Hirdetés

Jókai Mór – Az aranyember

15 perc olvasás
Jókai Mór – Az aranyember

Jókai Mór élete, pályaképe (Sárga rózsa)

1825. február 18-án született Komáromban, Jókay József ügyvéd harmadik gyermekeként. Nemesi származású. Pozsonyban, Komáromban, Pápán, Kecskeméten tanul. Erre az időszakra tehető a reformkor kezdete, a nemesi kiváltságok léteznek, Jókai azonban nem a földből akar megélni, értelmiségi pályára lép (Polgárosodás szelleme: nemesi társadalom értelmiségi pályára kötelez). Édesapja 1837-ben meghal. Pápán megismerkedik Petőfivel. Még Kecskeméten tanul, amikor Zsidó fiú című drámájával az Akadémia pályázatán dicséretet nyer. 1846-ban első regénye: Hétköznapok: már itt is fölismerhetőek művészetének jellegzetességei, képzeletének gazdagsága, fordulatos meseszövése, lebilincselő stílusa és humora. Ekkor már végzett ügyvéd, de a siker hatására az Életképek című laphoz szegődik. Tagja a Tízek Társaságának, átveszi az Életképek szerkesztését. A márciusi napokban az ifjúság egyik vezére. Elveszi Laborfalvy Rózát, politikai küldetésben jár a bécsi fölékelőknél. Buda eleste után Debrecenbe megy a kormánnyal. Arad után bujdosni kényszerül a Bükkben, Tardonán rejtőzködik 5 hónapig.

Hirdetés

Ebből az élményből születik meg 1850-ben az Egy bujdosó naplója című könyve. Akkor találta meg igazi hivatását, amikor mások elhallgattak. Hitet, vigasztalást vártak tőle az olvasók. Álnéven Forradalmi csataképek című novelláskötet: a szabadságharc dicsőséges eseményeit idézi fel. A nemzeti összefogás írójaként kerüli a belső vitákról, meghasonlásról szóló témákat. Történelmi regényeivel (Erdély aranykora, Török világ Magyarországon) a XVII. századi Erdély életét, a pusztítás borzalmait kívánta bemutatni, a magyarság hősiességének bemutatásával a nemzeti öntudatot kívánta felébreszteni. A reformkor eszményeit, a nemzeti felemelkedésért vívott küzdelmet, a nemzetegyesítés, az érdekegyesítés célját mutatja be az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című dilógiájában. Ez egy családregény, a társadalom körképét sűrítve mutatja be. Az egymásra következő nemzedékek egymástól eltérő magatartása igen jellemző a történelem fordulópontjain. Kárpáthy János, a nábob, még a maradiság ironikusan bemutatott képviselője, fia, Zoltán, már a legnemesebb liberális és hazafias eszmék hordozója.

1861-ben az országgyűlésen a határozati párt képviselője. 1863-ban átveszi A Hon szerkesztését; sajtóvétségért egy év börtön (egy hónap után szabadul).

Az új földesúrban a nemesi passzív ellenállás köré fon dicsfényt. A nemzeti bizakodást igyekszik serkenteni, amikor azt példázza, hogy volt ellenségeink közül a jószándékúak belátják tévedésüket, az önkényuralom hivatalnokai pedig vereséget szenvednek a becsület és a nemzeti érzés arcvonalai előtt.

1865-ben beválasztják a képviselőházba, melynek 31 éven át tagja marad (65-75 függetlenségi, 75-96 szabadelvű).

Hirdetés

Az 1869-ben megjelent A kőszívű ember fiai a szabadságharc erős eszményítéssel megrajzolt hőseposza: a magyar nemzet sorsa azon múlott, hogy voltak árulók, akik megbontották a nemzet egységét. A nemzet ügyét tiszta személyek képviselik – negatívok velük szemben. A bukás okát isteni beavatkozásnak ábrázolja. A megírásban szerepet játszi: Tolsztoj: Háború és Béke (csatajelenet leírása, romantikai koncepció). És mégis mozog a föld! a reformkort előkészítő művészi és tudományos törekvések heroikus küzdelmeinek állít emléket. A Rab Ráby a felvilágosodás és a konzervativizmus harcait eleveníti fel. Ez Jókai  legjellegzetesebb témája: a polgárosodás kezdete, bemutatása. A Fekete gyémántok a nemzeti polgárosodás, a hazai kapitalizálódás átfogó ábrázolása. Romantikus vágyait fogalmazta meg: a főhős (köznemes) a modern társadalmi körülmények között nem süllyed dzsentrivé, hanem vállalkozóvá válik. Jókai abban reménykedik, hogy a nemzeti, a magyar kisüzem diadalt arathat a külföldi tőkére épülő nagyüzem felett. Az arany ember az illúziókkal való leszámolás, a kiábrándulás regénye. Felismerés, hogy tisztességes munkával nem lehet meggazdagodni. A főhős kettős életébe, két asszony közötti vergődésébe saját érzelmi valóságát sűríti Jókai. Kiuttalanságát pedig az jelzi, hogy Tímárt kora társadalmából egy utópisztikus világba menekíti.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!