A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Eposz, homéroszi eposz, homéroszi kérdés

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
11288
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-16 Küldd tovább
  Letöltés

1. Eposz

Az eposz verses nagyepikai műfaj, mely egy egész közösségre kiható nagy jelentőségű eseményt dolgoz fel, illetve az esemény azzá válik az eposzi ábrázolás során. Az újkorban a különösen nagyszerű eposzt epopeia névvel is illetik. Ideje mindig a múlt, mely az elbeszélő és a befogadó számára is követendő példa. Hőse, az ‘eposzi hős’ istenektől, természetfölötti lényektől támogatva vagy éppen hátráltatva hajtja végre tetteit. Ennek megfelelően az eposz mindig két szinten, az istenek és emberek szintjén játszódik. Az eposz harmonikus világképet sugalló műfaj, hiszen mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel ér véget. Az elnevezés az ókori görögöknél eredetileg a – bármiféle műfajú – hexameterben írt verseket jelölte. Később, de még az ókor folyamán a kifejezés értelme leszűkült a görög és római költészet nagyobb terjedelmű hőskölteményeinek, valamint mitológiai költeményeinek körére. A 18. században kialakult tágabb, átvitt értelemben nemcsak a görög-római mintákat követő alkotásokat nevezik eposznak, hanem bármely nép hősköltészeti vagy mitológiai tárgyú, verses nagy- és közepes epikai (vagy epikolírikus) alkotásait.

Hőse: az istenek által is támogatott nagy formátumú hős, az ún. eposzi hős.
Története: mindig két szinten játszódik; az istenek és az emberek szintjén
Ideje: mindig a múlt; s ez az alkotó illetve befogadó számára eszmény, követendő példa

 

2. Homéroszi eposzok

Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Magáról Homéroszról semmi bizonyosat nem tudunk, sőt már az antik görögök is a mítoszok meselégkörével vették körül személyét. Rengeteg fantasztikus elbeszélés szólt róla. Ha létező személy volt Homérosz, akkor a legvalószínűbb, hogy i.e. a VIII-VII. században élt. Egyes források szerint vak énekes volt, de Homérosz lehetett egy ión énekmondó iskola is, az ún. Homérida nemzetség gyűjtőneve vagy az Iliász-költő neve a költőt jelentette, s a név fogalommá vált. A legendás vak szülővárosának rangjáért a monda szerint már az ókorban hét város versengett.

Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Már az Iliász és az Odüsszeia előtt is létezett görög epika, de ezeknek leírását évezredes szóhagyomány előzte meg. Ezek az ún. genealógiai énekek, melyek a homéroszi eposzok legfontosabb előzményei. Ezek az eposzok nem a népi énekek laza egybefűzéséből állt össze, hanem a szerző az eseményeket a rá hagyományozott anyag felhasználásával a kultúrközösség tagjaként mondja el, mint aki mindent tud, és belülről lát. Epikai hitellel beszél, és az adott világ legjellemzőbb területeinek, jelenségeinek leírásával próbálja az élet teljességét bemutatni.

- Az ókori hagyomány az Iliász és az Odüsszeia szerzőjének Homéroszt tekinti.
– Keletkezésük kb. i.e.8.sz.
– Műfaji előzményei az un. genealógiai énekek lehettek.
– Nyelvezetük a köznapi életben nem használt műnyelv.
– Újszerű versforma.
– Valószínűleg az Odüsszeia egy emberöltővel később keletkezett.
– Mindkét eposz története a trójai mondakörhöz tartozik.
– Ismétlődő rövidebb-hosszabb szövegrészek, pl. egy egész sor: “És hogy a rózsásujjú hajnal kél ki a ködből (…)”
– Jelenetek szerkezeti hasonlósága, pl. a harcleírásban, a vendéglátásban

3. A homéroszi kérdés:

Az i.e. 4. századtól máig foglalkoztatja a kutatókat.

1.) Egy szerző írta-e a két eposzt?

Feltehetőleg nem, mert olyan jelentős világképi és stilisztikai különbségek vannak. De a hagyománytisztelet, a tökéletesség előtti hódolat jegyében mindkét mű szerzőjeként Homérosz szerepel.

2.) Saját szerzői lelemény-e a két eposz, vagy szóban terjedő hősmondákból állította össze a szerző?

A mai vélemény szerint szóban terjedő hagyományt felhasználva, de szuverén módon, öntörvényű műalkotást hozott létre a szerző. (A homéroszi eposzok sokféle változatban terjedtek, végleges változatukat i.e. 4. században nyerték el.)

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)