A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Franz Kafka – Az átváltozás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
19150
Nyomtasd
Dátum: 2011-12-11 Küldd tovább
  Letöltés

Rövid életrajz

Franz Kafka 1883-ban született Prágában egy német származású zsidó kereskedőcsaládban. 1901-ben érettségizik. Sokat utazott, megjárta Olaszországot, Svájcot, Franciaországot, Németországot és Magyarországot is. Egész életére a magányosság, a kiszolgáltatottság volt a jellemző. Kafka Nem volt hivatásos író. Barátját, Max Brodot megkérte, hogy halála után égesse el a műveit, de az ezt nem tette meg. 1917-ben súlyos tüdőbajt kap, emiatt 1924-ben a Bécs mellett található Kierling szanatóriumában meghal.

Franz Kafka szinte mindenhol kivétel volt: német a csehek között, művész a polgárok között, író a hivatalnokok között, zsidó a keresztények között és beteg az egészségesek között.

 

Munkásság

Három regénytöredékkel indult. A per című egy olyan emberről szól, akinek még a teljes neve sem derül ki a műből, aki egy reggel arra ébred, hogy elítélték, de nem tudja, mi miatt. A kastély főhőse egy földmérő, akit szintén elítélnek ismeretlen okokból. Az Amerika című regénytöredékben pedig a főhőst amerikai rokona kitagadja az örökségből – hogy miért, az rejtély marad. Ismertebb Kafka mű még Az ítélet, amelyben apja áll a középpontban, és A fegyencgyarmaton.

Műveire általában jellemző, hogy befejezetlenek; rengeteg az interpretációs (értelmezési) lehetőség. Egy hétköznapi ember élete hirtelen és végérvényesen megváltozik, ennek okát lehet, hogy sohasem tudja meg a főhős. A hősök megsemmisítése támadásszerű. A művek szürrealizmust, fekete humort is tartalmaznak, például A per c. regénytöredékben a tárgyalás a padláson van.

 

Az átváltozás

Az átváltozás 1912-ben jelent meg. Műfaja novella a drámaisága miatt, a képlete regényszerű. Minden eseményt a hős nézőpontjából látunk. Egy abszurd fordulattal indul, de ezt az abszurdumot tárgyilagosan írja le (a főhős, Gregor Samsa egy nap arra ébred, hogy féreggé változott, de először csak amiatt aggódik, hogy elkésik a munkából). Groteszk a látásmód, a szerkezet parabolikus.

Már írtak Kafka átváltozásához hasonló műveket. Ovidius ókori író írt egy Metamorphoses (Átalakulás) című elbeszélést. A népköltészetben is kedvelt téma volt az átváltozás. Weöres Sándor Psyché című műve is hasonló. Sőt, maga Kafka is írt ugyanilyen témájú regénytöredékeket. A kereszteződésben egy furcsa lényről van szó, ami félig macska, félig bárány, A Lakodalmi készülődés falun főhőse pedig azon tűnődik, mi lenne, ha csak a teste menne el az esküvőre, ő meg otthon maradna, később pedig cserebogárrá változik.

Az állatok az ember előtti világot képviselik, ennek azonban Kafka korában már nincs szerepe. Az ember igazi mivoltát a féreglét jelképezi. Ez magyarázza azt, hogy miért szerette ennyire Kafka a férgeket, bogarakat.

Az átváltozás némileg önéletrajzszerű. A főhősnek is, Kafkának is lánytestvérei voltak. A nevük öt betűből áll, és egy kicsit hasonlít is, hasonlóan cseng (Kafka – Samsa). Az író is és a főhős is az egyedüli kereső volt a családban.

A perhez hasonlóan a főhős felébred, és más állapotban találja magát. Itt Gregor Samsa féreggé válik. Ez egy groteszk, radikális fordulat. Váratlan, és egyben végzetszerű, megpecsételi a főhős sorsát. Kafka az átváltozást valós tényként akarja feltüntetni. Gregorban, a főhősben magában is ott van a groteszkség (például mert féregként is dolgozni akar). A rovarrá változás metaforikus, nem emberhez méltóan élt, féregként lett csak teljesebb ember, de így a család nem akarja elfogadni.

A mű összesen három részre osztható. Az első részben következik be a váratlan, abszurd fordulat, a féreggé változás, és ennek hatása a családra, a környezetre. A második részben a család megpróbálja elfogadni Gregor féreglétét. A harmadik részben a család lemond Gregorról, és a „tragédia” is csak felszabadultsághoz vezet.

Az átváltozott Gregor látja, mi történt vele, de csak annyit fog fel, hogy mindjárt elkésik a munkából. Betegnek, gyengének érzi magát, ezért nem mozdul a szobájából. Főnöke is meglátogatja, de nem jön ki. Végül a húgának sikerül először bejutnia. A családját is csak annyiban érdekli, hogy a család kenyérkeresője nem tud dolgozni, és nekik kell pénzt keresni (az anyja először elájul, mikor meglátja). A bútorokat kihordják a szobából, hogy Gregor könnyebben mozoghasson. Három úriember érkezik a házba, akik kivesznek egy szobát (így a család újabb kereseti lehetőséghez jut). Gregort az apja ezután nem engedi ki a szobából, nehogy elijessze a vendégeket. Egyszer azonban mégis kijön, amikor húga hegedül. Azelőtt sosem érdekelte a zene, ez is bizonyítja, hogy féregként emberibb, mint bármikor. Megrökönyödve látja, hogy az urakat nem érdekli sőt, idegesíti a zene. Szerencsétlenségére apja meglátja, és egy almát dob a hátába, ami beleragad, és elkezd rohadni. Egy este Gregor meghallja, amint családja arról beszél, hogy jobb lenne nekik nélküle, még a húga is a halálát kívánja. Ezt nem tudja elviselni, és a szobájába vonulva nem eszik többé, és éhen hal (bár lehet, hogy az alma okozta súlyos sebbe halt bele). A takarítónő találja meg a holttestet, és egész egyszerűen kidobja. A család felszabadultan cseveg, elmennek sétálni, talán még boldogok is, annak ellenére, hogy fiuk halott.

Ezzel az átváltozással Gregor bűnhődik, és ítélkezik maga fölött. Gregor Samsa nem tragikus hős, inkább egyszerre nevetséges és hátborzongató.

A művet többféleképpen lehet értelmezni. Alapvetően egy apa-fiú konfliktusra épül, mint az 1916-os Ítélet. Lázadásnak is vehetjük, amely a sors ellen irányul. Gregor Samsa átváltozása végeredményben teljes elidegenedés a világtól.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Flaubert – Realizmus és naturalizmus

Gustave Flaubert (1821-1880), a XIX. század második felének legnagyobb francia...

Close