Balzac: Goriot apó – Francia realista regény

Honoré de Balzac

A XIX. századi francia realista regény másik nagy megteremtője. Regényeiből megismerhetjük a XIX. század első felének francia társadalmát. Balzac Tours-ban született. Ősei még parasztok voltak Dél-Franciaországban, de apja már hadseregélelmező tisztviselőként gazdagodott meg. A nemesi származásra utaló „de” szócskát nevük elé apja illesztette önkényesen. 26 évesen merész üzleti vállalkozásokba kezdett: nyomdát vásárolt, könyveket adott ki, de csődbe jutott, s szinte egész életére eladósodott. Álnéven élt, folytonosan bujkálnia kellett hitelezői elől. Most tanulta meg, hogy a kapitalista társadalom legfőbb mozgató ereje a pénz. Visszatért újra az irodalomhoz, hogy regényeinek jövedelméből rendezhesse adósságait. Ez a cél azonban csak látszólagos: tulajdonképpen az életről kialakult új világképénék művészi kifejezésére törekedett. S ezek az új regények meg is hozták számára az irodalmi elismerést és az anyagi sikert. Rengeteget – és kissé felületesen – dolgozott, évente 5-6 regényt irt, „az irodalom gályarabja” lett.

Emberi színjáték

Balzac 1830-tól kezdve alkotta nagy regényeit. Ekkor érett meg benne az a törekvés, hogy ugyanolyan tudományos igénnyel fogja vizsgálni és tanulmányozni a társadalmat, mint kora tudósai a természet törvényeit. Az igazságot kutatta, mániákusan ragaszkodott a külső, belső valószerűséghez. Szerette volna a regény eszközeivel ábrázolni az élet totalitását, teljességét, a maga szinte áttekinthetetlen társadalmi, szellemi és lelki bonyolultságában. A Goriot apó (1834) írása közben született meg benne az a gondolat, hogy műveit az alakok visszatérésével, ismétlődésével hatalmas, egymással összefüggő regényciklussá rendezi. Ennek érdekében néhány korábbi alkotásában meg is változtatta egy-két hősének nevét. 1841-ben választotta regényciklusának az Emberi színjáték gyűjtőcímet – ezzel is hangsúlyozva a hasonlóságot és az ellentétet Dante trilógiájával. Több mint 90 kisebb-nagyobb műből áll roppant vállalkozása. 1842-ben jelentek meg első ízben összegyűjtve és csoportosítva az Emberi színjáték addig elkészült darabjai, s Balzac még további 50 regény megírását tervezte. Rengeteg szereplővel dolgozott. Az Emberi színjáték központi hősei 75 regényben térnek vissza, más-más időben, sokféle környezetben és különböző helyzetekben.

Goriot apó

A Goriot apó (1834) az Emberi színjáték egyik legjobban sikerült darabja. Mint Balzac minden regénye, ez is önmagában zárt, kerek egészet alkot. Figyeljétek meg az író sajátos regényalkotási módszerét a Goriot apó tanulmányozása és újraolvasása során!

A részletek gazdagsága

Balzac realista igényű regényeinek egyik legfőbb jellemzője a pontosan megfigyelt és aprólékosan megrajzolt részletek gazdagsága. A mai olvasót talán kissé fárasztja a leírások bősége, ezek a leírások azonban sohasem öncélúak, hanem a jellemábrázolás tartozékai. Az író lényegesnek tartja a környezet és az ember közötti összefüggést, s a környezetleírással közelebb akart kerülni magához az emberhez. A cselekményt az író mindig előkészíti a környék, a színhely és a figurák részletes bemutatásával. A regénybeli történet (1819-ben kezdődik) egyik színhelye a Vauquer-ház. „Polgári penzió mindkét nem és egyebek számára.” A ház Párizs egyik elhagyatott kerületében áll:

„ahol állandóan hullófélben van a vakolat, és patakokban folyik a szennyvíz; valódi szenvedések és talmi örömök töltik be” a környéket. Aki erre jár, kedvét veszti itt. (…) Egy kocsi robogása errefelé esemény, a házak mogorvák, a falak börtönre emlékeztetnek.”

Komor, rideg hangulat uralkodik a leírásban, s ez a nyomasztó légkör előrevetíti az itt élők sivár, eseménytelen, üres életét, az öreg Goriot titkolt balsorsának történetét. A „polgári penzió” épületének tüzetes leírása következik a regényben. Először kívülről mutatja be az író, majd a földszinten levő szalonra és az ebédlőre terelődik kutató, mindent észrevevő figyelme. Gyűjtsétek össze a „prózai nyomorra”, a „fukar, sűrített, elnyűtt nyomorúságra” vonatkozó megállapításokat! – Mi az a „penzióillat” ? – Keressétek ki azt a mondatot, mely 9 melléknév halmozásával (ezek állítmányok !) fejezi ki az ebédlő bútorzatának siralmas állapotát! – Mit lehet megtudni az ebédlő tisztaságáról?