A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
16553
Nyomtasd
Dátum: 2010-03-17 Küldd tovább
  Letöltés

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

 

Vörösmarty több mint húsz éven át írt drámákat. 16 ilyen alkotása van, de kiemelkedő remekmű csak egy akad köztük, a Csongor és Tünde. 1831-ben jelent meg Székesfehérváron.

Megjelenésekor nem volt visszhangja: a közönség  hidegen fogadta, az íróknak sem igen tetszett. Kölcseyt is csak a harmadik olvasás után kapta meg.

A mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzlányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet (három vándor), másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű, kiemelkedő drámai költemény.

A mese magva ősrégi: két szerelmes története, az egyik földöntúli lény, s kiket valami ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a másik pedig keresi, s hosszas kalandok után boldogságban egyesülnek. Az egész művet valami keserű mélabú lengi át, ráereszkedik az éj sötét gyászfátyola.

Csongor olyan drámai hős, aki belső küzdelmet vív kétségeivel, tapasztalataival. Vele a darab legelején úgy találkozunk, mint aki eredménytelenül végződött vándorút végén kiábrándultan ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult, szülei otthona kertjébe.

Két ellentétes világ kapcsolódik össze a drámában. A két főszereplő vágyódása is ellentéte: Tünde a földre, Csongor pedig az égbe, Tündérhonba vágyódik. E két szintet kapcsolja össze a csodafa.

A főszereplők a két szint határánál találkozni tudnak, de egymáséi lenni nem. Csongor csupán megsejtheti az igazi boldogság örömét.

Mirigy teszi lehetetlenné szerelmük beteljesülését. Nem lehet tudni, hogy Mirigy miért gyűlölője Csongornak, az derül ki, hogy Tünde aranyhajával leányát, majd pedig Ledért szeretné feldíszíteni, hogy Csongor nála leljen utált szerelmet.

Mirigy az ártó démon, minden nemes törekvés akadályozója.

Az ifjú hős Tündét elveszítve a teljes harmónia vágyát már meg tudja nevezni, de hogy Tündérhon hol található, azt nem tudja. Ezért kérdezi a célra vezető utat a három vándortól.

Itt Csongor nemcsak a saját boldogságát, hanem az emberekét is keresi. A vándorok három különböző életideált testesítenek meg: a pénztől, a hatalomtól s a tudománytól várják önző boldogságukat.

Csongor üresnek találja a vándorok ajánlatát, s elindul Tündérhon felé.

Csongor másodszor is elindul megkeresni most már a Tündében megvalósuló „égi szépet” az ördögfiak örökségével. Eljut Hajnal birodalmába, de Mirigy megakadályozza a Tündével való találkozást (jóskútból előlengő lányalak). Az ember nem szakadhat el a földtől.

Második vándorútjának végén az emberi lét céltalanságáról elmélkedik.

Csongor a kétségbeesés mélyére jutott: az állati lét is értékesebbnek tűnik az emberi sorsnál.

Újra találkozik a három vándorral: céljaikban, hitükben, reményeikben csalódva. Csongor úgy dönt, hogy kivonul az emberi társadalomból, s belép az ősi otthon elvadult kertjébe.

Az értelmetlen létnek az igazi szerelem adhat valós tartalmat, célt, amiért még élni érdemes. Csongor nem juthat el Tündérországba, Tünde pedig földi szerelméért ki van tiltva onnan. Egyesült a két világszint: a tündéri földivé is lett, a földi pedig megnemesedett. A földön mennyet alkotnak maguknak.

A gyönyörfáról a szerelem beteljesülésének jelképeként hull az aranyalma.

A darab végső kicsengése erősen pesszimisztikus: a rideg és szomorú éjben csak a szerelem őrizhette meg értékét.

A Csongor és Tünde kétségessé teszi a realitásoktól elszakadó, azokkal nem számoló álmokat, a testetlen illúziókat. Az ember e kettőségét vetíti ki a drámai költemény Tünde és Ilma, ill. Csongor és Balga párhuzamaiban. Csongor a csillagok között repülve is oda jutott, ahová Balga szekérrel a földi úton.

A cselekmény időtartama egyetlen nap: éjféltől éjfélig tart a mesés történet.

A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb stílusirányzata. A romantikával kezdődött mindaz, amit ma modern irodalomnak nevezünk. A klasszicizmust váltotta fel, de kibontakozásának kezdeti szakaszában még együtt élt azzal, virágkorában pedig megfért a realizmussal.

