Hirdetés

Kaffka Margit: Színek és évek (1912)

19 perc olvasás

Kaffka Margit mind a mai napig legismertebb s legjobb regénye, a Színek és évek olyan írás, amely talán a legtipikusabban hordozza a XX. századi modern írásművészet alapvető vonásait.

Hirdetés

Egy életét végiggondoló, az elmúlt eseményeken eltűnődő öregasszony vallomásaiban szól az írónő gyermek- és ifjúkorának világáról, a Szatmár megyei dzsentrik széthulló, hanyatló társadalmáról.

Kaffkának sikerült a cseppben a tengert, egy asszony sorsában az egész századvég Magyarországát ábrázolnia. Eszmei mondanivalója egyértelmű, s messze túlnő a nők egyenjogúsításának korabeli aktualitásán: ennek az anakronisztikus, az ember kibontakozását gátló dzsentrivilágnak pusztulnia kell.

Az első személyes forma biztosítja a művészi egységet, a modernül összetett alaphangulat sokrétűségének pszichológiai indokoltságát. A gyermekkorra s az ifjúság ragyogó fényeire emlékező nosztalgiát keserűség, ön- és társadalomkritika, fanyar belenyugvás váltja fel, sőt nemegyszer egymásba játszanak át ezek az érzések. Kaffka Margit nem is a saját, hanem az édesanyja világát transzponálja regényébe; témáját nemcsak a Kaffka család történetének egyes mozzanataiból, hanem elsősorban a régi világ asszonyainak életstílusából kieső, újra vágyó, de azt még el nem érő vidéki dzsentriasszonyok életéből meríti.

Az írónő édesanyja nagyhírű nemesi famíliából származott, de elszegényedésük miatt már nem választhatott társadalmilag teljesen magához illő férjet: Kaffka Gyula, az egyszerű származású ügyvéd azonban – valószínűleg felesége családjának segítségével – felküzdhette még magát a megyei főügyészségig. Korai halála családját teljes létbizonytalanságba taszította: a hatéves Kaffka Margit az irgalmas nővérek szatmári zárdájában kap ingyenes helyet, s megindul azon az úton, amely elvezeti az önálló kenyérkeresethez. Ezt a sorsot szánja a Színek és évek főhősnője, Pórtelky Magda is lányainak.

Hirdetés

Az egyedül maradt, megözvegyült Pórtelky Magda élete csendességében a múlt képeit idézi maga elé. Az írónő felismerései érintkeznek a modern pszichológia tanításaival. A szereplők, így Magda is, azt teszik, amit tőlük várnak az adott helyzetekben: úgy viselkednek, úgy beszélnek, döntenek, ahogy azt hasonló társadalmi körülmények között sokan mások már előttük is tették. A XIX. század vége és a XX. század azonban már nem teszi lehetővé a kitaposott utak járását. Meglazultak azok a társadalmi és családi kapcsolatok, amelyeknek szoros keretében még lehetett így élni.

A regény cselekménye s egyben a főhősnő jellemének alakulása nem egyéb, mint küzdelem a társadalmilag lehetséges érvényesülésért a régi keretek között. Magda igyekszik kitörni az előre kijelölt szerepből, de még kötik a régi, tartalmukat vesztett formák. Pedig ezek már üres, megkövesedett csigahéjakra emlékeztetnek.

Magda kiskorában vesztette el apját, vagyonuk alig maradt, csak az anyai nagyanya, Zimán grószi hagyatékából száll még valami kevés Magda anyjára, Klárára. A korán elhalt apa ivásnak adta fejét, s két fia, Magda öccsei már akkor születtek, amikor ez a szenvedély elhatalmasodott rajta. Az írónő ebből a tényből magyarázza Sándor elmebaját és Csaba morális beszámíthatatlanságát, amely végül a teljes zülléshez vezet. Magda a testvérek közül kiválik világos gondolkodásával, benne viszont a gyermekkor élményeinek, a család által megszabott életútnak a hatása belső nyugtalansághoz, hamvába holt lázongáshoz, mást akaráshoz vezet. Elsősorban a külső körülmények azok, amelyek lehetetlenné teszik számára a modern, önálló asszonyi élet kialakítását.

A XX. század regényei nagyon gyakran a gyermekkorral magyarázzák hőseik további sorsát.

Kaffka is ezt teszi: a Magda emlékezetében nagynak tűnő Zimán-kert s a régi konyhaház, ahol a kimustrált bútorok között aludt a három gyermek, mintegy jelképesen megszabják a múlt felé tekintő, a hagyományokat őrző életstílust. Ennek továbbvitelét várja a család, az ismerősök köre Magdától is.

Hirdetés

Grószi érdeklődése’ elsősorban a Zimán nevet folytató István fiára irányul. Magda hamarosan megérzi a félretoltságot; főként bálozó lány korában kell tudomásul vennie: alig várják, hogy menjen már el a háztól. A családban ő is szerepet kap: az apa miatt hanyatlásnak indult anyagi és társadalmi helyzetet jó házassággal régi fényébe neki kell visszaállítania.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4

Címkék: magyar irodalom


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!