A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Petőfi Sándor (1823-1849)

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5090
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-28 Küldd tovább
  Letöltés

1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja Hrúz Mária, aki szlovák anyanyelvű volt.

1824-ben a család Kiskunfélegyházára költözött. Itt tanult meg magyarul, itt telt a gyermekkora, ezért is nevezi a várost születése helyének a Szülőföldemen (1848) c. versében.

A család jó körülmények között élt, Szabadszálláson is béreltek mészárszéket, és saját földjeiken gazdálkodtak. Öccsét, Istvánt és Sándort egyre jobb iskolákban tanítatták.

Iskolái: Kiskunfélegyháza – Kecskemét – Szabadszállás (ideköltöztek); Sárszentlőrinc (algimnázium). Német nyelvű evangélikus, majd piarista gimnázium Pesten. (2 év).  Aszódon (1835-1838), selmecbányai líceum.

1838-ban édesapja tönkrement. Ekkor kezdte meg vándoréveit. 1839 telén érkezett gyalog Pestre, beállt a Nemzeti Színházba kisegítőnek. Rokonoknál élt Ostffyasszonyfán, Sopronban. 1839. szeptember 6-án beállt katonának a császári seregbe. Alakulatával Grazba ment. 1841 februárjában betegségei miatt leszerelik. Ezt követően ide-oda cikázik az országban. Sopron – Ostffyasszonyfa (itt Orlai Petrics Soma vendége) – Pozsony – Dunavecse (szülei lakóhelye) és Pest között. 1841-ben Ozorán felcsap vándorszínésznek.

1841-ben visszatér Pápára tanulni, itt ismerkedik meg Jókai Mórral. 1842 májusában jelenik meg először nyomtatásban A borozó c. verse az Athenaeumban, később a Hazám. 1842 júliusáig tanult a pápai kollégiumban (tudott latinul, németül, angolul, franciául). 1842-ben végleg abbahagyja tanulmányait pénztelensége miatt, és újra színésznek áll. Színészkedésének állomásai: Székesfehérvár, Kecskemét.

Pest – Pápa – Pozsony útvonalon érkezett Országgyűlési Tudósítások másolásából él.

1843 nyarán már újra Pesten van (fordításokból él), kapcsolatba kerül a Pilvax kávéház értelmiségi körével. 1843 telén Debrecen – Diószeg – Székelyhíd színészkedésének állomásai. Ezen a télen nagyon megbetegszik, és végleg felhagy a színészkedéssel.

1844-ben gyalog visszatér Pestre, felkeresi Vörösmartyt, akinek a jóvoltából a Nemzeti Kör kiadja a verseit: Versek 1842-1844. Innentől elismert költővé lép elő. 1844. július 1-jétől a Pesti Divatlap segédszerkesztője Vahot Imre mellett. Megjelenik  A helység kalapácsa – vígeposz.

1845-ben megismerkedik a 15 éves Csapó Etelkával, aki váratlanul meghal. (Cipruslombok Etelka sírjáról, 1845).  Április 1-jén felvidéki körútra indul, ebből készült élményeit írja meg az Úti jegyzetek c. útirajzában. A szerelemben újabb kudarc éri Mednyánszky Berta kikosarazza. Berta-szerelem versei: Szerelem gyöngyei – versciklus. Kedélybetegség gyötri. Gyakran meglátogatja szüleit Szalkszentmártonban (itt írja epigrammáit). Megjelenik második kötete: Versek II.

1846-ben megjelenteti Felhők címmel 66 epigrammáját és a Tigris és hiénát (dráma).

Bekapcsolódik a közéletbe: szervezni kezdi a Tízek Társaságát, új folyóiratot szeretne indítani Pesti Füzetek néven. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismeri az akkor tizennyolc éves Szendrey Júliát, az erdődi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomértő leányát. Szerelem ez első látásra Petőfi részéről, mert a lány sokáig és sokszor bizonytalanságban hagyja, nem képes elkötelezni magát, de Petőfi szerelmét sem tudja visszautasítani. A szerelmi regény minden egyes mozzanatát őrzik Petőfi versei. A Reszket a bokor, mert… kezdetű vers hoz végleges fordulatot kapcsolatukban.

 

Reszket a bokor, mert…

Reszket a bokor, mert

Madárka szállott rá.

Reszket a lelkem, mert

Eszembe jutottál,

Eszembe jutottál,

Kicsiny kis leányka,

Te a nagy világnak

Legnagyobb gyémántja!

 

Teli van a Duna,

Tán még ki is szalad.

Szivemben is alig

Fér meg az indulat.

Szeretsz, rózsaszálam?

Én ugyan szeretlek,

Apád-anyád nálam

Jobban nem szerethet.

 

Mikor együtt voltunk,

Tudom, hogy szerettél.

Akkor meleg nyár volt,

Most tél van, hideg tél.

Hogyha már nem szeretsz,

Az isten áldjon meg,

De ha még szeretsz, úgy

Ezerszer áldjon meg!

