A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Francois Villon

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11860
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-28 Küldd tovább
  Letöltés

Francia költő.

A 100 éves háború utolsó szakaszában élt, amikor szegénység nyomor, járványok, garázdálkodások voltak a jellemzőek.

A párizsi Sorbonne Egyetemen tanult.

1456-ban menekülni kényszerül, mert önvédelemből megölt egy férfi papot. Rablóbandához csapódik, bordélyházakban él.

Gyakran gazdag főúri kastélyok meghívott ünnepi költője. Többször halálra ítélik, de kegyelmet kap. Később elhagyja Párizst, további életútjáról nem tudunk.

 

Költészete:

A modern szubjektív líra atyja, művészete egyéni, nincs utánzója, követője. Befelé fordulás és kitárulkozás egyaránt jellemzi.

Művei kéziratban, majd nyomtatásban terjedtek.

Egyénisége ellentmondásos: cinikus, semmilyen törvényt, értéket nem tisztel, ugyanakkor mélyen vallásos.

Pesszimista: „Az élet hiábavalóság, ostoba tánc.” – De mégsem várja a halált, nem akar meghalni, szereti az életet.

Nem érzi magára nézve kötelezőnek a társadalmi szabályokat, a feudális kötöttségeket, az egyház erkölcsi elveit.

Költészete is elvet minden elvet.

Fő művei: Kis Testamentum – Nagy Testamentum

Villon bűnösnek érzi magát, és hisz a megváltásban. Mivel tisztában van azzal, hogy el kell hagynia ezt a világot, végrendeletet készít. /Testamentum = végrendelet/

Nehéz a lelkiismerete és iróniával szemlélteti önmagát. Nem képmutató, nem akarja jobb színben feltüntetni magát.

„Álszentek voltunk mindahányan

s az évek szálltak, mint a percek,

véred kiontott harmatával

irgalmazz nékünk, Jézus Herceg! ”

 

Kis Testamentum:

1456-ban íródott. Rögtönzésnek, diáktréfának szánt mű, inkább játék, mint igazi költészet. Nem létező javait szétossza barátai és ellenségei között. Szövege: monoton, a felsorolás jellemzi.

 

Nagy Testamentum:

1461-ben íródott. Lírai önéletrajz, elmélkedés.

A középkori ember életérzése jelenik meg benne, sok filozófiai gondolattal.

Elmondja véleményét önmagáról és a világról. Keresi a választ arra, hogy ki is ő valójában és hol van a helye a világban.

A mű 173 oktávából áll. Ezek közé ékelődik 15 ballada és néhány más jellegű költemény.

(1 panasz, 3 rondó, 1 tanítás, 1 dal és 1 felírat)

Oktáva: 8 szótagos, 8 sorból álló vsz. Rímképlete: a b a b b c b c

Rondó: refrénes versforma, ált. 12-15 soros.

Műveiben gyakran ironikus, belső lelki válság, és a haláltól való félelem fejeződik ki. Az ironikus művek mellett találunk néhány komoly tárgyú ünnepélyes, patetikus hangvételű alkotást is. (Pl. ballada, melyet édesanyja kéréséra készített a költő, hogy imádkozhassák mi asszonyunkhoz – önvallomás, számvetés az élettel.)

Művei többnyire keserű vallomások, amelyik a szegénységről, szerelemről, társadalmi igazságszolgáltatásokról, az elpazarolt ifjúságról és a mulandóságról szolnak.

Pl. Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, A szép Fegyverkovácsné balladája a szépasszonyokhoz.

Villon kedvelt műfaja a Franciaországból származó ballada, provanszál táncdalforma.

/Itt nem műfaj, hanem versforma. Szigorú formai szabályok jellemzik. 3-8 vagy 10 soros vsz.után egy ajánlással zárul, ami 4-6 soros lehet./

Fejedelemnek, nagyúrnak olvasónak ajánlja => A  vers összegzése van benne.

Villon- fordítók: Szabó Lőrinc, József Attila, Faludi György (- átköltés)

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Balassi Bálint – vitézi lírája

1554-ben, Zólyom várában született, apja: Balassi János, arisztokrata földesúr, báró,...

Close