Hirdetés

Férfi és nő viszonya Madách Imre Az ember tragédiája című művében

6 perc olvasás
Férfi és nő viszonya Madách Imre Az ember tragédiája című művében

Madách Imre (1823-1864) legmaradandóbb alkotása Az ember tragédiája című drámai költemény. A mű máig nem veszítette el aktualitását, hiszen az író olyan lényeges kérdéseket boncolgat benne, amelyek bármelyik kor emberét foglalkoztathatják, mint például: van-e értelme az életnek és mi teszi az embert boldoggá. Fontos eleme a műnek a férfi és női nem kapcsolatának bemutatása, Ádám és Éva viszonyán keresztül.

Hirdetés

Ádám a főszereplője az összes színnek és mindegyikben pozitív személyiségként jelenik meg, mert mindegyik helyszínen felismeri az emberiség hibáit. Jelleme jól megformált, míg Éva inkább csak mellékszereplő, hol pozitív, hol negatív tulajdonságokkal.

Madách életében két nő játszott fontosabb szerepet. Az egyik édesanyja volt, Majthényi Anna, aki igyekezett mindenből a lehető legjobbat nyújtani gyermekeinek. A másik az író felsége, Fráter Erzsébet, egy örökké nyugtalan, szórakozásra vágyó egyéniség volt, aki meglehetősen csapodár életet élt. Ez a két nő határozta meg Madách női nemhez fűződő viszonyát, és ez látszik Éva karakterén is.

A paradicsomi színben férfi és nő egyenrangú, hiszen még csak ketten vannak, nincs is miért rangsort meghatározni. Ebben a színben az új dolgokhoz való viszony jelenik meg különbségként a két nem között; Éva kíváncsi, Ádám viszont tart az új dolgoktól. Amikor Lucifer a tudásról beszél Ádám ezt mondja:

,,Nagy dolgokat mondasz, szédülök belé.’’ Éva így reagál:    ,,Én lelkesűlök, szép s új dolgokat mondasz—’’

A harmadik színben, a paradicsomon kívül az emberpár mindkét tagja teremteni kezd: a férfi otthont teremt, Éva pedig egy lugast, hogy emlékeztesse őket az Édenkertre. Már itt kijelölődik a nő legfontosabb feladata, ami az egész alkotást végigkíséri, vagyis a harmónia létrehozása, a szép megteremtése, a paradicsom felidézése.

Hirdetés

Az ember tragédiája (első kiadás) 1861 Az egyiptomi színben Ádám a dicsőségre, a ,,halhatatlanságra’’ törekszik és a hatalom a legfontosabb értéke. Éva tanítja meg, hogy meghallja a nép panaszát, arra tanítja, hogy ne csak magára figyeljen. Ez azt mutatja, hogy a női nem érzékenyebb a problémákra, empatikusabb. Viszont kiderül, hogy Madách szerint a nagyság és tudás nem tulajdonsága a nőnek, csak az, hogy szép.

Ádám: ,,Eszem elég van nékem önmagamnak, Erő s nagyságért nem kebledre hajlok, Sem tudásért, mindezt könyveimben Sokkal jobban föllelhetem. (…) Te csak virág légy, drága csecsebecs, Haszontalan, de szép, s ez érdeme.’’

Az ötödik színben a jó feleséget és jó anyát jeleníti meg Éva, aki visszavárja messze háborúzó férjét, és neveli fiát. A következő színben viszont már a nők egyértelműen alávetett szerepben vannak az élvezeteket hajszoló férfiakhoz képest. Ebben a részben nincsenek igazi szerelmi kapcsolatok, csak felületes, szexualitáson alapuló viszonyok. Emellett a férfiak nemcsak hogy nem tisztelik a nőket, hanem szinte használati tárgynak tartják.

Konstantinápolyban Ádám az igazi lovagias férfi, talán még máig a legszimpatikusabb férfitípus megtestesítője. Keresztes lovag lévén egy szent cél érdekében harcol (tehát bátor) és védelmezi az erényeket. Éva ebben a színben apácának készül apja kívánságára, ami egy nagy önfeláldozás részéről, hiszen le kell mondania különféle élvezetről.

A nyolcadik színben, Prágában Ádám Kepler, a tudós, aki tudását aprópénzre váltja, hogy nejének meg tudjon adni mindent, amire vágyik. Itt a férfinak el kell tartania az asszonyt, aki csak magával foglalkozik és még meg is csalja a férjét, tehát erkölcstelen. Kepler viszont felmenti feleségét, mondván:

,,Minő csodálatos kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis miért vonz? Mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szült őt.”

Párizsban a vezér férfi, Danton, hazafias, bátor, vezető pozícióban van, fölnéznek rá. Ebben a színben Évának két szerepe is van: márkinő és pórnő. Itt mutatja be Madách, hogy milyenek kell egy igazi nőnek lennie. A márkinő nem könnyen kapható, szinte megközelíthetetlen, magabiztos és ez vonzza Ádámot. A pórnő viszont nyíltan felkínálkozik és egy nőhöz nem méltó, tettel, gyilkossággal hívja fel magára a figyelmet, emellett ápolatlan és egy cseppnyi nőiesség is alig van benne. Ezért nem hogy nem tetszik Dantonnak, hanem egyenesen undorodik tőle.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!