A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Szigeti veszedelem II.elemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
19737
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

Szigeti veszedelem II.elemzés

1, Műfaja: barokk eposz

2, Keletkezési ideje: 1645-46 telén

3, Írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete.

4, Forrásai:

  • históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén)
  • Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay János)
  • Európai eposzköltészet (a műfaj mintát ez szolgáltatja)
  • Homérosz ésVergilius eposzai
  • Odüsszeia, Iliász Aeneis (énisz)
  • Tasso: megszabadított Jeruzsálem c. eposz

 

5, Témája: Szigetvár 1566-os évi ostroma. A mű gondolat menete: a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt, a várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. A törökök győznek ugyan, de az erkölcsi győzelem a magyaroké. A várvédők a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság. Ezzel mutat példát az egész magyarság számára. Minden magyarnak ilyennek kell lennie. A török sereg ezzel szemben széthúzó, hiányzik belőle az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság. Ők nem hazájukat védik, hanem számukra ez egy hódító háború.

6, Az eposz embereszméje: Zrínyi Miklós. Ő a kereszténység bajnoka (Krisztus katonája) Kimagaslik a többiek közül, nagyszerű katona, kiváló erényekkel rendelkező férfi. A hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Benne is megvan az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság, a hazaszeretet. Méltó a vezér szerepe, ő a legkülönb az összes magyar közt. Misztikus hős.

 

A mű szerkezete

A barokk eposz jellegzetességei:
– In medias res kezdés
– Keresztény kérdéskör (a magyarság bűnei miatt Isten a török támadással bünteti a magyarokat)
– Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok
– Patetikus megfogalmazás
– Mitológiai és alvilági elemek

Hagyományos eposzi kellékek:
– Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
– Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt”
– Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény)
– Állandó jelzők
– Isteni beavatkozás (angyali légió, Mihály arkangyan, Alekto)

Zrínyi eposzának jellegzetességei:
– Történelmi múlt (a magyarság bűnei)
– A szigetiek esküje (V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség)
– Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál)
– Harcleírás
– Szerelmi motívum (Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és Rusztán párbajához vezet)
– Váratlan fordulat (postagalamb)
– Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú)
– A barokk látomások

 

A cselekmény három szálon indul:
a, Isteni rendelkezés az égben: a török hódítás a magyarok büntetése az Úr fúriákért küld a pokolba, látomásos kép.
b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár ellen indul)
c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása (Zrínyi imája)
15 énekből áll, terjedelmes bevezetés, amelynek célja: hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek.

Csak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi sajátosságok.
– fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez).
– témamegjelölés: “fegyvert, s vitézt éneklek”.
– seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatása

Epizódok láncolatából áll a mű:
1, Szerelmi epizód: delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem szép példája.

2, Galamb – epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik. Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el, de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromra szánják el magukat.

3, A 15. ének a végső ostrom bemutatása, Szulimán halála Zrínyi kirohanása, harca a török ellen.

4, Isteni igazságszolgáltatás az eposz végén: Zrínyinek és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba.

5, A mű mondanivalója: három tábor áll szemben egymással: a törökök és a magyar várvédők, illetve a magyar várvédők és a többi magyar. Az író szigetvárnak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Azt mutatja, hogy milyeneknek kellene lenniük az igazi haza szerető embereknek. A várvédők önfeláldozásával erkölcsi példát mutat Zrínyi.

6, Nyelvezete: Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi

7, Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es sorok néha 11 vagy 13 szótagok – az egyhangúság elkerülése.

8, Az eposz barokk jellegét adja:
– zárt, monumentális szerkezet.
– fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben).
– a tárgyi világ élethű ábrázolása, a részletek realitása.
– a mitikussá növelt hős: Zrínyi.
– feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelmeként tűnik fel.
Oka: a győzelem erkölcsi

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (11)


Ezt olvastad már?
Szigeti veszedelem I. elemzés

Az 1640-es évek közepén Zrínyiben a 30 éves háborúban szerzett...

Close