(Pest, 1846. november 20. után.)

 

Petőfi már kész végleg lemondani Júliáról, ám erre ő azt üzeni, hogy: „1000-szer Júlia.” 1847. szeptember 8-án megtartották az esküvőt Erdődön a szülők tiltakozása ellenére. A mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötte az ifjú pár. Beszél a fákkal a bús őszi szél; Szeptember végén c. versek Koltón születtek.

 

Szeptember végén

A Szeptember végén Petőfi szerelemi költészetének kiemelkedő verse. Feleségéhez, Szendrey Júliához írta 1847 szeptemberében, amikor Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték mézesheteiket. A magyar irodalomban Petőfi teremti meg a hitvesi költészetet. Szerelmük minden mozzanatát őrzik Petőfi költeményei a kezdetektől a beteljesülésig. Petőfi feleségéhez írta legszenvedélyesebb költeményeit, melyek közül a legismertebb ez a festői környezetben született elégia.

Az elégia: reménytelenül fájdalmas, szomorú érzéseket kifejező lírai költemény, mely többnyire beletörődéssel zárul. Tárgykörei: magányosság, csalódás, veszteség, elvágyódás, halálvágy, a múlt emlékein való tűnődés. Ezért elég furcsa, hogy éppen Petőfi életének legboldogabb időszakában született ez a költemény, amelyben az emberi élet, a boldogság és a szerelem mulandóságáról töpreng.

Az első versszak természeti képeiben a lírai én párhuzamot von az emberi élet mulandósága és az évszakok váltakozása között. Minden évszakot felvonultat: lángsugarú nyár, kikelet, őszbe vegyülő haj, tél dere, hogy érzékeltesse az idő feltartóztathatatlanságát, az elmúlás természetszerűségét. A nyár (boldogság) még itt virul mellette, de a távolból már a halál fenyegeti. Az örömöt már kialakulásának pillanataiban megöli az elmúlás gondolata. A költeményt ellentétek uralják. A nyár az ifjúság a tél pedig az öregedés és az elmúlás gondolatát érzékelteti, csakúgy, mint az ablak alatt nyíló színes virágok közelsége és a távoli hegycsúcsok kopár fehérsége. S közöttük az ősz, az elmúlás, az öregedés gondolata áll. Az öregedés, az évszakok körforgása hozzátartozik az élet rendjéhez. Petőfi minden tragikus felhang nélkül mondja ki ezt az örökérvényű tényt a 2.vsz. elején.

Elhull a virág, eliramlik az életKosztolányi Dezső a legszebb magyar verssornak nevezte. A mulandóság törvényét foglalja költői szavakba. Az élet ugyanúgy elmúlik, ahogy a virág elhervad. Prózában kimondva ez csupán közhely. Ám a költői szó nemcsak megállapít, hanem érzékeltet, sejtet is. A lágy anapesztusok (uu-) hatására maga a vers is iramlik. Magunk előtt látjuk a virág elhullását, az élet eliramodását, s érezzük ennek szomorúságát. A szerelmes férfi a beteljesedett boldogságot féltve gondol arra, milyen rövid az élet, ezért vegyül szomorúság az örömébe.

A harmadik versszak a szerelmesek meghitt együttlétét festi elénk. Erre utal a megszólítás is: „Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!” Majd tovább tűnődik arról, hogy a múló időben miként áll meg a szerelem. Kétség gyötri a férfit felesége hűségét illetően. Szentimentalizmusra (érzékenység kultusza) jellemző látomásban jelenik meg előtte az özvegyi fátylát eldobó nő, és a sírból feljövő kísértet alakja. A vers utolsó sora azonban az örök szerelem mellett tett tanúbizonyság, mely szerint a lírai én „Még akkor is, ott is, örökre szeret!”.

A halál gondolatát a síron túl is tartó szerelem ellenpontozza. Ám a kétely ott bujkál a költőben, és nem hagyja nyugodni az a gondolat, hogy minden, még Júlia szerelme is elmúlik.  Nagy ellentétet érzünk a szerelmesek meghitt együttléte és a férfi által elképzelt „síri világ” között. Ez utóbbit ijesztőnek, fenyegetőnek érezzük. Élet és halál áll szemben egymással. Az ellentétet végül az örök szerelem eszménye oldja fel. A szerelem az, ami győzhet az időn: túlél minket, túléli a halált. Petőfi elgondolása ez volt, de a sors inkább balsejtelmeit igazolta. Júlia ugyanis újra férjhez ment.

A Szeptember végén a legdallamosabb versek közé tartozik. Időmértékes verselés jellemzi. Az időmértékes verselés a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapul. Ritmusegységeit verslábaknak nevezzük. Rímképlete: ababcdcd (keresztrímek). Legjellemzőbb verslába az anapesztus, mely két rövid és egy hosszú szótagból áll. A sorok elején spondeus (— —) áll, s a sorokat csonka versláb zárja.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében

Felvilágosodás – A magyar felvilágosodás Ideje: 1772-1823 – 1. reform...

Close