A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Flaubert – Realizmus és naturalizmus

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2565
Nyomtasd
Dátum: 2011-12-11 Küldd tovább
  Letöltés

Gustave Flaubert (1821-1880), a XIX. század második felének legnagyobb francia realista regényírója. Ő ugyanis lassan, legendás kínok között írta, éveken át csiszolta tökéletessé műveit, alapos megfigyelés, szinte tudományos igényű anyaggyűjtés után. A művészeten kívül nem hitt semmiben, a művészetben kereste bajának, a unalomnak, az undornak, a csömörnek az enyhítését.

- Franciaországban a “második császárság” (Bonaparte Lajos, a polgári köztársaság elnöke III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát 1853-ban) megszilárdította a meggazdagodott burzsoázia uralmát.

A nagypolgárság nyíltan hátat fordított a forradalom eszméinek, a kultúrával sem törődött, csupán élvezni akarta vagyonát. Flaubert undorodva fordult el korától, megvetette és lenézte azt a társadalmat, amelyben élt, s amelyet ábrázolt. Nem megváltoztatni, hanem leírni akarta a világot s benne az embert. Híres regényét, a Bovarynét (1857) úgy fogadták, mint a művészi realizmus legtökéletesebb alkotását, mint forradalmat az irodalom történetében. Az új művészi törekvések két lényeges követelményét látták megvalósulni benne: a személytelenséget és a szenvtelenséget. Flaubert kívülről s hidegen nézi hőseit, megtagad minden vélemény és érzelem nyilvánítást. Nem hirdet ilyen vagy olyan elveket; szerinte a könyv ne legyen szószék, hanem művészi tett. A Bovaryné egy házasságtörés tragikus története. Hőse, Emma Bovary, egy falusi felcser felesége.

Megundorodva sorsa és környezete korlátolt középszerűségétől, megszédülve romantikus olvasmányaitól, olthatatlan vágyat hordoz magában valami más: egy színesebb, érdekesebb, tartalmasabb élet után. Így lesz a történet végén nemcsak a romantikus hősnők naiv utánzója, hanem szánalmas áldozata is.

- Flaubert regénye épp olyan szatírája a kimúló romantikának, mint annak idején Cervantes Don Quijotéja a lovagregények divatjának. Kiemelkedő alkotása még az Érzelmek iskolája (1869). Az utókor egyre inkább ezt a regényt tartja Flaubert fő művének.

A legvigasztalanabb, a legreménytelenebb alkotása ez a XIX. századi realizmusnak. Az író saját kiábrándultságát s egy jobbra hivatott nemzedék életének sivár ürességét szólaltatta meg ebben az alkotásában.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Magyarország természetföldrajza (domborzat, éghajlat, vízrajz)

Magyarország földrajzi helyzete Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a...

Close