A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Értékek és értékrendek az antik görög irodalomban

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5422
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-21 Küldd tovább
  Letöltés

A homéroszi eposzok embereszménye, értékrendje és szerkezete, magatartások és értékrendek ütközése a görög tragédiában

Az ókori görög irodalom

Az ókori görög kultúra kialakulása jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra mint múltjára tekint vissza az görög irodalomra, színházművészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekből áradó világ- és emberszemléletre. Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok legfőbb mércéje és végső célja. Ebből az emberközpontúságból következik, hogy isteneiket is emberi formában ábrázolták. Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az liász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Mindkét eposz történetének előzményei visszanyúlnak azokhoz a mondákhoz, melyek a trójai háborúval kapcsolatosak, s amelyekből aztán kialakult az ún. trójai mondakör. (az alma története)

 

A Homéroszi eposzok:

  • Az ókori hagyomány az Iliász és az Odüsszeia szerzőjének Homéroszt tekinti.
  • Keletkezésük kb. i.e.8.sz.
  • Műfaji előzményei az un. genealógiai énekek lehettek.
  • Nyelvezetük a köznapi életben nem használt műnyelv.
  • Újszerű versforma.
  • Valószínűleg az Odüsszeusz egy emberöltővel később keletkezett.
  • Mindkét eposz története a trójai mondakörhöz tartozik.

 

Iliász

  •  A trójai háború után i. e. a 8. században alkotta meg költője a szóbelileg hagyományozott mondaanyag felhasználásával.
  •  A történeti mag az a hódító hadjárat, amelyet a görög városállamok Kisázsia partvidékéért indítottak, Trója (Ilion) városának elfoglalásáért.
  •  Homérosz a trójai mondakör bonyolult eseménysorozatából tudatos költői leleménnyel csupán egyetlen történetet emel ki, felvillantja az előzményeket, és sejteti a jövendőt is.
  •  A hősköltemény a trójai háború utolsó 52 napjáról szól: Akhilleusz haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról.

 

Szerkezete:

  •  in medias res -Felvillantja az eseményeket és sejteti a jövendőt is.
  • Homérosz az eposzírás múzsájához, Kallignéhoz intéz fohászt,segélykérést(invokáció), majd tömören megjelöli költeményének témáját (propozíció).
  • a rövid bevezetés(expozíció) összekapcsolja az emberi világot az istenekkel: Akhileus haragját, mint az események közvetlen okát és Zeus akaratát mint az események legfontosabb irányítóját.
  • Az eposz egyenes vonalú kronologikus sorrendben adja elő a történetet.
  • Homéros felhasznál néhány anakronisztikus epizódot is.

 

Az Iliász embereszménye:

  •  Akhileusz
  •  A sors látásának és vállalásának tudatossága,vitézi ereje,halálmegvető bátorsága emeli minden trójai és görög hős fölé.
  •  A hősi halállal megszerzendő hírnevet ,a dicsőség emberi ideálját választotta a hosszú,békés de dicstelen élet helyett.
  •  A katonai erényekbe, a harci dicsőségben megtestesülő emberi nagyság a Homérosz-kori nemesség ideálja volt,s ennek megtestesítője volt Akhileusz.
  •  Ő az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse, képes a megtisztulásra.

 

 

 

Odüsszeia

  • Odüsszeuszt egy nimfa szerelme és Poszeidon haragja tartja távol Ithakától.
  •  Az ö 10 éves hányattatásairól szól az eposz. -in medias res
  •  40 napot ír le de az eposz idő illetve térbeli kiterjedése sokkal nagyobb.
  •  24 énekre tagolódik.
  •  Az eposz cselekménye egyszerre két szálon ,két színtéren indul meg.
  •  Az új embereszmény:

- Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól. Világkép: A világról, az életről,

  • A hírnévvel szerzett dicsőség helyébe az élet lép.

 

A társadalmi jelenségekről

  •  új történelmi korszak-társadalmi változások
  •  az eszmény megváltozása vallott nézetek összessége.
  •  Odüsszeusz: kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudatos megismerésének szomjúsága, a kompromisszumokra való képesség,a tapasztalat szülte óvatosság, a cselekedetek következményeinek latolgatása.
  • Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember hanem a sokat tapasztalt , bölcs, leleményes, politikus ember.

 

A görög tragédia

  • A dráma egyik műfaja a tragédia.
  • Uralkodó esztétikai minősége a tragikum olyan értékszerkezet, melyben hirtelen nagy értékveszteség értékpusztulás következik be.
  • a tragikus hős többnyire pozitív erkölcsi értékekkel rendelkezik és az ellenségeivel folytatott harcban bukik el, bukása felemelő.
  • A legtöbb irodalomtörténész szerint a görög tragédia Szophoklész művészetében érte el a legmagasabb csúcsot
  • A drámák szerkezeti felépítésében, a jellemek megformálásában kiemelkedően nagyot alkotott.
  • Szophoklész 120 tragédiát írt. Antigoné című tragédiája a thébai mondakörhöz kapcsolódik.

 

Szophoklész: Antigoné

  •  A thébai mondakörhöz kapcsolódik.
  •  k.b. i.e.440
  •  A tragédiák egyetlen konfliktus köré épül. A főszereplő olyan erkölcsi elveket képvisel amelyeknek az adott korban mindenki elismer. -A prologosz alkotja az expozíciót, itt ismerjük meg az előzményeket, itt jelenik meg a drámai szituáció.
  •  A  drámában Antigoné az egyetlen aki az emberség és a lelkiismeret parancsát többre tartja életénél.
  •  Antigoné tragikus hős. Bukása ellentétes érzelmeket kelt.
  •  Kreont nem az Istenek sújtják le hanem a saját bűnei roppantják össze.
  •  Antigoné bebizonyította:létezik még erkölcs és erő.
  •  Az Antigoné szereplői mind valamilyen eszmék vagy magatartást képviselnek: Antigoné az ősi törvényt, a testvéri szeretet; Kreón a zsarnokságok; Iszméné az engedelmességet, a belenyugvást. A szereplők egyéni jellemvonásait, kedvteléseit nem ismerjük, a hősök mindvégig tragikus pózban állnak előttünk.
  •  Antigoné hősi példája arra tanít, hogy nem szabad elkövetni embertelenséget még parancsra sem.

 

Szophoklész: Odipusz király

  •  k.b. i.e. 420.

-A thébai mondakör.

  •  Az írói világszemléletet a Peloponnészoszi háború leírásából ismerhetjük meg.
  •  A cselekmény a drámai szituációból bomlik ki.
  •  Sajátos feszültséget ad ,hogy a nyomozó és a bűnös ugyanaz a személy.
  •  Odipusz olyan jellem aki nem képes élni az adott szituációban.
  •  Megalkuvásra önámításra képtelen.
  •  Az igazság felderítése nemcsak a saját származásának titkaira irányult hanem uralkodói kötelessége is volt.
  •  A tragikus hős átlagon felüli,de nem tökéletes,nem hibátlan,ezért érezzük hozzánk közelállónak,emberinek.
  •  Csak így válhat ki belőlünk szánalmat és részvétet.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A homéroszi világ jellemzése az Iliász és az Odüsszeia alapján

A homéroszi eposzvilág a trójai mondakort dolgozta fel, mely rendkívül...

Close