A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Radnóti szerelmi költészete

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7006
Nyomtasd
Dátum: 2012-11-02 Küldd tovább
  Letöltés

A magyar irodalomban szinte egyedülálló módon Radnóti Miklós szerelmi lírájának szinte egészét egyetlen személy, hitvese, Gyarmati Fanni ihlette (kivéve egy-két kisebb fellángolást egy reichenbergi gépírólánnyal kapcsolatosan, Radnóti németországi tanulmányai alatt). Fannival való ismeretségének kezdete még gimnáziumi éveihez köthető: mindketten ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak külön matematika órákra, s ebből a kapcsolatból bontakozott ki az a kamaszos, lángoló diákszerelem, amely az idő és a viszontagságok során mély és szilárd hitvesi érzelemmé változott.

Ez a fejlődési folyamat tisztán nyomon követhető Radnóti szerelmi költészetében. Fannihoz írott versei eleinte eufórikus hangulatot tükröznek, majd későbbi alkotásain megjelennek a mindennapok nehézségei, ijesztő problémák és a gondatlan kamaszkori szerelem hiánya. A hitvesi szerelem nehézségek közt erősödik azáltal, hogy egymás terheinek hordozása enyhülést ad. Szerelmi költészete páratlan hitvesi líra: az eclogákban és más műveiben is otthont, nyugalmat, alkotói lehetőséget keres.

Időrendben első, feleségéhez írt szerelmes verse a Tétova óda, melyben megpróbálkozik a lehetetlennel, egyetlen képben bemutatni rendkívül összetett szerelmét, mely már-már egy megkövesült csigaházhoz hasonlóan biztossá szilárdult benne. A cím oximoron, hiszen egy óda műfaji sajátosságaiból adódóan nemigen lehet tétova: felesége iránt érzett szerelme megfoghatatlan számára.

Ugyanakkor ez a szó némi bizonytalanságot is sugall: vajon képes lesz-e papírra vetni és szavakba önteni azokat az érzelmeket, melyeket felesége iránt érez.
A vers érdekessége, hogy a szerelmi színvallás folyamán a költő kilép a tér és idő korlátaiból, melyet egyfajta ars poetikus végszóval zár le:

„mert annyit érek én, amennyit ér a szó a versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem és néhány hajcsomó”

Ezután váltás következik be és visszatér a konkrét térbe és időbe, majd egy hétköznapi vacsora utáni idillikus környezetbe ill. hangulatba varázsol minket. Az egyszerű dolgokhoz való kötődés Fanni miatt sokkal személyesebb és igazabb vallomásnak hat, míg a színes és hangzatos bókok, és a megszemélyesített tárgyak mind Fanni szépségét és kedvességét dicsérik. Házasságuk monotonitása fel sem merül.

Itt nincsenek Petőfi-szerű képek, ez személyesebb: vibrálnak az érzések, gondolatok, és boldog, mert vele él.

A várakozás szépsége jelenik meg: boldog, mert Fannira vár. „Nem vagy más világ” -> azonosak, lélekben egyek, egymásra vannak hangolva.

Boldogság járja át a vers utolsó pár sorát, és ez a boldogság ad neki erőt, kitartást és reményt viszontagságai során a halállal vívott harchoz.

Radnóti kivételes hitvesi lírát alkotott, mely a fogolytáborból hazagondoló férj verseiben csúcsosodik ki. A hazatérés makacs akarását a szerelem életben tartó ereje teszi lehetővé.
Régi utazásain írt verses „levelezőlapjait” teljesíti ki utolsó négy verse, a szörnyűségeket rögzítő, ijesztően valódi „Razglednicák”. Életképek. A fenyegető halál mindegyik verset átszövi.

Az első képeslapban arról vall, hogy az asszony a földrajzi távolság ellenére is mindig vele van, biztos alapként személyisége rejtett zugaiban, egy kép, mely tisztulást és harmóniához a kaotikus jelenbe.

Eclogáiban is megjelenik Fanni képe, mely erőt ad neki a túléléshez. A legjobb példa erre a 7. Ecloga, ahol Fanni képzeletbeli énjével folytat beszélgetést tulajdonképpen.

Radnóti Miklós szerelmi költészete és a szerelem maga olyan erővel és kitartással ruházta fel, mely semmi egyébbel nem pótolható. Fanni emléke, és a hazatérés reménye tartotta őt életben. Hitvesi lírájának sajátossága, hogy az asszonyt nem bálványként, nem csak nőként és anyaként, de feleségként, társként és barátként is ábrázolta. Szerelmi lírája egy történet, melyből kiderül miként formálódott egy kamaszos szerelem, két ember közti bonyolult és végtelenül szilárd összetartó erővé.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Radnóti Miklós eclogái

Radnóti Miklós (1909 – 1944) a Nyugat harmadik generációjához tartozott....

Close