A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Tímár Mihály kettős élete Jókai Az arany ember című regényében

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
10265
Nyomtasd
Dátum: 2012-09-22 Küldd tovább
  Letöltés

Két világ vonzásában

Legnagyobb romantikus regényírónk, Jókai Mór (1825-1904), Az arany ember című művében a kibontakozó kapitalizmust bírálja, és egyfajta megoldást mutat be a boldogság megtalálására Timár Mihály cselekedetein keresztül. Csakúgy, mint a főhős, mindenki az igazi, felhőtlen boldogságra vágyik, de gyakran nehéz eléri ezt a célt és meglehet, hogy nagy áldozatokat kell hoznunk érte.

Tímár Mihály Brazovics Athanáz szolgálatában hajós, jól végzi munkáját, mondhatjuk, hogy boldogan él. Egy véletlen szerencse folytán nagy vagyonhoz jut, ugyanis egyik utasáról kiderül, hogy egy török úr és kincseket rejteget, amelyeket Timár meg is talál. A török utas (Ali Csorbadzsi) meghal, de előtte megbízza Mihályt, hogy vigye lányát Brazovics úrhoz, Komáromba, és kérje meg, hogy viselje gondját. A főhős természetesen eleget tesz a kérésnek, azonban nem szól a lánynak (Timéánk) apja kincseiről. Timár a frissen szerzett vagyon és talpraesettsége segítségével vállalkozásokba kezd. Meglehetősen jó üzletembernek bizonyul, ezért birtoka gyorsan gyarapszik. Belecsöppent tehát a gazdagabb rétegek és a kapitalizmus világába.

Tímár közvetett tevékenysége folytán Brazovics Athanáz anyagilag tönkremegy és a hír hallatára meg is hal. Ekkor érezte úgy Mihály, hogy eljött az ő ideje. Feleségül vette Tímeát, s így visszakerült hozzá apja vagyona, valamit a ház lenézett, folyamatosan bántott fogadott lányából a ház úrnője lett. Velük maradt Brazovics úr neje, Zófia asszony, és leánya, Athalie is. Most már megvolt mindene Tímárnak; rengeteg pénz, birtokok, jól menő vállalkozások, rendes feleség, munkáját értékelték, felnéztek rá. Ő azonban mégsem volt boldog. Egy valami hiányzott az életéből. A legfontosabb. A szerelem.

Timéa nem szerette Mihályt. A lány csak hálából ment hozzá Timárhoz, szeretni nem tudta. Holott Mihálynak ez volt az egyetlen vágya. Azért fogott vállalkozásokba, azért dolgozott, hogy meg tudjon adni mindent annak a nőnek, akit szeretett. Mindennel próbálkozott, de a szerelmet nem tudta megvenni, mert felsége – titkolta ugyan, de – mást szeretett. Tímár ezért egyre kevesebbet tartózkodott otthon.

Még hajós korában egy szigetre lelt a Dunán, ahol két nő élt: Teréza mama és lánya, Noémi. Ők ketten pont a kapitalizmus és a pénz miatt váltak nincstelenné, és kerültek a szigetre. Ők maguk termeltek meg mindent, amire szükségük volt. Pénz sose volt náluk, nem is tudták volna mire használni. Néha hajósok, kereskedők tértek be hozzájuk, akikkel el tudták cserélni azt, amit ők maguk nem tudtak előállítani. Békésen éltek, senki nem háborgatta őket. Egyedül egy embertől kellett tartaniuk: Krisztyán Tódortól. Ő a család egyik régi barátjának fia volt, valamint Noémi vőlegénye. Azzal tartotta rettegésben a Teréza mamát, hogy a szigetet, amely egyik országhoz sem tartozott, bejelenti valamelyik hivatalnál, és akkor a Noémiéknek el kell hagyniuk lakhelyüket. Krisztyán Tódor szerencsére csak ritkán látogatott a szigetre, így a Teráza mama és lánya zavartalanul élvezhette a természet adta kincseket és a teljes harmóniát.

