Hirdetés

A személyes és a közösségi emlékezet József Attila költészetében

23 perc olvasás

József Attila 1905-ben született Budapest külvárosában. Apja 1908-ban Romániába emigrált. 1910-12 között Öcsödre került nevelőszülőkhöz, ahol dolgozott, és elvégezte az elemi iskola első osztályát. 1912-16 között kijárja az elemit, emellett folyamatosan dolgozott. 1918-19-ben ismét nevelőszülőkhöz került Monorra. 1919 karácsonyán anyja, Pőcze Borbála, meghalt. József Etel és Attila gyámjává József Jolán férjét, Makai Ödönt nevezik ki. 1916-20 között Attila elvégezte a polgári első négy osztályát. 120-23 között három évet Makón internátusban tölt. 1923-ban Budapesten leérettségizik. 1924-25-ben a szegedi egyetem bölcsészkarának magyar-francia-filozófia szakos hallgatója, de csak az első félévet fejezheti be, mert a másodikban Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal eltanácsolja. 1925-26-ban egy tanévet Bécsben tölt, 1926-27-ben a Sorbonne-ra jár, 1928-29-ben pedig a budapesti egyetemen folytatja tanulmányait. 1928-ban ismerkedik meg Vágó Mártával, házasságot terveznek, de a szülők az átgondoltabb cselekvés érdekében Mártát egy évre Londonba küldik – József Attila ekkor kerül először szanatóriumba idegösszeomlással. 1930-33-ig az illegális Kommunista Párt tagja. 1930-36-ig együtt él Szántó Judittal. 1935 végétől a Szép Szó szerkesztője Ignotus-szal. 1935-36-ban Gyömrői Edit kezeli, kibe szerelmes lesz és késsel támad vőlegényére. 1937-ben Kozmutza Flóra lesz a kezelőorvosa, iránta is szerelmet érez, de ez a kapcsolat sem realizálódik. 1937-ben Balatonszárszóra utazik, s itt követ el öngyilkosságot.

Hirdetés

 

Férfi és nő kapcsolata József Attila költészetében

József Attila műveiben különös kapcsolatot találhatunk férfi és nő között. A költő életéből hiányzott a szülői háttér, egy biztos állás és a házasság. Elképzeléseit, terveit a szerelemben sem tudta megvalósítani. A költői életrajzot vizsgálva megállapítható, hogy négy fontosabb női nevet kapcsolhatunk József Attila személyéhez.

1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával, ám bizonyos okokból kapcsolatuk gyorsan megszakadt. Ebben az évben a még Márta szerelem legszebb időszakában a Ringató és a Klárisok című versek. Az utóbbi mű maga a harmónia és diszharmónia egymásba játszása: a szerelem és a halál, a szép és rút, az elégikus és az ironikus egyaránt, egy időben van jelen. Az ellentétesség és a párhuzamosság a szerkesztő elve a műnek, amely szerint két részre tagolható. Az első két szakaszban az ellentétességet feltáró állapotrajz, a második kettőben az időbeliség a lényeg. A szöveg csupán névszókból és névelőkből áll, mégis többirányú mozgásfolyamatot érzékeltet.

1930-tól Szántó Judittal él élettársi kapcsolatban 6 éven keresztül. Az irodalomtörténeti források szerint egyetlen vers szól a nőhöz, az is a szakítások után keletkezett. (Judit, 1936)

1933-ban József Attila Lillafüreden vett részt az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) kongresszusán. Itt kötött ismeretséget egy nővel, akinek a személye az

Hirdetés

 

Óda

megírását ihlete. A mű nagy szintézisversek sorába illik. A verset a beteljesülő szerelem, a harmonikus emberi kapcsolat alkotásaként szokás emlegetni. Ha figyelmesen olvassuk a művet, akkor belátjuk, hogy a szerelem beteljesülése, a kapcsolat csak a képzelet síkján válik valóságossá. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy az óda ennyire általános érvényű legyen, hogy általában az emberi szerelem legyen a tárgya.

A vers műfaját megjelöli a cím. A szerkezeti egységeknek elkülönítésében a költemény segít, mert a számozott egységek egyben szerkezeti részek is.

Az első szakasz:

két versszakból áll. A vers konkrét helyzetképpel indít, ami egy természeti leírás. A szemlélődő költőt mutatja a tájban. Ez a táj minden eleme a kedves nő alakját idézi meg. Csendes, idillikus, nyári tájat jelenít meg. Ez indítja meg a második szakasztól kezdődő elmélkedés folyamatát.

Második szakasz:

A vers a tárgyilagos indítás ellenére valóban ódai hangvételű vallomás a szerelemről, a két ember közti kapcsolat fenségességéről. Egy szenvedélyes szerelmi vallomást olvashatunk, ellentétes képek segítségével tesz érzékletessé (közel-távol, föld-éghajlat, édes mostoha).

Harmadik szakasz:

3. versszak. A szenvedélyes után, most egy bensőséges, meghitt szerelmi vallomást olvashatunk. Az összetartás és teljesség utáni vágyakozás jelenik meg a sorokban. Az első versszakban a szerző anaforikus hasonlatokkal írja le az érzéseit. Más szóval vagy szócsoporttal kezdődő sorok ismétlődése. Jelenesetben a szeretlek szó szerepel háromszor.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!