A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Karinthy Frigyes élet, munkássága

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11254
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-20 Küldd tovább
  Letöltés

Karinthy a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja. Budapesten született 1887. június 25-én, Apja a Ganz-gyár képviselője volt. Iskoláit több helyen végezte, legjobban a Markó utcai főreál hatott rá, itt érettségizett 1905-ben. Életének első nagy csapása anyja korai halála 1893-ban. 1906-tól foglalkozott újságírással, megismerkedett Kosztolányival és Csáth Géza idegorvossal, aki bevezette Karinthyt a freudizmusba. 1907-től több lapban jelennek meg írásai, főleg humoreszkek, krokik, novellák, paródiák, és néha versek. 12: Esik a hó; Együgyű lexikon; Görbe tükör; Így írtok ti. 13-ban feleségül veszi Judik Etel színésznőt. 13: Találkozás egy fiatalemberrel; 15: Két hajó; 16: Utazás Faremidóba; Tanár úr kérem 17: Így láttátok ti; 18: Krisztus és Barabbás. 21: Gyilkosok; 23: Nevető dekameron; 24: Harun al Rasid; 29: Minden másképp van; 33: Hasműtét; 36: Nevető betegek. Első verseskötete 30-ban jelent meg (Nem mondhatom el senkinek). 36-ban agyműtétet hajtottak végre rajta, erről szól a 37-ben megjelent Utazás a koponyám körül. 1938. augusztus 29-én hirtelen rosszullét után Siófokon halt meg. Halála után, még 38-ban megjelent második verseskötete, az Üzenet a palackban.

A Cirkusz című novella egy felszíni jelentése egy vágyteljesüléses álom, de az olvasó érzi, hogy ez így nem teljesen igaz, hisz nincs jó vége. A mű egyik jelentése, hogy a művészetnek álcáznia kell magát, hogy a közönség elfogadja, míg a másik jelentése, hogy a művészet csodákra képes, de tönkre is teszi a művészt. A művészet végzetszerű: aki elkezdi, nem hagyhatja abba. A mű egy álom leírása (akit ismernie kellene, nem ismer, akit nem, azt ismeri). A cirkusz külön világ: van hullakamra (Pokol), s az igazgató az úr (Sátán). A kisfiú művészi produkciót szeretne bemutatni, de bohócot kell csinálnia magából, hogy tetsszen a közönségnek (a művésznek tönkre kell tennie magát, hogy értékeljék). A modern művészet elgépiesedett, nem a lélekből szól.

Az Így írtok ti darabjai paródiák, “irodalmi karikatúrák”. (Paródia: valamely műfaj, mű komikus hatást kiváltó utánzata). Karinthy paródiái rendkívül összetettek, a szórakoztatás mellett a kritika is céljuk. Kortársai pozitívan értékelték paródiáit: műveik népszerűsítését látták benne. Karinthy minden költőben megtalálja a parodizálható jellemvonást: Adyban a gőgöt, Babitsban a vonzalmat az alliterációk iránt, Móriczban a naturalista stílust.

A Tanár úr kérem-ben az író a valaha úgy vágyott felnőttséget kellemetlen álomként éli át, s hatodikosként ébred. Újra beleéli magát az ifjúságba, az emlékezetben megszépült diákévekbe. Az elbeszélésekből a diákélet folyamata bontakozik ki, s a részletek egymással laza kapcsolatban állnak, amelyeket a diákok szorongásai, félelmei, örömei kötnek össze. Az író egy ábrándozó, gyenge tanuló szemével láttatja a világot. Az első kiadás utolsó darabja (“Hazudok”) már kacagtató írói játék: rávilágít, hogy az irodalom is csak efféle játékos “hazudozás”, a szabad fantázia teremtő alkotása.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Móricz Zsigmond élete és pályaképe

1. Móricz Zsigmond élete és pályaképe 1879. július 2-án született...

Close