Forrása az illúzióvesztés és kiábrándulás volt. A romantika első hullámai Angliából és Németo.-ból indultak ki.

Jellemzői:

  • támogatta az egyéniség kultuszát
  • alkotói munka legfőbb ihletforrása a képzelőerő, szárnyaló fantázia
  • eredetiséget tűzte ki célul
  • a jelen valóságától menekül
  • fölfedezték a romantikusok a népi kultúrát, művészetet
  • egzotizmus
  • lényeges szerephez jut a fantasztikum
  • igyekezett elmosni a műnemek határait, az összes műfajt lírizálta
  • zeneiség, festőiség, ünnepélyesség a jellemző.

 

A romantika képviselői: Heinrich Heine (Dalok könyvet), William Wordsworth (Táncoló tűzliliomok), Samuel Taylor Coleridge (Kubla kán), Byron (Don Juan), Shelley (Óda a nyugati szélhez), J. Keats (Óda egy görög vázához), Poe (detektív regények), Walter Scott (történelmi regény megteremtője), V. Hugo (Nyomorultak), Puskin (Anyegin), Katona József (Bánk bán), Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály.

A haza és a haladás gondolata Kölcsey Ferenc költészetében

A megélénkülő politikai élet kimozdította sötét hangulatából, s a cselekvésben, a haza érdekéért való munkálkodásban látta az élet legfőbb értékét.

Nemcsak Kölcseyre, hanem más költőkre s a gondolkodó közvéleményre is rendkívüli hatással volt Széchenyi István Hitel c. művének megjelenése. A Hitel ugyan szépirodalmi stílusban megírt közgazdaságtudományi mű, mégis a gazdasági elemzésekből levont végkövetkeztetése idézett elő fordulatot a költők szemléletében: a régi dicsőség felé forduló tekintetüket irányította a jelen és a jövő sürgető feladataira.

Kölcsey világnézeti átalakulása epigrammáiban is érzékelhető.

Az egyik legelső s legismertebb darabja ebben a műfajban a Huszt.

A Huszt romantikusra színezett elbeszélést (1-4. sor) és valóságos drámai jelenetet (5-8.) sűrít a disztichonokban írt epigramma-formába. A romvár, az éjszakai csend, a felleg alól elő-előbukkanó hold, a sírokat nyitó éjféli óráé s a sírból kilépő, a kései vándort megszólító rémalak a romantika kelléktárából valós, mindez kísérteties borzongást idéz elő. A régi dicsőség árnyalakjának szózata tanításának szigora a parancsban összegeződik:” Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!”

Az 1832-36-os országgyűlés kudarca sötét, komor, remény nélküli pesszimizmusba sodorta Kölcseyt.

Utolsó nagy költeménye, a Zrínyi második éneke halála évéből való. A legpesszimistább műve ez a költőnek. Ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors vitája.

A Himnusz kérő hangján fordul Zrínyi a sorshoz, mégsem a megbocsátó Isten a megszólított, hanem a Végzet. Ennek döntései megfellebbezhetetlenek. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és fohásszal végződik.

A végveszélyt a halmozott metaforák („kánya, kígyó, féreg”) nem konkretizálják, csak a szenvedés mértéktelen kínját érzékeltetik. Mégis az a benyomásunk, hogy valami külső veszély fenyeget. A második szakasz – a Sors válasza – megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzetét: a haza azért jut sírba, mert gyermekei „nem vontak körüle védfalat”.

A harmadik versszak a szánalomkérés indoklásában visszautal a második strófa kezdő sorára, de a további mentegetőzés helyett a vád erősödik fel. Az eddig külsőnek érzékeltetett veszély váratlanul az ellenkezőjére fordul.

Az „öngyermeki” szónak a mondat végére helyezése fokozza a vád súlyosságát. Kiderül, hogy a haza fiai azért képtelenek a haza védelmére, mert épp ők a haza ellenségei. Az emiatti mélységes felháborodás érteti meg a bibliai átkozódást. A strófát záró két sorban ott remeg a jövőre vonatkozó halvány remény: „a hűv anya” talán életben maradhat, ha „jobb fiak” születhetnének.

