A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Móricz Zsigmond: Tragédia elemzés II.

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11172
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

Tragédia (1909)

- címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent
– Kis János teljesen ösztönlény, célja mégis a társadalom hierarchiája elleni
– története csattanóval végződik, de ezt érzelmes-didaktikus kiegészítés követi
– az emberi lét képtelenül szűkös lehetőségeit jelzi, hogy még ezek a kisszerű vágyak sem teljesíthetőek
– az értelmetlen halál csak még nyilvánvalóbbá teszi az élet értelmetlenségét
– a főszereplő csöppet sem rokonszenves, a végén mégis megsajnáljuk őt, mert emberhez méltatlan élet és halál jutott neki osztályrészül
– aprólékos pontossággal kigondolt tervét nem képes végrehajtani
– eltorzult bosszújában csupán önmagát pusztította el
– célja kisszerű és nevetséges, az érte folytatott küzdelme groteszkké teszi a küzdelmet
– felesleges ember, egy az élet és társadalom kitaszítottjai, betegei közül
– az író és olvasó sajnálja, meg van rendülve, fel van háborodva
– a cél elérésének nekifeszülő akarat a tragédiák hőseit idézi
– Kis Jánosnak még vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét, bukása és halála éppoly észrevétlen és kisszerű, mint élete
– az éhség szimbólum (éhség egy jobb életre, egy értelmes életre, egy igazságos életre)
– a mű idillikus képpel indít, hogy minél hatásosabb legyen Kis János sorsa
– primitív, ellenszenves, de a körülmények teszik ilyenné
– élete keserűségét legjobban agresszív cselekedetei érzékeltetik
– Kis János az értelmetlen élet szimbóluma
– egyetlen ember életén keresztül mutatja be a parasztság életét
– tragédia: az ellenség helyett a hős pusztul el
– a cím önmagában nagyon negatív, rossz előérzetet kelt (értékvesztésre utal)
– a végén átértékelődik
– ironikus felhangot kap: katarzisról szó sincs, a halálával nem történik értékvesztés, senki se veszi észre
– rá lehet húzni a drámai szerkezetet erre a novellára
– expozíció: helyszín, időpont; másnap lakodalom lesz; bemutatja Kis Jánost, fiát
– bonyodalom: meghívják a lakodalomra; elhatározza, hogy „kieszi a vagyonából”
– kibontakozás: helyszín a lakodalom
– tetőpont: félrenyel
– megoldás: meghal- a novella mint állapotváltozás

 

Figurák:

- Kis János
– Sarudy (gazda), az evés szempontjából van szerepe
– feleség, ő is enni ad
– fazék (feketére van égve, össze van drótozva), villa (törött, csontból) – a szegénységet szimbolizálják
– apa-fia kapcsolat: elette az ételt az apja elől, a saját fiának nem ad ennivalót (örök körforgás, generációról generációra öröklődik a szegénység, az éhség)
– az evés ( a leírás terjedelme arányos az étel mennyiségével, minőségével)
– a hős lelkiállapota: szűk keresztmetszet; ösztönök szintjén az evés, az érzelmi világára a düh, elkeseredettség és bosszúvágy jellemző (lelkivilága is ugyanolyan szegény)
– Móricz nem ítélkezik csak leír
– Az menti fel a hőst ,hogy ugyanezt kapta ő is kiskorában

 

Móricz naturalizmusa

- leírások, az ember három oldalról magyarázható (körülmények, öröklődés, ösztönvilág)
– már cím is súlyos, lényeget kifejező
– Móricz célja a valóság lehető legkíméletlenebb és legexpresszívebb kifejezése
– Kis János hangsúlyozottan átlagember (név)
– Születésénél fogva predesztinált egy szokványos, tartalmatlan, monoton életre, s lehetősége sincs rá, hogy kitörjön belőle
– állati szintre lealacsonyodott létének egyetlen mozgatórugója az éhség
– környezetéhez fűződő viszonya már-már az állatokénál is primitívebb (feleségét veri, fiának nem hagy ennivalót)
– groteszk és barbárságára félelmetes példa az egyetlen vidám emléke életéből (apja halála)
– Bosszúvágya: éhségénél erősebben átérzi – hacsak a saját primitív módján is- emberi mivoltának teljes megcsonkítását, azt, hogy nap mint nap igavonó baromként dolgoztatják, megnyomorítják, állati sorba taszítják
– Arra hívja fel a figyelmet, hogy sok ember ilyen állati sorban tengődik, s az emberiség regresszióját jelzi, hogy a 20. sz. elején ilyen társadalmi rétegek is kialakulhatnak, melyek sorsának jobbításáért a civilizált társadalom nem akar felelősséget vállalni

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (6)


Ezt olvastad már?
Mórizs Zsigmond: Tragédia elemzés I.

Móricz első műve ebben a korszakban a Sárarany, ami nagyon...

Close