A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Mikszáth Kálmán novellái

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11474
Nyomtasd
Dátum: 2010-07-03 Küldd tovább
  Letöltés

Mikszáth az 1880-as évek elején robbant be a tót és palóc témájú novellákkal. Szülőföldjének patriarkális világát bensőségesen ábrázolta. A paraszti élet eszményített, idillikus, nosztalgikus rajza nála már keveredni kezd a helyzetelemző ábrázolásokkal, balladás, tragikus megjelenítésekkel. Ő volt a dzsentri első és igen pontos bírálója is. Belülről, országgyűlési képviselőként is ismerte a Monarchia értékválságos világát, a látottakat a rokonszenv, a humor és az elvszerű kritika változó arányú keverékével írta le. Mikszáth a Jókainál is jelentkező anekdotát írásművészete meghatározó műfajává fejleszti. Nagyepikai műveit is felfűzött, illetve kibontott anekdotákból komponálja. A kisepikában az önálló anekdota mellett a karcolat, a rajz, a zsánerkép és a nagynovella műfajaiban is megszólal, de ezek alapját is rendszerint anekdoták adják. Ábrázolásmódjára a szó eredeti értelmében vett elbeszélés és a karcolat a legjellemzőbb. Nagy megfigyelő volt, néhány jellegzetes vonással lényeget, karaktereket rajzolt. Egy- egy szereplőjét egy annak életelvét kifejező bölcs mondásával vagy egykori nevezetes tettének felemlítésével jellemzi. Érdekes, kalandos, tanulságos történeteket mesélt el. Élőbeszédszerű stílus, szubjektív előadásmód, a hangulatok virtuóz váltogatása jellemezte írásait. Ő a legnagyobb magyar elbeszélő. Fő közege a publicisztika. A lapok tárcáiban, állandó rovataiban közli számos rövidprózai írását, illetve több regényét is folytatásokban. Fő célja az érték felmutatása, az egyéniség, az egyedi színfolt ábrázolása, az egyre sivárabb, uniformizálódó világban. A hagyományos kultúrközösség, a tradíció nála önmagában is érték. Így A gavallérok művében érték maga a régi gesztusokat őrző nemesség, jóllehet az elszegényedés már látszik az eleganciát jelképező öltözet kopottságán, pecsétein. Jellemző hangneme a derű, a nosztalgia, a humor, illetve a hangnemek ötvözete. Mesterien von össze hangulatokat, esztétikai minőségeket, éles hang- és nézőpontváltásai rendkívül hatásosak. Műveinek tárgyköre a teljes magyar valóság, olykor reálisan, olykor eszményítve. Legkivált a kisemberek világában otthonos, de éles szemmel látja a kortárs Magyarország minden jellegzetességét. Hősei eleinte parasztok és egyéb vidéki karakterek, köztük már vannak különcök. Idővel főszerephez jut életművében a dzsentri. Ennek különc változata az úri svihák. Vannak polgár figurái is. A politika élő személyiségeiről is szól mint publicista, sőt némelyiküket beemeli az Új Zrínyiász című regényébe. Műveinek szerkezete is jellegzetes, a kis- és nagyepikában csaknem egyforma. Az expozíció nagy ívű és széles, sok anekdota megfér benne, olykor a terjedelem felét is kiteszi. A bonyodalom az egyik anekdotával indul el, amely így fő cselekményszállá lép elő. A kibontakozást a regényekben számos mellékszál és fordulat késlelteti, a novellákban a ritmus hamar és fokozatosan gyorsul. A tetőpont drámai, a kicsengés hatásos, a megoldást az elbeszélő olykor nem is részletezi. Mikszáth írásművészetét az irodalomtörténet a romantikából a realizmusba való átmenetként szokta értékelni. A világirodalomból Dickens áll hozzá a legközelebb. 1873-ban házasságot köt Mauks Ilonával.

Mikszáth 1847 január 16-án született Szklabonyán Nógrád megyében.

Szülőföldjének sajátos színeit tájait hangulatát élete végéig őrizte. Vonzódott a különcökhöz, a történetekben rejlő konfliktushelyzeteket romantikus módon jellemfordulatokkal, hőseinek bogaras viselkedésével oldja fel. Történetei egyszerű emberekről szólnak. Regényei anekdotákkal vannak tele. Anekdota népi fogadtatású műfaj rövid, humoros, rejtett tanulság, segíti a valóság ábrázolását. Történelmi idilljeiben nem a sors fordító események, hanem a hétköznapok szerepelnek. A falu társadalmi problémáit nem mutatja be. Nem lázadnak a földesúr ellen. A beszélt nyelv jellemzői uralkodnak.

