szerkezetű: az első két versszak variációs ismétlése az utolsó kettő. A kereten belüli rész idősíkok szerint váltakozik.

Szerkezete: a legfőbb gondolat, a felhívás lényege már az első sorban elhangzik, majd nyomatékosan ismétlődik meg a befejezésben ( ” Hazádra rendületlenül Légy híve oh magyar”). A variációs ismétléseknek fontos szerepe van: szórendi cserével a mondat elejére, azaz a leghangsúlyosabb helyre kerül a felszólító módú igealak, ezáltal még erőteljesebbé válik a felhívás. A haza fogalmához a kezdet és a vég, az élet és a halál gondolat kapcsolódik. Először ezt két főnévvel (Bőlcső, sír), azaz főnévvel, majd két igével (élned, halnod) idézi fel. Az igék mozgalmassága szintén a nyomatékosítását szolgálja. A kereten belül a 9-20. sorig a múlt, a 21-28. sorig a jelen és a 29-50. sorig jövő elképzelt képe jelenik meg. A szöveg centrumában a nemzet a jövőjét felvető sor áll.: “Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált!”. A múlt és a jelen összevetésével próbál erre a vagylagos kérdésre felelni.

Az első szerkezeti egység: 9-20. sorig a múlt képeit sorolja. Párhuzamos mondatokból álló fokozással, villámszerűen jelennek meg. Az alliterációk és az archaizálás, a stílus emelkedettségét biztosítja.

A második szerkezeti egység: 21-28.sorig: a jelen leírása ellentétes mondatokkal. A jelen nem áll szemben a múlttal, hanem következménye annak. A nemzet szembeszállt a sorscsapásokkal, a veszteségek ellenére fenn tudott maradni.

A harmadik szerkezeti egység: 29-50.sorig: jövőkép. A jövőkép nem lehet egyértelmű: egyaránt végig kell gondolni az élet és a halál lehetőségét. A bizonytalanságot jelzi, hogy a jobb jövőképet tagadó mondatokban fogalmazódik meg. A remények kiteljesedése mellett nincsenek évek, csak kétségbe esett indulatok. A nemzet halál nem a hanyatlás következménye, hanem a küzdelmek utáni tragikus bukás.

A klasszicista retorika és a romantikus képalkotás jellemzi.

Versformája: skót ballada forma 8 és 6 szótagos jambikus jelentésű sorok, xaxa rímképlet, a fél rímek, rövidebb sorok váltakozása feszültséget kelt.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
Petőfi Sándor tájversei, Az alföld elemzés

Petőfi Sándor tájversei: Két típusa alakul ki: a) Többnyire vad,...

Close