A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Petőfi tájlírája

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9007
Nyomtasd
Dátum: 2010-07-26 Küldd tovább
  Letöltés

Bevezetés: A reformkor

1819 máj. megindul az irodalmi élet, bemutatták Kisfaludy Károly műveit. Őt és Pestet helyezték az irodalmi középpontjába. Az írok jelenléte meghatározóvá vált a közéletbe. Különböző irodalmi folyóiratok évkönyvek jelentek meg: Auróra Ezzel szemben fellépő évkönyv: Hébe.

Az elégedetlenség életre hozta az Első Reform Ogy.t. A kor vezető ereje a köznemesség lett. Pozsonyi Ogy.n Széchényi felajánlotta jövedelmét a kultúra fejlesztésére. Ogy.ről Kossuth kéziratos tudósításokat jelentetett meg. 1937ben a Pesti Magyar színház megnyílt. Megalakult a Kisfaludy Társaság.

Jelentős folyóiratok pl.: Tudományos gyűjtemény, Koszorú, Atheneum, Figyelő

1825től kibontakozó Reform mozgalmak nem hoztak jelentős változásokat. 44.ben a magyar lett a hivatalos nyelv, 48.as forr. Hatására az utolsó rendi Ogy. Elrendelte a jobbágy felszabadítást, a közteherviselést, a népképviseletet és a törvény előtti egyenlőséget.

Ebben a korszakban élt Petőfi Sándor, őt is nagyban befolyásolt a kulturális és politikai élet.

 

Tárgyalás: Életrajz

1823. január 1.-én született Kiskőrösön, Apja Petrovics István, mészáros mester. Anyja Hrúz Mária.
1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, ezt a helyet tekinti a költő születési helyének.
Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya.
Az ifjú kor a vándorlás évei: A költő apja 1838 tönkrement és 5-6 év nyomorúság következik, majd a vándorlás évei. Először Pesten a nemzeti színházban lesz kisegítő, majd Sopronban katonának áll. Betegsége miatt leszerelik. Pápán diákoskodik, itt ismerkedik meg Jókai Mórral.
1842 máj.22-én az Atheneum c. folyóiratban megjelenik Borozó c. verse. 1842-43 vándorszínész.
1844 febr.-ban Debrecenből gyalog Pestre megy, ahol Vörösmarty támogatásával a Nemzeti kör vállalja verseinek kiadását.
1844 július 1-től a Pesti divatlap szerkesztője.
Ebben az évben jelenik meg a helység kalapácsa c. komikus eposza.
1845ben írja meg a János Vitézt. Megismerkedik Csapó Etelkával. Hozzá fűződő verseit összegyűjtötte a Citruslombok Etelka sírjánál címmel. Vidéki körútra indul és életében újabb szerelem következik Mednyánszki Berta személyében, hozzá fűződik a Szerelem Gyöngyei c. versciklus.
A válság Petőfinél 1846.ig tartott Ebben az évben megjelent a Felhők c. epigramma gyűjtemény.
1846 tavaszán bekapcsolódik az irodalmi életbe Pesten (Tízek társasága). 1846 szept.8-án egy bálon megismerkedik Szendrey Júliával, akit egy év múlva feleségül vesz. Kapcsolatuk szenvedélyes ingadozó, A költő ezt a kétértelműséget nagyon megszenvedte a versei tele vannak bizonytalansággal. Petőfi számára Júlia megfejthetetlen titok.
A Toldi megjelenése után barátságot köt Arany Jánossal.
1848. jún. megírja az Apostol című művét, 1849.ben Bem oldalán harcolt, majd 1849 júl.31-én eltűnt a segesvári csatában.

 

Milyen témákban alkotott

- tájversek és hazafiasságot tükröző versek
– forradalmi versei, buzdító költeményei
– szerelem élménye
– költői hitvallás
– szabadság gondolata és érzete

 

Miben újszerű a tájköltészete

Tájköltészetének újdonsága,hogy rokon a népies életképek világával.
Tájleíró költemény műfaja: Az epika-líra határán álló műfaj. Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit a táj hatására keletkezett gondolatát tárja fel.

 

Alföld című vers elemzése

Az alföld c. verse is vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről.
Az indító kép az alföld szembeállítása, szakítása a romantikus tájszemlélettel. Elutasítja a vadregényes tájat, helyette a tengersík vidéket helyezi előtérbe. Újszerű az a szemlélet, mely Petőfinél két tényezőből fakad. Szülőhelye az alföld így a szülőföldhöz való kötődés jelenik meg benne, másrészt a szabadság érzet adja. Az érzelmeket megformáló kép, keretbe foglalja a tényleges tájleírást.
A képzeletben felülről szemlélt táj végtelen képe tárul elénk a Dunától a Tiszáig.
Az alföld c. vers a perspektíva kezelés mesterműve. Az átfogó kép után rajzolódik ki a részlet. A kép egyre szűkül. A gulya ménes utána tanyák, majd a csárda képe jelenik meg. A távoli képek mozgalmával szemben itt már az apróbb részletekre fordít figyelmet. Az utolsó előtti versszakban a kép ismét kitágul. A részletek szemrevételezése után újból az egész a végtelen a róna képe tárul elénk. „Messze hol az ég a földet éri” A befejező szakaszban visszatér a lírai elem az alföld iránti szeretet,mely összefonódik a születés és a halál képével

 

Puszta télen vagy a Kiskunság c. mű elemzése:

Puszta télen: A forradalmi látomás költészetet és a tájleíró költemény ötvözetét alkotta meg. Ez a puszta már nem az a puszta amelyről 1844 nyarán az Alföld költeményt írta. Az első három versszakban a kihalt természet képét sugallja. A táj lakatlan a csárdák hallgatnak. Vánszorog az idő.
Egy betyár képében jelenik meg természet és társadalom üldözöttje.

 

Befejezés

Petőfi milyen művekben, alkotásokban alkotott még:
1844-45 János vitéz
1847- Tigris és hiéna (dráma, könyv alakban),
1847 Szept. Beszél a fákkal a bús őszi szél
Új témakört jelen irodalmunkban Családi lírája, újszerűsége abban rejlik, hogy legszemélyesebb, legbelsőbb családi kapcsolatairól és fesztelen közvetlen modorban szinte közügyként beszél.
Meglepő az a nyíltság, amivel Petőfi a közte és apja között húzódó szakadékról ír.

 

Arany és Petőfi kapcsolata

1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt:
“TOLDI írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre! …
Olvastam, költőtárs, olvastam művedet,
S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége”.’(Arany Jánosnak, részlet)
A válasz nem késett sokat:
Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba,
Éget és világít lelkemben leveled:
Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa,
Mily igen szeretlek Téged s őt is veled.” (Levél Petőfi Sándornak, részlet).
Petőfi 1847 tavaszán jelentette meg Összes Költeményeit is, melyből már az első kiadásban 3000 példányt adtak ki, de még három alkalommal kinyomtatták sikere miatt. Versei elé mottóul a költő négy sort tűzött:
„Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.”

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)


Ezt olvastad már?
Foci VB játék nyertese

Gratulálunk analfabeta nevű felhasználónknak! Neki sikerült a legtöbb pontot gyűjtenie...

Close