A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Kisfaludy Károly élete, munkássága (1788-1830)

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
2140
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-10 Küldd tovább
  Letöltés

A magyar romantika a 19. század kezdetétől fogva készülődött, hogy azután 1820 körül, Kisfaludy kirobbanó sikerével uralomra kerüljön. Ettől kezdve 10 éven át ő a magyar irodalom főszereplője. Apja konzervatív, Győr megyei közéleti férfi; bátyja Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerűbb költője. Károly születésekor anyja meghalt, s ezért apja már kezdettől fogva sem szereti. Otthon azt akarják, hogy katonatiszt legyen, főhadnagy lesz, de megválik a hadseregtől. Ráadásul polgárlányt akar elvenni feleségül, így apja megtagadja, ő pedig hátat fordít a nemesi életformának.

Ifjúkora óta versel és fest. Összebarátkozik Kazinczy pesti körével, különösen Szemere Pállal, kapcsolatokat talál az ország színtársulataival.

 

Drámák:

Megismerkedik Kazinczy fordításaival, s bennük a megújított magyar nyelvvel, így ő is ehhez az irányhoz csatlakozik.

Barátság és nagylelkűség

Mátyás találkozik egy remetével, aki a király által elítélt Janus Pannoniusnak adott menedéket, és most sírját őrzi. Mátyás a remete szavait hallgatva rádöbben Janus tragédiájára és kiengesztelődik a halott költő emléke iránt.

Iréne: a legjobb romantikus tragédiája

a hazafiasság drámája

Alapja lelki konfliktus: Konstantinápoly eleste után Iréne, a szép görög lány megtetszik Mohamed szultánnak, aki nejévé akarja tenni. A titkos keresztény Ildi nagyvezér tanácsára Iréne lemond szerelméről, egy Leo nevű görög ifjúról, és elhatározza, hogy a szultáné lesz, s ily módon engedékenységre hangolja a győzőt a leigázott görög nép iránt. Iréne tehát feláldozza magát hazájáért, népe javáért. Áldozata hiábavalónak bizonyul: a háborús párti Zagán basa megbuktatja a tanácsban a nagyvezért, a szultán kihallgatja Iréne és Leo beszélgetését, amelyben a leány megvallja jegyesének, hogy még mindig őt szereti, csak önfeláldozásból lesz Mohamedé, mire a szultán a hadat követelő sereg előtt megöli Irénét.

A műben van feszültség és konfliktus; hogy a tragikus hatás mégsem teljes, annak oka Iréne passzivitása és a véletlen döntő szerepe.

A tatárok Magyarországon

Gyenge darab, de magán hordja a romantika minden jegyét, így óriási sikert arat, mikor előadatja a székesfehérvári színészekkel.

 

Auróra

1821-től haláláig szerkeszti ezt a zsebkönyvet, a következő nemzedék e köré csoportosult (Aurora-kör) Kisfaludy nevelte fel a nála nagyobbakat: Vörösmarty, Czuczor, Bajza, Toldy Ferenc

 

Elbeszélései és epigrammái:

Elbeszéléseinek két fő típusa:

1) Az író jelenkorát ábrázoló szatirikus-realisztikus novella. Pl.: Barátság és szerelem, Taollagi Jónás viszontagságai

2) Romantikus történelmi elbeszélés. Pl.: A vérpohár

A vérpohár

Az Anjouk trónrajutásának válságos idejében játszódik. Egy Csók-párti nemes lánya és egy Anjou-párti várúr fia közt szövődő tragikus szerelem, tele regénye motívumokkal, mint a szerelmesek erdőbeli találkozása, az amazon-egyéniségű fiatal lány jelleme, főként a családban hagyományként őrzött vérpohár, melybe a cserbenhagyott menyasszony saját szíve vérét önti, és úgy küldi el a hűtlen ifjú esküvőjére.

 

Tollagi Jónás viszontagságai:

Tollagi jogászi műveltségű fiatal vidéki nemes, akit a tapasztalás vágya vonzza Pestre. Itt azonban hamarosan kiderül, hogy műveltsége nagyon is elmaradott, viselkedése a „mezei truncus”-é, s mindez mulatságos helyzetekbe sodorja. Sok balfogása után mégis eléri a boldogságot: szép mátkával tér vissza falujába. A város lakói nem rokonszenvesek, ravaszak, önzők. Tollagi naiv becsületessége megkapja jutalmát.

Kisfaludi korában az elmaradottságot tekinti a nemesség legsúlyosabb és legveszélyesebb társadalmi betegségének

 

Lírai költészete:

Kisvaludy könnyedén verselt az időmértékes formákban.

Honvágy: Kazinczyasan csiszolt nyelv jellemzi, kiemelkedő alkotás

Ebben olaszországi bolyongásaira emlékezve énekli meg a szülőföld utáni vágyódását. Legjobb hazafias költeménye a Mohács, mely a tragikus végű ütközet országos következményeit mutatja be. A gyász hangjai után két érzelmesen kidolgozott jelenet következik: a mátka alakját látjuk, aki hiába várja vőlegényét a csatából és a hitvesét, kinek a gazdátlanul hazarohanó paripa adja hírül férje elestét. A pásztor és a mohácsi téren vándorló utas csendes, bánatos motívumai után felerősödik a hang: Lajos király megrendítő haláláról szól a vers és az összeomlás következményeiről. A bukás okai a „visszavonás” és „durva irigység”. A befejezés ódai hangnembe csap át: „a múlt csak példa legyen most, s égve honért bizton nézzen előre szemünk.”

Erzsébet: elégia az utolsó Árpád-házi királyleányról szól, ebben is van ellentét a pártviszályok dühös harcainak és Erzsébet lemondásának képei közt.

Alkonyi dal: Kisfaludy legszebb szerelmes verse

 

Népdalai és balladái

Népdalait a nép nyelvén írja, felhasználja a népköltészet szokásos motívumait, szólongatásait (rózsám, vidám)

Sárga levél: népdal, belső szenvedéseiről, magányáról szól.

Több dalában hazafias érzéseit énekli meg:

Rákosi szántó a török alatt

Mohácsi dal

Balladák

Eprészleány

Az álmatlan király

Budai harcjáték

 

Drámaírói működésének második szakasza:

A Hűség próbája és a Mátyás diák az álruhában igazságot szolgáltató Mátyásról szól, aki jó véghez juttatja a szerelmesek ügyét.

Az Áltudósokban Korvainé fiatal özvegy rokonát igyekszik távol tartani a szerelemtől, s ezért tudóskodásra veszi rá. A szerelmes kérők tudósnak álcázva magukat jutnak be a házba, és egyikük végre feleségül veszi a szép Fannit.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A magyar regény kezdetei

A regény – vagy korabeli elnevezés szerint "román" – a...

Close