A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Vörösmarty Mihály – Csongor és Tünde – szimbólumrendszer

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
6697
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-18 Küldd tovább
  Letöltés
Pusztanyéken született. Elszegényedett nemesi család sarja. Tanulmányait először Székesfehérvárott, majd Pesten folytatja. 1817 után, apja halálát követően Perczel Sándor fiainak tanítója. Emellett verseket ír és jogi tanulmányokat folytat. Reménytelenül szerelmes Perczel Adélba (Etelka). Életének állomása Görbő, ahol joggyakornok. Egy év múlva Pestre megy, ahol ismét nevelő. 1825-ben megjelenteti Zalán futása című eposzát. Ennek sikere után elhatározza, hogy az irodalomból fog megélni. Reményei azonban nem valósulnak meg. A Tudományos Gyűjtemény mellékletének, a Koszorúnak szerkesztője lesz. Az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása befolyásolja költészetét. Ekkor írja a Szózatot. Házasságot köt Csajághy Laurával. A házasságát követően kevesebbet ír. Petőfi mellett költői sikerei elhalványulnak. Az 1848-49-es szabadságharc alatt közszereplést vállal, bíró lesz. A világosi események után menekülnie kell, Haynau viszont megkegyelmez neki. Baracskán telepszik le. Csupán néhány verset ír már. Viszont ekkor írja egyik legnagyobb művét, melynek címe: A vén cigány.

 

Zalán futása

10 énekből áll, műfaja eposz. De nála az eposz a líra és az epika ötvözete. Témájában a honfoglalás korának történelmi témájában foglalkozik. Forrása Anonymus Gestája. Fő célja ezzel a művel a nemzeti önérzet erősítése, hiányt pótol, hisz eddig nem volt eposzunk; szembeállítja a dicső múltat és a sivár jelent, az erkölcsi lealacsonyodást; tanúságot tesz a nyelvújítás eredményei felett.

További epikai alkotásai:

  • Cserhalom
  • Eger                                  romantikus alkotások
  • Tündérvölgy
  • Délsziget
  • Búvár Kund

 

CSONGOR ÉS TÜNDE

 

1830-ban írta. 1831-ben jelent meg nyomtatásban. Pesten a cenzúra megtagadja kiadását. Egyetlen maradandó drámája. Korábban csak lírai dalokból összefércelt, drámai műveket írt. Később pedig végzetdrámák írásával foglalkozott. A Csongor és Tünde a kezdet és a vég között nem középút, hanem egy mesejáték, amelyben az alkotói képzelet egy egységes szimbólumrendszert teremt.

Forrásai:

  • Gyergyai Albert a 16. századi szerző: História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról című műve. Erre épül a Csongor és Tünde.
  • Goethe: Faust
  • Shakespeare: Szentivánéji álom

Viszont a drámát nem tekinthetjük ennek a műnek átdolgozásaként, hiszen a dráma fő célja az, hogy megmutassa az emberi lét értelmét.

Története mesére épül. Mesei elemek (tündérfa, tündérleány, a haj levágása, manók, boszorkány, ördögfiak, a boldog egymásra találás a mű végén, Csongor és Tünde szerelmének leírása, Tünde visszatér a mennyországba, Csongor pedig keresi).

Világképe szimbolikus.

 

A Csongor és Tünde szimbólumrendszere

 

1)      E világi szint

a)      Csongor elvont célokat keres: dicsőséget, szépséget, tisztaságot. Ezek a célok Tünde alakjában realizálódnak. Boldogságkeresése az egész világ boldogságkeresését tükrözi. Azt a kérdést veti fel, hogy mi az emberi élet értelme.

Ezeket a kérdéseket vetik fel a következő művek is:

  • Voltaire: Candide vagy az optimizmus
  • Goethe: Faust
  • Madách Imre: Az ember tragédiája.

b)      Kísérője Balga, aki a földhöz ragadtat, az anyagit, a humorosat képviseli. Kettőjük viszonya ׀׀ Don Quijote és Sancho Panza.

c)      Tünde kísérője, Böske (Ilma), aki egyben Balga felesége is ׀׀ Csongor és Balga

d)     Ledér, akit Mirígy szeretne felhasználni Csongor megkísértésére.

e)      Dimitri

f)       Vándorok – Kalmár, Fejedelem és Tudós

Mindhárman életideálokat megtestesítő allegorikus alakok. Kalmár a boldogság forrását a pénz, Fejedelem a hatalom, Tudós pedig a tudás birtoklásában véli megtalálni. Mindhárman csalódottak. Reménytelen és céltalan bolyongásuknak csak a halál szabhat véget. Mind

 

2)      Túlvilági (transzcendens) szint

a)      Tünde alakjában minden nemes törekvést maga felé vonz. Neve jelzi a nőalak csodás voltát, illetve a boldogság veszélyeztetettségét, törékenységét. Lakhelye Tündérhon, az elveszett Éden, az elsüllyedt Atlantisz, a letűnt aranykor. Létét, szerelmét a tündérfával jelzi.

b)      Mirígy, a boszorkány, az akadályozó, a rontó erő a műben. Meg akarja gátolni, hogy alóra váljon a két fiatal szerelme. Az ember lefelé húzó, nemtelen, sorsrontó belső tartalmait jelképezi.

c)      Ördögfiak – Kurrah, Bezzeg és Duzzog

d)     Nemtők – feladatuk a csodafa őrzése.

e)      Éj – korlátlan hatalommal rendelkezik, öröktől fogva és örökké létezik. Számára minden emberi törekvés képtelen vágy csupán.

 

csongor_es_tunde

 

Kert – fa

a)      Kert – Csongor útjának kezdő- és végpontja. A kert a paradicsomi állapotnak, a mennyei boldogságnak a szimbolikus tere, de az égi és a földi szerelemé is. A kert maga a világ, amelyben az emberiség drámája zajlik a megkísértéstől a beavatásig.

b)      Fa – Tünde növényi megtestesülése, a Csongor által vágyott világot jelképezi. Összeköti a 3 kozmikus zónát: lomb – ég, törzs – föld, gyökerek – alvilág.

 

 

A szerelem

A műben a szerelem az egyetlen létértelem, az egyetlen hiteles életcél. A fa termő ága és gyümölcse élet- és termékenységszimbólum.

A föld (Csongor) és az ég (Tünde) között beteljesülő szerelem az ember belső és külső világának egy lehetséges harmóniáját kínálja. A megnemesedett földivel, emberivel párhuzamosan a tündérinek halandóvá, földivé kell válnia. A harmónia a két szint közötti kiegyenlítődésben valósul meg, jelezve, hogy az ember nem szakadhat el földi meghatározottságtól, a boldogság nem érhető el pusztán az irrealitás világában.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Függő beszéd használata – Reported Speech

A tételt kizárólag az érettségi.com látogatói használhatják! Átvenni csak az...

Close