A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Petőfi Sándor élete

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1254
Nyomtasd
Dátum: 2010-03-27 Küldd tovább
  Letöltés

1823. január 1-én született.

1824 októberében Kiskunfélegyházára költöztek (ezt tartotta szülőhelyének)

Tanulmányai:

  • 1828 – Félegyháza
  • 1829-31 – Kecskemét
  • 1831 – Szabadszállás
  • 1831-33 – Sárszentlőrinc
  • 1834-35 – Pest: előbb az evangélikus német, majd a piarista gimnázium tanulója
  • 1835-38 – Aszód
  • 1838 – Selmecbánya: selmeci líceum
    • a magyar önképzőkör tagja
    • megismerkedett az újabb magyar költészettel (Gvadányi, Vörösmarty, Csokonai)
    • tanulmányait hanyagolta \rightarrow anyagilag tönkrement édesapja visszavonta támogatását

 

1839

  • február – gyalog elindult Pestre és beállt a Nemzeti Színházhoz kisegítő munkásnak, majd szülei kérésére hazament
  • május-szeptember – Ostffyasszonyfán élt egy rokonánál
  • szeptember – Sopronban önként beállt katonának a császári hadseregbe

 

1840 tavasza – Grazba érkezett alakulatával, de nem bírta a terhelést és megbetegedett (Zágrábban ápolták)

 

1841

  • február – elbocsátották a katonaságtól
  • március – Pápára ment, ahol Orlay Petrich Soma vendége volt (néhány hétre a gimnáziumba is beiratkozott)
  • \rightarrow Pozsonyon keresztül Dunavecsére gyalogolt szüleihez
  • \rightarrow Pest \rightarrow Selmec \rightarrow Dunavecse
  • június-szeptember – Ozorán felcsapott vándorszínésznek
  • október – visszatért Pápára tanulni a pápai kollégiumba
  • Pápán ismerkedett meg és kötött barátságot Jókai Mórral

 

1842

  • augusztus – Komáromban volt Jókaiéknál, majd Mezőberényben Orlaynál vendégeskedett
  • október – örökre abbahagyta a tanulást anyagi gondjai miatt
  • novembertől – Székesfehérváron, majd Kecskeméten színész (1843. áprilisig)

 

1843

  • Kecskemétről (Pestet és Pápát érintve) Pozsonyba gyalogolt, ahol Országgyűlési Tudósításokat másolt
  • nyár – Pesten és Gödöllőn töltötte és a Külföldi Regénytár részére fordított (tiszteletdíjak!)
  • kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal \rightarrow Pilvax kávéház
  • ősz – Debrecenben ismét színésznek állt és Diószegre, majd Székelyhídra vándorolt
  • november – betegen tért vissza Debrecenbe és ekkor határozta el, hogy felhagy a színészi ábrándokkal

 

1844

  • február – szélben, esőben indult Pestre, hogy költő legyen
  • felkereste Vörösmartyt és az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását
  • július – Vahot Imre segédszerkesztőnek maga mellé vette a Pesti Divatlaphoz
  • október – megjelent A helység kalapácsa c. komikus eposza és első verseskötete (Versek 1842-44)
  • Pesten megismerkedett Vachott Sándor (Vahot Imre testvére) sógornőjével, a 15 éves Csapó Etelkével, aki azonban 1845. január 7-én váratlanul meghalt. \rightarrow versciklus (szerelemvágy, gyász): Cipruslombok Etelke sírjáról

 

1845

  • március – megjelent a János Vitéz
  • kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből
  • április – elindult felvidéki körútjára \rightarrow mindenhol lelkesen üdvözölték a már ismert költőt
  • nyár – az út során készült Úti jegyzetek c. útirajzát kiadták
  • újabb sikertelen szerelem: szép, szőke, gödöllői lány – Mednyánszky Berta (szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról) à versciklus: Szerelem gyöngyei (október)
  • november – megjelent második verseskötete: Versek II.
  • otthon, Szalkszentmártonon tartózkodott (’46 márc. 10-ig)

 

1846

  • március – visszatért Pestre és belevetette magát az irodalmi és a politikai életbe, szervezni kezdte a Tízek Társaságát
  • szeptember – a nagykárolyi megyebálon megismerte az akkor 18 éves Szendrey Júliát – az erdődi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomértő leányát –, akit nem a férfi, hanem a költő hírneve ragadott meg

 

Júlia nem érezte a szerelem „spontaneitását” s nem volt képes azonnal dönteni; az egyenes választ hónapokig halogatta. A szerelmi regény minden mozzanatát őrzik a költemények s a Reszket a bokor mert… kezdetű költemény már a lemondás szándékát sejteti. Ezt Júlia is észrevette s „a zárdabeli kislányok együgyűségével használta fel az elszakadt fonál összekötésére, melyet aztán egy lasszóvető biztonságával ránt majd meg” (Illyés Gyula).

