A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke elemzés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
12417
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

Zrínyi második éneke

1838-ból, halála évéből való. A legpesszimistább műve a költőnek. A Cím utal a Zrínyi dalára, ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors vitája.Zrínyi és a Sors szerepébe a költő egyaránt belevetíti saját tépelődéseit, ellentéteit. A Himnusz kérő, esdeklő hangján fordul ugyan Kölcsey-Zrínyi a Sorshoz, itt mégsem az irgalmas, vezekléssel kiengesztelhető , megbocsátó Isten a megszólított, hanem a görög-római mitológiából ismert végzet. Döntései megfellebezhetetlenek. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és végződik. Ebbe a keretbe helyezi a költő a szenvedő haza megszemélyesített képét, mely továbbiakban az anya képévé nemesül. A végveszélyt, mellyel szemben a haza védtelen, a halmozott metaforák egyenlőre nem konkretizálják, csak a szenvedés mértéktelen kínját érzékeltetik. Mégis az a benyomása az olvasónak, hogy valamilyen külső veszély fenyeget.

A második szakasz, a sors válasza, megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzetét.Mintha a végső ítéletet kimondó Sors együtt aggódna a könyörgővel.

A harmadik versszakban a vád erősödik fel. Az eddig külsőnek érzékeltetett veszély váratlanul az ellenkezőjére fordul. Kiderül, hogy a haza fiai azért képtelenek a haza védelmére, mert ők a haza ellenségei. Az emiatti mélységes felháborodás érteti meg a bibliai átkozódást, a bűnös és gyáva nemzedék elpusztításának követelését. A strófát záró két sorban ott remeg a jövőre vonatkozó halvány képe “hüv anya” talán életben maradhat, ha “jobb fiak” születhetnének. A negyedik versszakban a törvény beteljesedik, a bűnökért bűnhődni kell, a büntetés megérdemelt. A Sors végső döntése könyörtelen, a hazának meg kell halnia. Mégis a záró szakasz gyengéd szeretet, szépséget sugároz, a vers befejezése valóságos lírai rekviemmé válik. A kegyetlen és égető fájdalom, mely a befejezésben lüktet, ezen a földön az öröm és boldogság lehetősége csak a magyarság eltűntével teremtődik meg. Az egyes versszakokat záró 2-2 sor minden esetben szentenciaszerű tömör kérést vagy ítéletet tartalmaz


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
Vörösmarty Mihály élete

Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Pusztanyéken 1800...

Close