A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
DMA Divat és Művészeti Szakközépiskola
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Petőfi Sándor látomásköltészete, Egy gondolat bánt engemet verselemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3415
Nyomtasd
Dátum: 2010-09-12 Küldd tovább
  Letöltés

Bevezetés:

  • történelmi kor: – reformkorban született (Kiskőrös, 1823)
  • vezető személyisége a márc. 15.-i forradalomnak
  • részt vett a szabadságharcban
  • a temesvári csatában halt meg
  • irodalmi kor: – a magyar romantika kiemelkedő alakja
  • mind a 3 műnemben alkotott, de legfontosabb műneme a líra
  • műveiben a népiesség jegyei fedezhetőek fel, legfőképpen írói pályafutása elején

 

Fő témái:

  • tájköltészet (az Alföldet ábrázolja, ez jelentős újítás a tájköltészetben, idáig leginkább a hegyeket ábrázolták az alkotók)
  • szerelem (fő múzsája felesége és szerelme Szendrei Júlia volt)
  • közélet: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem”  fő értékei

 

Látomásköltészet:

  • 1846-tól költészete középpontjában állt
  • a költő vátesz szerepben jelenik meg (Latin eredetű szó, jelentése: látnok jós. A vátesz a költészetben a prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megnevezésére használt elnevezés. Jellegzetes költői szerep a romantika irodalmában)
  • látomásköltészetének két legmeghatározóbb verse: Egy gondolat bánt engemet,A XIX. sz. költői (ide tartozik még Az ítélet c. vers)

 

Egy gondolat bánt engemet (1846) elemzése:

  • Petőfi történelemszemlélete: szerinte hamarosan jön egy nagy, véres kegyetlen háború, amiben a jó és a rossz fognak összecsapni, és a jó végül győzedelmeskedni fog.
  • műfaja: rapszódia (A rapszódia lírai műfaj, de az irodalomba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. A romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság kötetlen külső forma, illetve ritmus, emelkedett hangnem, a személyes kifejezésmód és a kötetlen szerkezet, ez utóbbi annak a következménye, hogy a szerkezeti egységek nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz.)

 

a.) A vers nyomtatási képe:

  • Nincsenek versszakok.
  • A sorok változó hosszúságúak.
  • A zaklatott lelkivilág magához igazítja a versformát.
  • A vers nyomtatási képének többletjelentése van: feldúlt, zaklatott lelkiállapotot tükröz.
  • Rímtechnika: Párosrímek – ez ellentétben áll a szabálytalan versformával.

 

b.) Beszédhelyzet és költői szerep:

  • A vers beszélője a lírai én.
  • A megszólított az Isten.
  • A lírai én vágyik a szabadságért való küzdelemre.
  • Jelenetkeret: pl. betegen, séta közben, meditálás közben.

 

c.) Metaforizáció:

  • 3-6. sor hasonlatai: leírják, pontosítják, hogy hogyan nem akar meghalni.
  • 9-12. sor hasonlatai: pontosítják, leírják, hogy hogyan szeretne meghalni.
  • 13-30. sorban lévő viharmetaforák: „mennydörgés” „harsong” „ágyúdörely” „zendül” – A természeti vihart párhuzamba állítja a társadalmi (viharral) problémákkal.
  • hangvétele ünnepélyes

 

d.) Értékszerkezet:

  • A haszontalan és a hasznos halál áll egymással szemben.
  • A hősi halál +, a hasztalan halál – , a közjóért való élés +,a haszontalan élet pedig – értéket képvisel.
  • A versben az abszolút érték a világszabadság (egyedül alkot egy sort), ami szemben áll a rabsággal.
  • A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja.

 

e.) Versritmus és tempóváltás:

  • meghatározó verslábak: Jambus és Anapesztus

 

A XIX. század költői (1847) elemzés:

a.) Cím vizsgálata:

  • A cím elmondja, hogy költőkről szól, d elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel.
  • A címet többféle képen is kilehetne egészíteni: pl. költőiről, költőinek feladata.
  • A cím alapján az olvasó kritikát várna.

 

b.) Beszédhelyzet:

  • Beszélő: a lírai én – magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából.
  • A lírai én vátesz költői szerepben van.
  • Kora költőihez szól.
  • A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott
  • A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok.

 

c.) Költőszerepek:

  • 1. vsz.: elutasítja azt a magatartást, hogy a költők saját gondjaikról írnak, és nem veszik észre a világ bajait.
  • 2. vsz.: új magatartást mutat be: a költőknek az a feladata, hogy foglalkozzanak a világ gondjaival, buzdítsák a népet és nem szabad elhagyniuk önmagukat.
  • 3. vsz.: kijelöli a költők feladatát: álljanak ki a nép mellett és buzdítsák őket.
  • 4. vsz.: megemlíti a hamis prófétákat, vagyis azokat, akik a saját és a nemesség érdekeit védik.
  • 5. vsz.: a cél elérésének feltétele az, hogy mindenki egyenrangú legyen, jólétben éljen és ha ez megvan akkor eljön a Kánaán, a gazdasági, jogi és kulturális egyenlőség.

 

d.) Költői képek:

  • 1. vsz. központi költői képe: a költészet, amit a nagy munkával azonosít.
  • jellegzetes toposz az út, az utazás
  • 2. vsz. bibliai párhuzamai: -A pusztában való bujdosás párh.-ban áll Mózes bujdosásával, ennek jelentése:
  • Mózes – lángoszlop – próféta
  • Kánaán – boldogság
  • A Kánaán-kép először földrajzi helyszínként, majd időbeli utalásként jelenik meg.
  • 5. vsz. metaforái: – „bőség kosara” – gazdasági egyenlőség
  • “szellem napvilága” – kulturális egyenlőség
  • „jognak asztala” – jogi egyenlőség

 

Befejezés:

  • Valóban beteljesült költői jóslata a nemzet és saját sorsára nézve
  • Tapasztalatai alapján 1849-re megváltozott történelemszemlélete: az Apostol című művében jelenik meg a „szőlőszem” hasonlatban: – Szőlőszem | Föld
  • A szőlőszem megéréséhez a nyár kell, a Földéhez viszont évmilliók.
  • A Földet az emberi lelkek érlelik.
  • A Föld akkor érik meg, ha: Bekövetkezik a szabadság és Általános boldogság lesz.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
Déry Tibor: Szerelem

Életrajza: 1894-ben jómódú zsidó családban született Budapesten. 1919-ben a tanácsköztársaság...

Close