A negyedik versszak kemény ítéletet kimondó mondata elsöpör mindenféle reménykedést: a törvény beteljesedik, a bűnökért bűnhődni kell, a büntetés megérdemelt. A következő sorok ünnepélyes hangulatúak: minden embernek van egy őrző csillaga az égen, s ha ez lehull, az ember meghal. – A Sors végső döntése könyörtelen: a hazának meg kell halnia. A vers befejezése valóságos lírai rekviemmé válik: a költő mintha most tekintetne szét először halálra ítélt hazájában – felidézve múltját, a négy folyam szépséges tájait. De ezen a földön az öröm és a boldogság lehetősége csak a magyarság eltűnésével teremtődik meg.

Az egyes versszakokat záró két-két sor minden esetben tömör kérést vagy ítéletet tartalmaz.

A Rebellis vers gondolatvilága, indulatos hangneme megegyezik a Zrínyi másod énekével. Nyolc rövid sorban hangzik el az elmulasztott történelmi lehetőségek miatti keserű szemrehányás: a magyarság magára hagyta Zrínyit, elárulta Rákóczit, nem fogadta el a szabadságot. Jogos tehát a gyáva népre kimondott átok. Ez azonban fájdalmas önostorozás is egyben, mert érzelmi forrása mégsem a gyűlölet, hanem a nemzet jövőjéért érzett rettegő aggodalom.

Ugyan ezek az érzelmek figyelhetőek meg a Vanitatum vanitas és a Himnusz c. versekben is. A világban való csalódottság, elkeserítő sors, megváltoztathatatlan múlt siratása jelenik meg. Kölcsey Berzsenyi Dániel követője lesz, hiszen mindketten a legfontosabb kötelességüknek a tettre kész, munkás cselekvő hazafiság hirdetését tartották.

Kérdések és válaszok Vörösmarty gondolati költészetéből

 

A magyar reformkor irodalmi élete

A nemesség haladó gondolkodású része forradalom nélkül igyekezett megvalósítani céljait: sürgette a jobbágykérdés megoldását, és nagy önállóságot követelt az állami irányításban.

Az írók jelenléte a közéletben meghatározó volt. Kisfaludy halála után legjobb barátaink, az ún. romantikus triásznak (Vörösmarty M., Bajza József, Toldy Ferenc) a kezébe került szinte minden hatalom az irodalmi életben.

A jelentősebb folyóiratokat is főleg a fiatal romantikusok szerkesztették. A Koszorú Vörösmarty irányítása alatt állt.

A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. Meghatározó műfajai az óda és az elégia lesznek.

Híres epigrammája ódává mélyül, A Guttenberg-albumba. Alkalmi versnek készült: Németországban kiadtak egy díszes albumot Gutenberg Jánosnak a tiszteletére.

A vers egyetlen mesterien felépített körmondat. A versnek tulajdonképpen ünneprontó célzata van: még nem lehet ünnepelni Gutenberg emlékét és találmányát, hiszen nem valósult meg az az eszményi világ, melyet a műveltség elterjedésétől vártak a kor gondolkodói.

A versben még nincs kétség, fenntartás, a hiábavalósággal vívott gyötrelem: ezért tudja az optimizmus felvázolni az emberiség vágyott állapotát.

Az első két sor a felvilágosodás követelését sürgeti. Az örök béke megvalósulásának óhaja már (2. feltétel) dinamikusabb, erőteljesebb: megszemélyesíti az „erőszakot”.

A 3. feltétel a társadalmi igazságtalanság megszüntetését óhajtja. Nem hirdet vagyonegyenlősége, csupán a társadalom minden tagjának erkölcsi felemelkedést. Felfogása szerint az értelmetlen harc mindkét szemben álló felet elemberteleníti. A 4. feltétel a kelet és a nyugat kulturális kiegyenlítődését, a józan ész okosságának és az áldozni tudó szív jóságának harmóniáját követeli. A négy sorra bővülő 5. feltétel a tartalmát tekintve a legigényesebb: az eszményi társadalom a vágyott emberi világ létrejötte csak a nagyvilág összefogásával valósulhat meg. Ez az elképzelt tökéletes társadalmi rend lehet csak méltó diadal, méltó emlékjel Gutenberg számára.

Vörösmarty úgy képzelte el az igazságos emberi világ megvalósulását, hogy a műveltség egy magas szintjén a szemben álló felek belátják az osztályharc értelmetlenségét.

Ez a hit rendült meg a Gondolatok a könyvtárban című hatalmas filozófiai elmélkedésében.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A harc, a háború értelmezése Janus Pannónius és Balassi Bálint művészetében

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára...

Close