A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Petőfi Sándor látomásköltészete, Egy gondolat bánt engemet verselemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
4173
Nyomtasd
Dátum: 2010-09-12 Küldd tovább
  Letöltés

Bevezetés:

  • történelmi kor: – reformkorban született (Kiskőrös, 1823)
  • vezető személyisége a márc. 15.-i forradalomnak
  • részt vett a szabadságharcban
  • a temesvári csatában halt meg
  • irodalmi kor: – a magyar romantika kiemelkedő alakja
  • mind a 3 műnemben alkotott, de legfontosabb műneme a líra
  • műveiben a népiesség jegyei fedezhetőek fel, legfőképpen írói pályafutása elején

 

Fő témái:

  • tájköltészet (az Alföldet ábrázolja, ez jelentős újítás a tájköltészetben, idáig leginkább a hegyeket ábrázolták az alkotók)
  • szerelem (fő múzsája felesége és szerelme Szendrei Júlia volt)
  • közélet: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem”  fő értékei

 

Látomásköltészet:

  • 1846-tól költészete középpontjában állt
  • a költő vátesz szerepben jelenik meg (Latin eredetű szó, jelentése: látnok jós. A vátesz a költészetben a prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megnevezésére használt elnevezés. Jellegzetes költői szerep a romantika irodalmában)
  • látomásköltészetének két legmeghatározóbb verse: Egy gondolat bánt engemet,A XIX. sz. költői (ide tartozik még Az ítélet c. vers)

 

Egy gondolat bánt engemet (1846) elemzése:

  • Petőfi történelemszemlélete: szerinte hamarosan jön egy nagy, véres kegyetlen háború, amiben a jó és a rossz fognak összecsapni, és a jó végül győzedelmeskedni fog.
  • műfaja: rapszódia (A rapszódia lírai műfaj, de az irodalomba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. A romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság kötetlen külső forma, illetve ritmus, emelkedett hangnem, a személyes kifejezésmód és a kötetlen szerkezet, ez utóbbi annak a következménye, hogy a szerkezeti egységek nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz.)

 

a.) A vers nyomtatási képe:

  • Nincsenek versszakok.
  • A sorok változó hosszúságúak.
  • A zaklatott lelkivilág magához igazítja a versformát.
  • A vers nyomtatási képének többletjelentése van: feldúlt, zaklatott lelkiállapotot tükröz.
  • Rímtechnika: Párosrímek – ez ellentétben áll a szabálytalan versformával.

 

b.) Beszédhelyzet és költői szerep:

  • A vers beszélője a lírai én.
  • A megszólított az Isten.
  • A lírai én vágyik a szabadságért való küzdelemre.
  • Jelenetkeret: pl. betegen, séta közben, meditálás közben.

 

c.) Metaforizáció:

  • 3-6. sor hasonlatai: leírják, pontosítják, hogy hogyan nem akar meghalni.
  • 9-12. sor hasonlatai: pontosítják, leírják, hogy hogyan szeretne meghalni.
  • 13-30. sorban lévő viharmetaforák: „mennydörgés” „harsong” „ágyúdörely” „zendül” – A természeti vihart párhuzamba állítja a társadalmi (viharral) problémákkal.
  • hangvétele ünnepélyes

 

d.) Értékszerkezet:

  • A haszontalan és a hasznos halál áll egymással szemben.
  • A hősi halál +, a hasztalan halál – , a közjóért való élés +,a haszontalan élet pedig – értéket képvisel.
  • A versben az abszolút érték a világszabadság (egyedül alkot egy sort), ami szemben áll a rabsággal.
  • A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja.

 

e.) Versritmus és tempóváltás:

  • meghatározó verslábak: Jambus és Anapesztus

 

A XIX. század költői (1847) elemzés:

a.) Cím vizsgálata:

  • A cím elmondja, hogy költőkről szól, d elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel.
  • A címet többféle képen is kilehetne egészíteni: pl. költőiről, költőinek feladata.
  • A cím alapján az olvasó kritikát várna.

 

b.) Beszédhelyzet:

  • Beszélő: a lírai én – magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából.
  • A lírai én vátesz költői szerepben van.
  • Kora költőihez szól.
  • A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott
  • A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok.

 

c.) Költőszerepek:

  • 1. vsz.: elutasítja azt a magatartást, hogy a költők saját gondjaikról írnak, és nem veszik észre a világ bajait.
  • 2. vsz.: új magatartást mutat be: a költőknek az a feladata, hogy foglalkozzanak a világ gondjaival, buzdítsák a népet és nem szabad elhagyniuk önmagukat.
  • 3. vsz.: kijelöli a költők feladatát: álljanak ki a nép mellett és buzdítsák őket.
  • 4. vsz.: megemlíti a hamis prófétákat, vagyis azokat, akik a saját és a nemesség érdekeit védik.
  • 5. vsz.: a cél elérésének feltétele az, hogy mindenki egyenrangú legyen, jólétben éljen és ha ez megvan akkor eljön a Kánaán, a gazdasági, jogi és kulturális egyenlőség.

 

d.) Költői képek:

  • 1. vsz. központi költői képe: a költészet, amit a nagy munkával azonosít.
  • jellegzetes toposz az út, az utazás
  • 2. vsz. bibliai párhuzamai: -A pusztában való bujdosás párh.-ban áll Mózes bujdosásával, ennek jelentése:
  • Mózes – lángoszlop – próféta
  • Kánaán – boldogság
  • A Kánaán-kép először földrajzi helyszínként, majd időbeli utalásként jelenik meg.
  • 5. vsz. metaforái: – „bőség kosara” – gazdasági egyenlőség
  • “szellem napvilága” – kulturális egyenlőség
  • „jognak asztala” – jogi egyenlőség

 

Befejezés:

  • Valóban beteljesült költői jóslata a nemzet és saját sorsára nézve
  • Tapasztalatai alapján 1849-re megváltozott történelemszemlélete: az Apostol című művében jelenik meg a „szőlőszem” hasonlatban: – Szőlőszem | Föld
  • A szőlőszem megéréséhez a nyár kell, a Földéhez viszont évmilliók.
  • A Földet az emberi lelkek érlelik.
  • A Föld akkor érik meg, ha: Bekövetkezik a szabadság és Általános boldogság lesz.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
Déry Tibor: Szerelem

Életrajza: 1894-ben jómódú zsidó családban született Budapesten. 1919-ben a tanácsköztársaság...

Close