Tímár ehhez a két nőhöz járt vigaszt keresni kudarcaira. A Senki-szigetén érezte, hogy szeretik, mindig nagy örömmel üdvözölték, marasztalták, ha menni akart. Biztonság, nyugalom, béke várta. Egyszerűen boldognak érezte magát távol az üzleti élet nehézségeitől, a képmutató, nagyképű vállalkozóktól és ettől az egész életformától. Néha Tímea hónapokig nem látta férjét, és nem is kérdezte merre járt. Nyugodtan vezette az üzletet, amíg az ura távol volt, és talán örült is neki, hogy nem kell kényszerűségből azzal lennie, aki iránt nem érez mást csak hálát.

Mihály így két világ vonzásába került. Az egyik oldalon Komárom, a másikon a Senki szigete állt. Komáromban volt összes vagyona, birtoka, ott várta engedelmes felesége, akiért felelősséggel tartozott. Abban a világban megbecsülték, sikeres üzletemberként tisztelték. Viszont a legfontosabb hiányzott, az igaz szeretet. A Senki-szigetén nem volt se gazdagság, sem üzleti megbecsülés, volt viszont béke, nyugalom, és szeretet. Tímár Teréza mamáéknál igazán boldognak érezhette magát, hiszen Noémitől nem csak szeretetet, hanem szerelmet is kapott. És ez volt az, amire igazán vágyott, és amire minden ember vágyik.

Több évig e két helyszín között ingázott. A tavaszt és a nyarat többnyire a Senki szigetén, a telet meg inkább Komáromban töltötte. Tudta, hogy nem tisztességes, amit tesz, hiszen mindkét helyszínen hazudott, vagy legalábbis elhallgatta az igazságot, és megcsalta feleségét. Tímea sem tudott Noémiről, és Noémi sem tudott Tímeáról. Mihályt szíve a szigetre, esze viszont Komáromba húzta.

Nem tudott választani a két hely között, egyik Balatoni utazása alkalmával már az öngyilkosságon gondolkozott. Ekkor azonban, egy mesébe illő fordulat történt; Krisztyán Tódor jelent meg Mihály előtt, és pénzt követelt. Miután megkapta, amit akart, Tímár ruháiban elindult, de egy rianásba esett és meghalt. Később, amikor testét kihalászták, az arcot már nem lehetett felismerni, csak az öltözetéből gondolták, hogy Tímár Mihály halt meg. Ez hozta a megoldást a főszereplő számára.

A Balatonnál történtek után Timár a Senki-szigetére ment, és soha többé nem tért vissza feleségéhez, aki azt hitte róla, hogy meghalt. Ezután, nemcsak Tímár, hanem Tímea is boldogan élhetett, mert mindenféle szégyen nélkül azzal lehetett, akit igazán szeretett. Ez a boldogság azonban csak kevés ideig tartott, mert Athalie felébresztette benne a gyanút, hogy a férje még mindig él, és ez a gondolat nem engedte, hogy felhőtlenül boldog legyen.

Komárom és a Senki-szigetének életformája szemben áll egymással. Jókai ezt a fajta városi életmódot rossznak, örömtelennek mutatja be, az egyetlen kiutat pedig a teljes harmónia megtalálása jelenti, ami viszont nem adatik meg mindenkinek. Nincs mindenki számára egy Senki-szigete. A műnek, amellett, hogy a kapitalizmus kritikája, fontos üzenete van, amit legegyszerűbben egy szólással fogalmazhatunk meg; a pénz nem boldogít. Ezt Tímár Mihály esete nagyon jól példázza.

Azt hiszem, Mihály jól döntött, ha döntött egyáltalán, mert tudjuk, hogy szinte Krisztyán Tódor halála hozta a megoldást. Úgy gondolom, hogy az őszinteség hamarabb elérte volna a célját, de Jókai idejében a válás még nem volt olyan mindennapos dolog, és akkoriban még egészen más volt az emberek gondolkodásmódja, mindenkinek megvolt a maga szerepe, amiből nehéz volt kitörni. A mai világban úgy tűnik, hogy könnyebb megtalálni azt, amire vágyunk, hiszen sokkal nyugodtabban vállalhatjuk érzelmeinket és sokkal rugalmasabb az emberek szemléletmódja.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A Rómeó és Júlia illetve az Ármány és szerelem összehasonlító elemzése

A Rómeó és Júlia, illetve az Ármány és szerelem között...

Close