Sajátos színt képviselnek életművében a szatirikus rajzai, karcolatai. A karcolat sajtó műfaj, ironikus, kritizáló, tanulságos szépprózai műfaj. A Szegedi Naplóba írta ezeket. A korabeli dzsentri két típusát ábrázolta.

Az egyik az úri Don Quijote: az a dzsentri aki nem tudja vagy nem akarja érzékelni az idő múlását.  Régi vagyona nélkül is ragaszkodik értékrendjéhez. Úri allürjeihez.  Ez a fajta dzsentri jelenik meg a Gavallérokban, A Beszterce ostromában

A másik dzsentri típus ellenszenves. Az” úri svihák” Az erkölcsileg lezüllött kártékony szélhámos, aki semmi munkára nem hajlandó. Másokon élősködik , érdekházasságot köt. Ide tartozik: Katánghy  Menyhért, a Két választás Magyarországon című novella fűzérének központi figurája, ide sorolható a volt huszár hadnagy Noszty Feri / Noszty fiú esete Tóth Marival/

Írói pályáját elbeszélésekkel kezdte. Két elbeszélés kötete, a Tót atyafiak és A jó palócok. E novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás is, ahogyan előadja történeteit, a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. A Tóth atyafiak 4 hosszabb novellát tartalmaz. Hősei a világtól elzárt magányos hatalmas hegyek között a civilizációtól távol élő emberek. Őket jóval szorosabb szálak fűzik a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Ilyen Olej Tamás, a Brezina bacsája, Lapáj istók, a csősz A hirhedt tót rabló vezér Jasztrab György. Az arany kisasszony szereplői is mániákus különc emberek.

A második kötet 15 kis palóc elbeszélésből áll. Mikszáth palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. Lankásabb tájakon, közösségben élnek, Nógrád megye egymással szomszédos falvaiban: Bodokon, Bágyon, Gózonban. Mogorva ember egy akad csak közöttük, de az nem paraszt, hanem csizmadia, nem palóc, hanem tót: a majornoki emberkerülő, az öreg Filcsik István.

A kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei. Többször is felbukkannak a történetekben. Megtalálhatók bennük a romantikus motívumok/ például váratlannak tűnő jellemfordulatok, túlzások./ Novelláiban az egyszerű falusiak középpontba kerülnek főhőssé nőnek. Jókainál az egyszerű emberek komikus színben feltüntetett epizód figurák. Mikszáth meglátja az egyszerű emberekben is az emberi értékeket, az erkölcsi tisztaságot.

Mikszáth novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás, ahogyan előadja történeteit.

Nem a kívülálló író személytelen hangján közli az eseményeket,hanem a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. Ezért tudja magáévá tenni a falusi emberek önszemléletét, az életüket átszövő babonás hiedelmeket, a helybéli közvélemény híreszteléseit. Az élőszóbeli előadás fordulatait utánozza. Az embereken kívül főszereplővé lép elő elbeszéléseiben maga a természet is.

A táj él, cselekszik, társalog az emberekkel. A falusiak meghitt bizalmasa. Az ember és a természet idilli összhangja még töretlen. Mikszáth hegyi emberei és parasztjai még lojálisak uraikkal szemben. Nincs bennük lázongó dac.

A 90-es évekből kiemelkedik a Beszterce ostroma és az Új Zrínyiász. A Beszterce ostromában a bujkáló részvét fölött győzött a hamis illúziókat oszlató, hűvös, kétkedő fölény, a szatirikus szemlélet- és ábrázolásmód. Az 1898-ban megjelent Új Zrínyiász című regény nem a jövő felől, hanem csak a múlt nagy eszményeivel való szembesítés révén leplezte le korának üres, eszménytelen úri közéletét. A regény groteszk alapötlete a világirodalom nagy szatíráinak hagyományos formájára emlékeztet. Legjelentősebb művei: Tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Különös Házasság/történelmi regény/  A sipsirica/ lengyel bakfis/.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Madách Imre élete, munkássága, Az ember tragédiája

1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován vagyonos középnemesi...

Close