Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk elemzés

Szereplők

A Pál utcai fiúk szereplők

• Boka
• Nemecsek
• Geréb
• Weisz
• Kolnay
• Barabás
• Csele
• Leszik
• Csónakos
• Geréb
• Richter

A vörösingesek szereplői

• Áts Feri
• a két Pásztor

Egyéb szereplők

• Janó, a tót
• tanárok
• szülők
• cselédek
• szomszédok
• őrök
• orvos
• ügyvéd
• édességárus
• diákok
• járókelők…

Mikor játszódik a Pál utcai fiúk?

Helyszín: Budapest Évszám,: 1889

Molnár Ferenc

Molnár Ferenc 1878-ban született Budapesten. 29 éves korában, 1907-ben jelent meg „Pál utcai fiúk” című regénye.

Az író a regénybeli grundnak a közelében, a József körút 83. alatt lakott, amit emléktábla is jelez. Az 1919-es diktatúra idején még a nép mellé állt, s emiatt egy ideig hallgatásra kényszerült. A zsidóüldözések elején Amerikába vándorolt, és nem is tért vissza többé; 1952-ben New York-ban halt meg.

Elemzés

A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak „vendégként” tért vissza hazájába.

Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja az is, hogy Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek.

Kevés regény ábrázolja olyan sokrétegűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár Ferenc műve, a Pál utcai fiúk. A témát saját gyermekkorának emlékeiből merítette, szereplőit élő figurákról, barátairól, osztálytársairól mintázta. Az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját többször is feldolgozták, színpadon és filmen egyaránt. A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. Ezen kereten belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon – és a grundért – folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. Tehát vezérei és közkatonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb, az áruló, s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete.

A Pál utcai fiúk egyszerű nyelven képes szólni az egyéni ambíció és a közösségi érzés viszonyáról, a csapatokon belüli pozícióharcokról, a vezető, az áruló és az áldozat szerepeinek nehézségeiről, és lélektanilag hiteles szereplők és bonyodalmak segítségével plasztikussá tenni a szolidaritás, az igazságosság, az együttérzés és a becsület eszméinek fontosságát.

„A 28 éves Molnár Ferenc egy körúti kávéház karzatán ülve dolgozott az újabb és újabb részeken, és aligha sejtette, hogy éppen a legnagyobb karriert befutó magyar ifjúsági regényt írja. A következő évben a történet könyv formában is megjelent, és az 1910-es évek elejére már angolra és németre is lefordították. Százéves pályafutása során készült belőle némafilm, hangosfilm, filmsorozat, és számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. A könyv szereplői, a budapesti Józsefváros szülöttei ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei közé tartoznak. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon.” (Vincze Attila Tamás, ma.hu)