 

1847

  • március – megjelent Összes költemények c. kötete
  • július – beutazta újra a Felvidéket \rightarrow Úti levelek
  • szeptember – megismerkedésük évfordulóján összeházasodtak Erdődön, a mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltöttékigazi barátságot is hozott számára ez az év: Arany János (levelezésbe kezdtek)

\rightarrow Koltóról Nagyszalontára utaztak, hogy meglátogassák Aranyékat

  • november – Pestre érkeztek

 

1848

  • január – forradalomvárás, március 15-e egyik vezetője

királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját \rightarrow veszített népszerűségéből

  • június – a szabadszállási képviselő-választásokon nem jutott be a nemzetgyűlésbe

 

Szabadságharc

  • századosi rangot kapott
  • feleségét Erdődre vitte, majd a Szendrey család Debrecenbe menekült ahol 1848 december 15-én megszületett fia, Petőfi Zoltán aki tüdőbaja miatt fiatalon meghalt
  • kötelességének érezte, hogy harctérre menjen \rightarrow jelentkezett Bem seregébe (’49 január)
  • Bem megszerette, segédtisztjévé nevezte ki
  • később Klapka Györggyel került összetűzésbe, ami miatt lemondott rangjáról és kilépett a seregből

\rightarrow anyagi gondok \rightarrow el kellett adnia Bemtől kapott lovát

márciusban apja, majd anyja is meghalt, őket is el kellett temetni

  • családjával Erdélybe akart menni, de a kocsirúd eltört és vissza kellett fordulniuk
  • Bemhez ment, akkor a katonai tábor volt a legbiztonságosabb hely (Júlia és Zoltán Tordán maradt)
  • rangját visszakapta, de lényegében civilként vett részt a segesvári csatában

 

1849. július 31. – örökre eltűnt, sírjának helye ismeretlen

Férje halála után Szendrey Júlia Kolozsvárott, majd apjánál Erdődön élt. 1850. júliusában Horvát Árpád történész, egyetemi tanár felesége lett, halála előtt másfél évvel azonban különvált tőle. Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett.

 

PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) élete

1823. január 1-én született.

1824 októberében Kiskunfélegyházára költöztek (ezt tartotta szülőhelyének)

Tanulmányai:


* 1828Félegyháza

* 1829-31Kecskemét

* 1831Szabadszállás

* 1831-33Sárszentlőrinc

* 1834-35Pest: előbb az evangélikus német, majd a

piarista gimnázium tanulója

* 1835-38Aszód


* 1838Selmecbánya: selmeci líceum

a magyar önképzőkör tagja

megismerkedett az újabb magyar költészettel (Gvadányi, Vörösmarty, Csokonai)

tanulmányait hanyagolta à anyagilag tönkrement édesapja visszavonta támogatását

1839

február – gyalog elindult Pestre és beállt a Nemzeti Színházhoz kisegítő munkásnak, majd szülei kérésére hazament

május-szeptemberOstffyasszonyfán élt egy rokonánál

szeptemberSopronban önként beállt katonának a császári hadseregbe

 

1840 tavasza – Grazba érkezett alakulatával, de nem bírta a terhelést és megbetegedett (Zágrábban ápolták)

 

1841

február – elbocsátották a katonaságtól

márciusPápára ment, ahol Orlay Petrich Soma vendége volt (néhány hétre a gimnáziumba is beiratkozott)

à Pozsonyon keresztül Dunavecsére gyalogolt szüleihez

à Pest à Selmec à Dunavecse

június-szeptemberOzorán felcsapott vándorszínésznek

október – visszatért Pápára tanulni a pápai kollégiumba

Pápán ismerkedett meg és kötött barátságot Jókai Mórral

1842

augusztusKomáromban volt Jókaiéknál, majd Mezőberényben Orlaynál vendégeskedett

október – örökre abbahagyta a tanulást anyagi gondjai miatt

novembertől – Székesfehérváron, majd Kecskeméten színész (1843. áprilisig)

 

1843

Kecskemétről (Pestet és Pápát érintve) Pozsonyba gyalogolt, ahol Országgyűlési Tudósításokat másolt

nyárPesten és Gödöllőn töltötte és a Külföldi Regénytár részére fordított (tiszteletdíjak!)

kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal à Pilvax kávéház

őszDebrecenben ismét színésznek állt és Diószegre, majd Székelyhídra vándorolt

november – betegen tért vissza Debrecenbe és ekkor határozta el, hogy felhagy a színészi ábrándokkal

 

1844

február – szélben, esőben indult Pestre, hogy költő legyen

felkereste Vörösmartyt és az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását

júliusVahot Imre segédszerkesztőnek maga mellé vette a Pesti Divatlaphoz

október – megjelent A helység kalapácsa c. komikus eposza és első verseskötete (Versek 1842-44)

Pesten megismerkedett Vachott Sándor (Vahot Imre testvére) sógornőjével, a 15 éves Csapó Etelkével, aki azonban 1845. január 7-én váratlanul meghalt. à versciklus (szerelemvágy, gyász): Cipruslombok Etelke sírjáról

1845

március – megjelent a János Vitéz

kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből

április – elindult felvidéki körútjára à mindenhol lelkesen üdvözölték a már ismert költőt

nyár – az út során készült Úti jegyzetek c. útirajzát kiadták

újabb sikertelen szerelem: szép, szőke, gödöllői lány – Mednyánszky Berta(szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról) à versciklus: Szerelem gyöngyei (október)

november – megjelent második verseskötete: Versek II.

otthon, Szalkszentmártonon tartózkodott (’46 márc. 10-ig)

1846

március – visszatért Pestre és belevetette magát az irodalmi és a politikai életbe, szervezni kezdte a Tízek Társaságát

szeptember – a nagykárolyi megyebálon megismerte az akkor 18 éves Szendrey Júliát – az erdődi jószágigazgató

kissé szeszélyes, irodalomértő leányát –, akit nem a férfi, hanem a költő hírneve ragadott meg

Júlia nem érezte a szerelem „spontaneitását” s nem volt képes azonnal dönteni; az egyenes választ hónapokig halogatta. A szerelmi regény minden mozzanatát őrzik a költemények s a Reszket a bokor mert… kezdetű költemény már a lemondás szándékát sejteti. Ezt Júlia is észrevette s „a zárdabeli kislányok együgyűségével használta fel az elszakadt fonál összekötésére, melyet aztán egy lasszóvető biztonságával ránt majd meg” (Illyés Gyula).

 

1847

március – megjelent Összes költemények c. kötete

július – beutazta újra a Felvidéket à Úti levelek

szeptember – megismerkedésük évfordulóján összeházasodtak Erdődön, a mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói

kastélyában töltötték

igazi barátságot is hozott számára ez az év: Arany János (levelezésbe kezdtek)

à Koltóról Nagyszalontára utaztak, hogy meglátogassák Aranyékat

novemberPestre érkeztek

 

1848

január – forradalomvárás, március 15-e egyik vezetője

királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját à veszített népszerűségéből

június – a szabadszállási képviselő-választásokon nem jutott be a nemzetgyűlésbe

 

Szabadságharc

* századosi rangot kapott

* feleségét Erdődre vitte, majd a Szendrey család Debrecenbe menekült ahol 1848 december 15-én megszületett fia,

Petőfi Zoltán aki tüdőbaja miatt fiatalon meghalt

* kötelességének érezte, hogy harctérre menjen à jelentkezett Bem seregébe (’49 január)

* Bem megszerette, segédtisztjévé nevezte ki

* később Klapka Györggyel került összetűzésbe, ami miatt lemondott rangjáról és kilépett a seregből

 

à anyagi gondok à el kellett adnia Bemtől kapott lovát

márciusban apja, majd anyja is meghalt, őket is el kellett temetni

 

-családjával Erdélybe akart menni, de a kocsirúd eltört és vissza kellett fordulniuk

-Bemhez ment, akkor a katonai tábor volt a legbiztonságosabb hely (Júlia és Zoltán Tordán maradt)

-rangját visszakapta, de lényegében civilként vett részt a segesvári csatában

1849. július 31. – örökre eltűnt, sírjának helye ismeretlen

Férje halála után Szendrey Júlia Kolozsvárott, majd apjánál Erdődön élt. 1850. júliusában Horvát Árpád történész, egyetemi tanár felesége lett, halála előtt másfél évvel azonban különvált tőle. Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)


Ezt olvastad már?
Petőfi Sándor költészete

KÖLTÉSZETE Első ismert költeménye: Búcsúbeszéd (1838) melyet Aszódon mondott el....

Close