A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


George Orwell: Állatfarm

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
3760
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-11 Küldd tovább
  Letöltés

Eric Blair, aki később Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó státusza: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint elég volt ahhoz, hogy a tisztviselő megtapasztalja és megelégelje azt, amit a későbbiekben brit imperializmusnak nevezett. A húszas évek végén felváltva élt Párizsban és Londonban, ebből az élményből keletkezett első könyve, a Down and Out in Paris and London (Párizs és London nincstelenje). A harmincas években megtelepedett Londonban, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Ezekben az években öt regényt adott ki:

- Burmese Days (1934)

- A Clergyman’s daugher (Egy lelkész lánya) (1935)

- Keep the Aspidistra Flying (Éljen a nyárspolgári élet!) (1936)

- The road to the Wigan Pier (Út a wigani mólóhoz) (1937)

- Coming Up for Air (Felbukni levegőért) (1939).

1932-ben vette fel a George Orwell írói nevet. Korai publicisztikájában  elkötelezett baloldali volt. Orwell semmilyen adott, szervezett hatalmi alakzat és irányzat tagja nem kívánt lenni. 1936-ban tört ki a spanyol polgárháború. Ősszel Orwell odautazott, és Barcelonában tartózkodott. Csatlakozott a POUM-hoz (Partido Obrero de Unificacion Marxista). fegyverrel a kezében harcolt Franco tábornok katonái ellen. 1937 májusában megsebesült. 1938-ban megírja és közreadja a Homage to Catalonia-t (Hódolat Katalóniának), a remény és a kiábrándulás kettős könyvét.

A II. világháború kitörése után jelentkezett a hadseregbe, de kérelmét egészségügyi állapotára hivatkozva elutasítják. Így a Honi gárdában teljesített szolgálatot, és a BBC indiai adásában olvas fel antifasiszta szövegeket.

Élete utolsó éveit a Jura szigeten töltötte. Halálát az előrehaladott tüdőbaja okozta 1950-ben.

 

Állatfarm

1945-ben Jelent meg az Animal Farm (Állatfarm). A mű megjelenéséig Orwell csak közepes írónak számított Angliában. Az Állatfarm kéziratát 1914-ben tizennyolc angol könyvkiadó utasította vissza. Túlnyomó többségükben ideológiai okok miatt: a regényt akkor a sztálini Szovjetunióról írt közvetlen szatíraként olvasták, és a sztálini Szovjetunió akkor Nagy-Britannia szövetségese volt a náci Németország elleni harcban.

A győztes háború, a fasizmus bukása után jelenik mag az Állatfarm. Országos siker lett. Újabb és újabb kiadások követték, lefordították japán, kínai, arab és litván nyelvre is. Világsiker lett.

Az Állatfarm szatirikus politikai regény. A műben fellelhető a szatirikus, groteszk és abszurd látásmód. Kétségtelen, a mű a sztálini Szovjetunió karikaturisztikus ábrázolása. Igazán nem nehéz az elűzött Hógolyó elvtárs helyébe Trockijt, a diadalmas Napóleon elvtárs helyébe Sztálint képzelni. A mű eseményei nyomán a harmincas évek Szovjetuniójának megfelelő történéseit idézi fel. A regény végén az állatok kiegyezése az emberekkel az 1939-es szovjet-német megnemtámadási egyezményt szatirizálja. Az ábrázolása érzékletes és sokértelmű, de a műfaja nem több, mint allegória. Az Állatfarm ellenállhatatlanul ötletes, szellemes, mulatságos. A regény tele van keserűen ironikus, egyben nevetésre késztető aforizmákkal és maximákkal.

Története:

Valahol Angliában, valamikor a jelenidőben egy tanyai gazdaság háziállatai fellázadnak gazdájuk, a tanyatulajdonos ellen és elűzik. Önmaguk veszik birtokukba a tanyát, és megkísérlik az önálló gazdálkodást, szükségképp az embertől eltanult módszerekkel, de szabad állathoz egyedül méltó, egyenlőségen alapuló, állatközi viszonyok között. Lovak, tehenek, kutyák, szárnyasok vezetését a legértelmesebb állatok, a disznók vállalják élükön Napóleonnal. Múlik az idő, és a gazdaság egyre több gonddal küszködik, egyre inkább kénytelen a környező emberi világ segítségét igénybe venni. A disznók fokról fokra mérséklik az állati szabadságjogokat, s a korábban megvetett, megtagadott emberi tulajdonságokat veszik fel. A regény végén a disznók kiegyeznek az emberekkel, az Első Disznó, a Fődisznó szövetséget köt a hajdan elkergetett gazda utódaival, és az állatfarm visszaalakul emberfarmmá.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Madách Imre: Az ember tragédiája

1., Irodalomtörténeti helye: önmagában áll a korban, a romantika és...

Close