Hirdetés

Gottfried Benn (1886-1956)

25 perc olvasás
Gottfried Benn (1886-1956)

A poroszországi Mansfeldben született, protestáns lelkészcsaládban. A gimnázium elvégzése után – apja kívánságára – teológiát és filológiát tanul, majd átiratkozik a berlini orvosi fakultásra, és katonaorvos lesz. 1917-1935-ig bőr- és nemibeteg szakorvosi gyakorlatot folytat Berlinben.

Hirdetés

1933-ban a nemzeti szocializmus egy „új etikai realitás” megvalósítását ígérte, és Benn azt hitte, hogy a mozgalom megteremti a német nép megújulásának lehetőségét. Néhány hónapra volt szüksége, hogy felismerje tévedését, és 1934-től már csak megvetéssel tud szólni erről a „rablóbandáról”. 1935-ben az SS és a titkosszolgálat üldözése elől a hadsereghez menekül, katonaorvos lesz Hannoverben, majd 1937-től Berlinben. Sok durva támadás éri, költészetét az „elfajzott művészet” kategóriájába sorolják, kizárják az írói kamarából, eltiltják attól is, hogy bármit publikáljon. Egy évtizednyi hallgatás után többek – hazaiak és külföldiek – sürgetésére 1948-ban lép ismét a nyilvánosság elé.

Ezután hamarosan az irodalmi élet központjába kerül, és 1953-ig orvosi praxisát is folytatja. Utolsó éveiben egyedül irodalmi munkásságának él Nyugat-Berlinben.

Az európai líra történetében Pound, Valéry és Benn nemzedéke volt az első, amelyik már az avantgárd mozgalmak idején szembesült a polgári individualitásról vallott nézetek avultságával. Az ő költészetükben vált korszakos tapasztalattá Rilke jóslata: végeszakad az európai személyiségfelfogást megalapozó fausti emberideál egyeduralmának, az ember nem metafizikai ellenpontja, nem legyőzője vagy megszelídítője a természeti világnak, hanem véges létező, aki lemondva évszázados önámító utópiáiról, úgy érti meg és veszi tudomásul önmagát, ahogy valójában áll a világban: lehetséges vesztesként, a léttel szemben alulmaradó higgadt, okos méltóságával. „Ki beszél győzelemről? Kibírni, ez minden” – ahogy az már Rilke Rekviemjében olvasható. „Az én nemzedékem soha nem fogja elfeledni ezeket a szavakat” – fűzte hozzá évtizedek múlva Benn.

A továbbiakban Benn költészetének alakulását egy-egy, a pálya különböző szakaszaiban keletkezett vers központba állításával mutatjuk be. Néhány költemény szöveggyűjteményünkben két fordításban is olvasható. Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes kitűnő fordításai a magyar versnyelvi hagyományoknak megfelelően valamivel lágyabban szólnak, harmonikusabb hangzásúak az eredetinél. Kurdi Imre – azonkívül hogy ő is aláveti magát a végletes pontossággal kidolgozott benni versmondat, szóválasztás, tónus és hangnem törvényeinek – a gondolat közvetítésében nemegyszer meg is haladja fordító-elődeit.

Hirdetés

A költői pálya indulása

Benn költői pályája a 10-es években az expresszionista mozgalom törekvései jegyében indul. Első verseskötete, a Hullaház és más költemények (1912) provokálóan hűvös tárgyilagossággal tárja elénk a kórházakban, hullaházakban tapasztalt visszataszító jelenségeket: az emberi testek bomlását, oszlását, rothadását (Férj és feleség áthalad a rákosok barakkján).

Benn sok expresszionista kortársának emberiség-pátosza itt visszájára fordul: nincsen szó világmegváltásról, testvériességről, emberszeretetről, részvétről. A költő megtagadja magától a patetikus arckifejezést, a kétségbeesés felkiáltásait, az elégikus támaszkeresést, ezeket mint lelkendező üresjáratokat, érzelmi-hangulati közhelyeket elutasítja. Egyszerűen és illúziótlanul megállapítja: ez a helyzet, nincs kiút. Az egész világ egy hullaház, melyben az ember mint egy esendő és kiszolgáltatott pária él. A költő megrendülten veszi tudomásul a természet szörnyű érzéketlenségét és közönyét.

Nihilizmus ez nietzschei értelemben: hiányzik a felelet a mi az élet? mi az ember? minek? mi célból? kérdésekre. Márpedig ezeket a kérdéseket Benn mindig újra és újra felteszi az utolsó versekig, és kielégítő, hiteles választ nem talál. Ez a nihilizmus Benn számára az alkotás előfeltétele: „a nihilizmus mint belső valóság arra szolgál a művésznek, hogy létében a forma törvényével teremtsen rendet”. A belőle való kijutás eszköze a mű megformálása. Mint ahogy a kötet verseiben is a lét értelmetlenségével szembeszegezi az erős nyelvi feszítettség precíz struktúráját.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!